Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

MAGNA MATER ES ATTIS KULTUSZA PANNÓNIÁBAN 133 9. Sîrkô. M. 120, Sz. 60. - th.: ismeretlen (Vö. Alj). - Národni Muzej, Ljubljana. írod.: CIL III 3853. - A. Möllner, Emona. Arch. Studien aus Krain. Laibach 1879. Nr. 22. - AIJ 181. cf. Sasel, IL Jug. 1. p 4*. - Selem, Les religions 198 f. Nr. 4. Taf. XXXIV. Négyszögletes sírtábla, fent háromszögű oromzattal. A timpanon közepén hatszirmú rozetta, mellette két fenyőtoboz. A timpanon mellett két delfin. A felirat egyszerű keretben. D(is) M(anibus) s(acrum) / C(aius) Attius / Secundus v(ivus) í(ecit) / sibi et co(n)iugi /

5 sua(e) et íilio I Avito o(bito) an(norum) XV / Avita Sucessi (filia) o(bita) J an(norum) LXX Avitus / Aiconi (íilius) o(bitus) an(norum) LXXXV /

10 et Ostila Tertioli f(ilia) o(bita) an(norum) LXV. 3. sor: ND ligatura, 4. sor: ET, NI ligatura, co(n)iugi Selem ok nélkül, 5. sor: ET ligatura, 6. sor: AN ligatura, 7. sor: Success! AIJ, Selem alaptalanul, 8. sor: AN ligatura, 9. sor: esetleg: Anconi(?) NC ligaturával, AN ligatura, 10. sor: ET ligatura, Ostilia AIJ, Selem ok nélkül, vö. Saëel, 11. sor: AN ligatura. Az Attius nomen kétértelmű volta ellenére (vö. fent a Bevezetésben) ezt a sírkövet a Magna Mater kultusz emlékei közé soroltuk, a theophor névként felfogott nomennel egybehangzó dekoráció (fenyőtoboz) alapján. Ugyanígy Selem, ih. 9.A. Bronz kancsóíül Attis(?) mellképpel. - Arheoloski Muzej, Ljubljana, lnv. - Nr. 1977. írod.: Radnóti A., A pannóniai római bronzedények. (Diss. Pann. II: 6.) Bp. 1938. 118. Anm. 24. SI S CIA (Sisak, Sziszek) 10. Síremlék. - Elveszett. írod.: CIL III 10858. - Tkalcic, Pozor. Zagreb 1867. Nr. 9. - I. Kukuljevié, Rad Jugoslovenske Akademija Znanosti i Umjetnosti (Zagreb) 23(1873) 142. - E. KaUnka-A. Swoboda, Arch. Ер. Mitt. 13(1890) 20. Graillot 487. - Veidinger Nr. 212. - В. Vikié in: Ant. br. Jug. Nr. 126. mit Abb. - Selem, Les religions 201 f. Nr. 8. - Vö. még AIJ p. 240: téves adat. Aurel(iae) Veneriae ob hon(orom) / et ílorem iuventu(tis) subit(a) / morte occupatae mi pientfissimae) / virgini P(ublius) Ael(ius) Iulianu(s) /

5 ex num(ero) collegia) dendro(phorum) / v(ivus) t(ecit). Az Aurelia név alapján a felirat a 2. század második felére, vagy a 3. század első felére keltezhető. 11. Bronz Attis tej. M. 20 cm. - Arheoloski Muzej, Zagreb, lnv. - Nr. 53. (vásárlás 1864-ből). írod.: Brunsmid, VHAD 13(1913-14) 229. Nr. 53. Lj. B. Popovic-D. Manó Zisi-M. Velickovic, Anticka Bronza u Jugoslaviji. (Greek, Roman and early-Christian Bronzes in Yugoslavia) Beograd 1969. 99. Nr. 126. - Vermaseren Cybele and Attis 143. - Selem, Les religions 90 f. Nr. 17.; 206 f. PI. XVIII. Fiatal férfi kissé jobbra fordított feje. A szabályos, tojásdad arcot középen ketté osztott, dús csigákba rendezett haj keretezi. A pupillák mély furattal jelezve, valószínűleg ezüst berakásosak voltak. Az áll alatt és a nyakon kövérkés gyermeki redők. A fejen phrygiai sapka, három bordűrrel. Ezeket növényi indák, illetve spirál minta díszíti. A díszítmények eredetileg ezüstözve voltak (Brunëmid). A sapka anyagának vége hátul fedi a tarkót és két oldalt kissé előrehajlik. A nyak alatt a szobor ék alakú, megmunkálatlan részben végződik, bizonyára a más anyagú (fa, esetleg kő) szobortesthez való illesztés céljából. A fejet Brunsmid és nyomában Popovic Mithrasfejnek tartotta, Vermaseren (aki nem vette fel a CIMRM-be sem) „a wonderful bronze head of Attis from the second century A. D."-ról beszél. Selem mind a Mithras-, mind pedig az Attis-kultusz emlékei között számba veszi a következő megjegyzéssel: „Cela dit, admettons qu'a défaut du corps et de ces attitudes caractéristiques, le tête pourrait soit celle d'un Mithra, soit celle d'un Attis." Véleményünk szerint a szobrot egyértelműen Attis-fejnek tekinthetjük. Erre utal a hangsúlyozottan nagyon fiatal, gyermeki arc, a díszített phrygiai sapka és a fej egész beállítása. A fej és a nyak állásából ui. egy álló, ernyedt tartású figurára kell következtetnünk. - A fej mérete alapján a teljes szobor 55-60 cm magas lehetett. 12. Attis mészkő szobrának töredéke. M. 35 cm. Lelőkörülményei ismeretlenek, - Arheoloski Muzej, Zagreb, lnv. - Nr. 16. írod.: Brunsmid, VHAD N. S. 7(1906-1907) 222. Nr. 16. mit. Abb. - Selem, Les religions 202 f. Nr. 10. A szobor feje és jobb válla maradt meg. A fejen phrygiai sapka, a vállon kerek fibulával összefogott köpeny. Az áll jobb oldalán letört kézfej nyoma. Brunsmid a töredéket Cautopatesnek tekinti, jogosult ezzel szemben Selem érve: a könyöklő póz inkább Attis tristis ábrázolására utal. 13. Attis bronz szobra. M. 9 cm. - Arheoloski Muzej, Zagreb, lnv. - Nr. В 54. írod.: Brunfmid, VHAD N. S. 13(1913-14) 230. Nr. 54. - Veidinger Nr. 213. - Selem, Les religions 203 f. Nr. 11. Taf. XXXVI.