Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Történettudomány - Hágen József: Pécsi 100 koronás szükségpénz-tervezetek 1919-ből

PÉCSI 100 KORONÁS SZÜKSÉGPÉNZTERVEZETEK 1919-BŐL HÁGEN JÓZSEF A felbomló Osztrák-Magyar Monarchia, a Károlyi-kormány és az antant balkáni főparancsnoksága között Belgrádban 1918. november 13-án létrejött fegyverszünet következtében a Szerb-HorvátSzlovén csapatok megkezdték Baranya nagy részének, így Pécsnek a katonai megszállását. A megszállást követően erős demarkációs vonal alakult ki Pécstől északra, mely vonal gyakorlatilag légmentesen elzárta a várost a Tanácshatalomtól. A megszálló katonai igazgatás rendeleteiből ismerjük, hogy milyen pénzforgalmi anarchia uralkodott a város kereskedelmében. Az OMB* 20 és 25, a Károlyi-kormány 200 koronásainak betiltása, a forgalomban maradt kék pénz SHS lebélyegzése, a szerb dinártól való idegenkedés, az ezekkel járó spekuláció, továbbá a váltópénz majd teljes eltűnése a pénzforgalomból, bénítólag hatott a város pénzgazdálkodására. A mintegy б millió korona költségvetéssel dolgozó város katasztrofális helyzetbe került. A havi félmillió korona kiadás lebonyolítása céljából elhatározta 10 millió korona értékű városi pénztárjegy kibocsátását, melyből elsősorban saját szükségleteit kívánta fedezni. Minthogy a város vagyona az 1917. évi leltározás szerint 36 millió koronát mutatott, a pénztárjegyek fedezettel bíró jó hitelképes kibocsátásnak minősültek. A helyi pénzintézetek szívesen vállalták a pénztárjegyek forgalomba hozatalát.

1 A 3512. sz. határozattal, 1919. március 31-i keltezéssel döntötték el a 10 milliónyi értékű pénztárjegy kibocsátását. A technikai nehézségek hatásaként bekövetkezett késés miatt először április 2-ára, majd véglegesen 4-ére módosították a kibocsátás és egyben a megjelentetés idejét. A korabeli sajtó állítása szerint a 10 koronás pénztárjegy bizony nem a tipográfia remekmüve, félő, hogy hamisíthatók lesznek. „Nem annyira az ízléses kiállításra, és a nehezen való utánozhatóságra törekedtek, hanem a minél gyorsabban való elkészítésre."

2 A kiadott szükségpénzeket a lakosság bizalommal fogadta. A keresletnek örvendő pénztárjegyek gyorsan el* Osztrák-Magyar Bank 1 Dunántúl 1919. április 3. 2 Dunántúl 1919. április 9. tűntek, még a környező mohácsi, villányi, siklósi és szentlőrinci takarékpénztárak is igényelték. Részint az iránta való bizalom, de jórészt a további váltópénzhiány is késztette a várost második kibocsátás elkészítésére. „A jelenlegi bankjegyhiány enyhítése céljából a város tanácsa az 1919. évi 3512. számú határozata alapján már kiadott 10 millió korona értékű pénztárjegyen felül 1919. évi április 19-én kelt 4114. számú határozatával legfeljebb további 10 millió korona értékű pénztárjegy kibocsátását rendelte el."

3 A rövid idő alatt elkészült újabb 10 millió korona bekerült a város pénzügyi vérkeringésébe. 1919. december 12-13-án hirdetmény jelent meg a város valamennyi folyóiratában, miszerint: „Hamisítják a városi száz koronásokat."

4 (1. és 2. ábra.) A városi rendőrfőkapitány erre vonatkozólag a következőket közölte: „A város által kibocsátott II, kibocsátás - jelzésű 100 koronás pénztárjegyeket eddig ismeretlen tettesek meghamisították. A hamisítások ismertetőjelei a következők: A pénztárjegy címlapján felül Pécs „Törvényhatósági" helyett törvény'hatósáci olvasható (3. ábra). A hátlapon az apróbetüs nyomtatvány 2-ik sora kezdetén bola egybe van nyomtatva ahelyett, hogy a bol a külön nyomtatva lenne. A 6-ik sor 2-ik szava eredeti legfeljebb helyett a hamisítványon lecfeljebb olvasható"

5 (4. ábra). A város tanácsa annak részére, aki a hatóságot a hamisítványok eredetére nézve helyes nyomra vezeti 10 000 (tízezer) korona jutalomban részesíti. Eddig 20 helyen találtak hamisítványokat, amelyeket a rendőrség rögtön elkobzott

6 - értesülhetünk a korabeli sajtóból. Pécs szab. kir. város tanácsa 1936/1920. sz. „Határozatával" a forgalomban lévő és hamisított városi 100 koronás pénztárjegyek kicseréléséhez 1000 korona pályadíj kitűzésével pályázatot hirdet. A „Pályázati hirdetés"

7 részletesen tartalmazza a pályaművekkel kapcsolatos elvárásokat: 3 JPM Helytörténeti gyűjtemény L. sz. 57.26.30. 4 Dunántúl 1919. dec. 12.; Pécsi Est - Munkás 1919. dec. 13. 5 Ua. mint az előző. 6 Munkás 1919. december 13. 7 Pécsi Állami Levéltár (PÄL) Polgármesteri iratok. 16590/1919. sz. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) : 179—196. Pécs, Hungária, 1933.