Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK 199 Graeca commorantes, a Sanctissimo et Sacra de Fide Catholica Propaganda Congregatione exmissi, alias consecrati obibant, illis per litteras meas commendavi dioecesim meam in iis, quae ad potestatem ordinis praesentarent. De statu populi in dioecesi constitute. In dioecesi populus christianus esset numerosissimus, verum non omnis ас totus catholicus. Catholicorum licet sint multa milia, plures tarnen essent, si plures sacerdotes ac licentiatos habere possent. Multi enim ob defectum catholicorum sacerdotum et licentiatorum propter administrationem baptismi ac auditionem concionum adeunt hereticos ac sic paulatim a catholica religione deficiunt. Praeter catholicos in dioecesi Quinqueecclesiensi sunt schismatici, Calvinistae, Ariani ac Mahometani. Ariani tarnen pauciores quam alterius sectae. Templa in aliquot loci s catholici habent, in pluribus haberent, si turcae sine pretio et censu magno aedificare permutèrent. Catholici aliqui novum, aliqui vetus Calendarium tenent. Schismatici vetus, quorum episcopi, sicut a suis sacerdotibus ac populis, ita etiam a catholicis censum pro se ас patriarcha illorum exigere nituntur, ob quam causam magnae essent inter illos dissensiones, ac catholicis adderentur exinde vexationes. Ex Calvinistis et Arianis, uti ex relatione Vicarii memorati accepi, multi et conversi sunt per gratiam Dei, et convertuntur,- plures converterentur, si vel sacerdotes vel licentiatos doctos catholicos dioecesis Quinqueecclesiensis habere posset. Orandus est Dominus communis, omnium animarum pastor, ut in vineam et messem suam copiosam plures mittat operarios. Vestra quoque Eminentissima ac Reverendissima Dominatio cum Sanctissimo cura universale in quantum in Domino possunt, de operariis necessariis submittendis sollicitudinem adhibere dignentur. quod spero Easdem pro Deo et animarum salute facturas,- quas interea diutissime ac felicissime in emolumentum sanctae religionis catholicae divina conservet Majestas. Data praesens relatio Zagrabiae, etquindem propriis meis, sigillo nostro ac subscriptione munita, die nona mensis Februarii, anno 1639. Idem Benedictus Vynkovich episcopus Quinqueecclesiensis confirmatus ac consecratus, et ad praesens Zagrabiensis denominatus. M. pr. Magyar fordítás Mikor az Úr 1634-ik esztendejében március 27-én, (mely akkor Oculi vasárnapra esett) az -ausztriai Bécsben VIII. Orbán pápa engedélyével Rocci Cyriacus bíboros, akkor apostoli nuncius a császári és királyi felségnél, pécsi püspökké szentelt, a megerősítő bullában előírt és bentfoglalt esküt is letettem, s ennek értelmében négyévenkint meg kell látogatnom az apostoli (templomok) küszöbét, lelkipásztori szolgálatomról számot kell adnom, és tájékoztatnom kell őszentségét és utódait az egyházról, a papságról és a népről. Ezért a pécsi székesegyházról, a püspöki rezidenciáról, továbbá a püspökségről és káptalanjáról, valamint ezek birtokairól, a pécsi egyházmegye klérusáról és népéről a következő jelentést teszem. Mivel azonban a pécsi püspökség és említett rezidenciájában való rezideálás alól Szentséges Urunk bullája értelmében, a török zsarnoki uralma miatt fel vagyok mentve és ott személyesen nem laktam, azért beszámolómat olyan egyházi és világi személyek tanúsága, beszámolója és levelei alapján teszem, akik alkalomadtán súlyos gondjaikkal, bár nagy nehézségekkel, Törökországból hozzám jöttek. A pécsi székesegyházról A pécsi püspökség székesegyháza Szent Péternek volt szentelve, Quinqueecclesiaeben, magyarul Pécsett, Magyarországon, Baranya megyében; Szent István király alapította, amint azt az alapítólevél másolatában olvastam. Azt mondják, hogy ez a templom teljes egészében megvan, falai és tetőzete is. Megvannak még az oltárok a képekkel és táblákkal. Gyakran látogatják is a templomot a katolikus keresztények, de a töröknek ezért adót kell fizetni. Egyik részét a törökök mecsetnek foglalták le. Sekrestyéje állítólag még ép s abban misekönyvek és több használt miseruha is van még. Két teljes harangtornya van a templomnak, de harang nincs, egyet kivéve, az óraszerkezethez tartozót. A püspöki rezidenciáról A püspöki székház az említett városban a székesegyház mellett volt. A templom körül a rezidenciának vára is volt, amely ép és most a törökök lakják. Mellette volt egykor a pécsi Akadémia, amely most, mint hallom, török fegyvertárrá lett átalakítva. A Püspöki birtokokról Valamikor a pécsi püspökségnek sok birtoka, ingatlana volt. Volt ugyanis néhány városa, több faluja és máshonnét is voltak biztos bevételei. Mindezt nemcsak hallomásból tudom, hanem hiteles okiratokból. Az említett összes birtok és a máshonnét származó bevételek most a törökök kezén vannak. Ezekből a birtokokból a püspök alig jut 200 forinthoz, ehhez is csak úgy, hogy katonák titokban behatolnak a török birodalomba és erőszakkal hajtják be az alattvalóktól.