Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, II.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE A XIX. SZ.-BAN 171 arányaiban a legnagyobb volt, eltekintve a 20-25 holdas középparaszti birtoktípus középső rétegét kitevő kategóriától. Míg azonban ott, és a többi birtoktípusnál is, a növekedés lehetett a magasabb szintről való lesüllyedés eredménye is, addig ez utóbbi birtoktípusnál a növekedés mindenképpen a földfelhalmozás, a koncentráció eredményeképpen jött létre. Kétségtelen továbbá az is, hogy ennek az arányaiban nem nagy (az összesből 5,37%) birtoktípusnak a létrejötte okozta a pólus másik felén bekövetkező nagyméretű növekedést. Nézzünk meg néhány további adatot a két időpont közti változásokról! 1864-ben a falu 3 leggazdagabb parasztját kisebb űr választotta el a falu többi gazdájától. A 19-20 hold közti birtokkal rendelkező Notheisz Miklós és a 27-28 hold közti birtokot magáénak mondható Mühl György birtoknagysága között 7 hold távolság volt. Mühl György birtokánál 1 holddal magasabb területhatárok között volt Herbert János birtoka, azt két holdnyi nagysággal előzte meg ifjú Klesch János földje. Ahogy a falu legmódosabb gazdái elkülönültek földjeik alapján a lentebbi rétegektől, ahhoz hasonló, bár kisebb űr figyelhető meg a 4 holdnál valamivel nagyobb földet birtokló Pintér János és a 8-9 hold közti területen gazdálkodó Osztertag József birtoknagysága között. 1890-re a korábbi egységesebb kép még megosztottabbá vált. Kisebb űrök a különböző nagyságú birtokok között akkor is akadtak, nem volt pl. 1314 holdas gazdaság, vagy 19-20 holdas, de két holdnál nagyobb űr nem fordult elő úgy a gazdaságok között, hogy ne lett volna egy közbülső méretű gazdaság. A birtokskálán jobban széthúzódó, szétszóródó területek a birtokaprózódás és a földfelhalmozás folyamatának eredményeiként alakultak ki. Bár már utaltunk rá többször is, nézzük meg, hogy miből adódott az egyes kategóriák emelkedő vagy csökkenő száma ! Kiindulásul figyeljük meg az 1854-1864 közti állapotot! A két időpont között a falu birtokosai közül eltűnt 5 fő. Valamennyien kisházas zsellérek voltak. 10 év leforgása alatt elvesztették házukat, és esetleg kisebb földjüket is. Nehezebb magyarázatot találni Csuma Mihály (38. sz.) V4 telkes gazda, továbbá Föglein Wentin és Kasper (42. és 43. sz.) 3

/

8 telkes parasztok, Pálfi István (25. sz.) és Panta István V2 telkes parasztok kiválására a birtokosok közül. A birtok elvesztése bár szóbajöhet, de ez, különösen egy féltelkes gazdánál már nem látszik megnyugtató magyarázatnak. Esetükben tehát az örökösödés ténye kerülhet előtérbe. Az 1854-1864. évek viszonylatában néhány személy (Czukor, Zak, Kis) azonosítása a nagyszámú hasonló név miatt nem oldható meg megnyugtató módon. A lesüllyedéssel ellentétes mozgásról is néha számot lehet adni. 1854-ben a falu két leggazdagabb, 3

Д telkes gazdája közül az egyik Notheisz Johan volt, aki akkor a 9. sz. házban élt. A tabella tanúsága szerint birtokát, vagy annak legalább egy részét Notheisz Andrástól örökölte. Családi birtokról volt tehát szó az ő esetében, a birtokot a Notheisz család gondozta és gyarapította. Ugyancsak 1854-ben élt a faluban egyetlen egy Klesch nevezetű gazda, Klesch Joseph, szegényparaszt, akinek a tabella szerint a 45. sz. házon kívül földje nem volt. 10 évvel később Notheisz Johan neve már nem szerepelt a birtokosok között. Házában az akkori 9. sz. házban lakott a falu akkori leggazdagabb parasztja, a 31-32 holdas ifjú Klesch János. A feltehetően házassági kapcsolatból eredő örökösödést még színezte, hogy Klesch Joseph 45. sz. házában 1864ben Notheisz Miklós lakott, ami a két ház rokonságon belüli elcserélését sejteti. A bemutatott felfelé ívelő pálya azonban tovább folytatódott. 1864-ben élt a faluban ifjú Klesch János mellett még egy Klesch János nevű birtokos is, akinek az 52. sz. ház és 2-3 hold föld volt a vagyona. A Notheisz család 1854-18Э0 között tovább fogyott. így válhatott lehetségessé, hogy Notheisz Miklós házába, amelyik 1854-ben Klesch Josephe volt, 1890-re ifjú Klesch János 30-31 holdas gazdagparaszt költözött. Nála csak két tulajdonos rendelkezett több földdel a faluban. A falu negyedik legtöbb földet birtokló gazdája a 30-31 holdas gazdaságával Klesch János volt, valószínűleg az előbbi apja, aki korábban a Notheisz vagyon öröklésével emelkedett fel. 1854-1890 között, 36 év alatt tehát egy nincstelen parasztcsalád felemelkedését is végigélhette KoirTó. Szemtanúja lehetett annak, hogy két szegényparaszt miként emelkedett a falusi társadalom csúcsára, és emellett a gazdák legtöbbje a saját bőrén érezhette az egyre szorítóbbá váló gazdasági viszonyokat, tehetetlen dühvel szemlélhette saját birtokának holdról holdra történő fogyását. E látványos, nagy utat bejáró gazdaságok melett, kisebb jelentőségű változások is történtek ebben az időszakban. Nézzük először ezek közül a házzal rendelkező és a ház nélküli zsellérek (ez utóbbi 1854ben egy fő) sorsát! Az ő esetükben a tabella 1854-ben a házuk mellett levő föld mennyiségét, ha volt is esetleg, nem tüntette fel. így az 1864-es állapotot tudjuk mi is csak regisztrálni. Azt viszont megállapítani, hogy ez az állapot a korábbiakhoz viszonyítva emelkedést vagy süllyedést je^nt-e, adatok hiányában nem lehet, csak kivételes esetekben. A név és a ház is megegyezett 1854-1864 között Mühl Georg - György esetében, földje viszont jelentősen gyarapodott. Míg 1854-ben пзт jelölték telekállományát, 1864-ben már 27-28 hold föld volt