Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Természettudományok - Kádár Géza–Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői
A PÉCSI TETTYE-FORRÁS 11 (Bunyeuácz 1975), ebből az egybevetésből is a Tettye-víznek az utóbbi években bekövetkező vízminőségromlási trendje mutatkozik meg. így 197273-ban még csak 0-28/ml volt az összbaktériumszám és a coliformszám is negatív volt a vizsgálatok többségében. (Egy kiugró érték kivételével, amely egy napsütéses időszak utáni erős beszivárgás során következett be.) Saját vizsgálataink alapján a minták 18,5%-a kifogásolható a coliform szám alapján vízminőségi szempontból. A fekáliás szennyeződésekből eredő nagyobb coliform értékek is utalnak arra, hogy a védőterületen fokozódtak a bakteriológiai szenynyeződés mértékét emelő antropogén hatások (trágyázás, emészíők elszivárgása stb.). A Tettye-víz mikroszkopikus alakos elemei A karsztforrások vízgyűjtőjéről, magából a talajtakaróból és a vízgyűjtő felszínéről a karsztvízzel együtt a kőzet repedés-rés rendszerébe kerülnek bizonyos alakos elemek is. Ezek közül azok, amelyeknek mértéke kisebb a legszűkebb kőzetrepedésnél, akadálytalanul eljutnak egészen a forrásig és a forrásvízben kimutathatók. Ezeknek az alakos elemeknek a vizsgálata érdekes tanulságokkal szolgálhat a vízgyűjtő jellegéről, védettségének mértékéről. A Tettye-víz mikroszkopikus alakos elemeinek vizsgálatára 1979 és 1982 között hét alkalommal vettünk mintákat. Vizsgálataink anyagául általában 80 1 vizet szűrtünk át 10 jum-es planktonhálóval. (Ez a fajta, HD-Nytal típusú háló minden 9-10 jum-nél nagyobb részecskét teljes biztonsággal kiszűr a vízből, szemben a szokványos ún. 25-ös planktonhálóval, amely csak kb. a 40-45 //m-nél nagyobb alakos elemeket szűri ki megfelelő hatásfokkal.) De alkalmanként 10 vagy 20 1 formalinozott (3%-os végkoncentráció) forrásvíz ülepítésével és dekantálásával nyert mintákat is vizsgáltunk. Az alakos elemeket a mikroszkópi vizsgálat során megmértük, meghatároztuk, viszonylagos mennyiségüket a mintákban megbecsültük, a jellegzetesebbekből mikroszkópi rajzokat készítettünk. Ezeknek a mikroszkópi vizsgálatoknak fontosabb eredményeit, az észlelt alakos elemeket 17 csoportba foglalva, mérethatáraikkal és az egyes mintákban észlelt gyakoriságukkal a mellékelt táblázatban mutatjuk be (III. táblázat). 4. ábra. Ammónia (NH^+) és nitrit (N0 2 ~) 5. ábra. Nitrát (NO~)
