Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: A Zsolnay-gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak
A ZSOLNAY-GYÁRBAN KÉSZÜLT KERÄMIA KÖZKUTAK 335 forduló madárból áll. A plasztika architektonikus hatású. A főfigurák ezáltal nem csupán a kútarchitektúrával vannak összhangban, hanem a természeti környezetben annak művi ellenpontjaként a park terét a lakótelep geometrikus formavilágához kapcsolják. Az egyszerűsített, tipizált formák hangsúlyozzák ipari eredetüket. A kerámiaanyag puha, lágy alakíthatóságával ellentétes, rideg, túlhangsúlyozott szögletességével, a technikai civilizáció képviselője. A lírai lehetőségű téma ilyen puritán, ugyanakkor az élőlény karakterét is érvényre juttató értelmezésével a kerámiakutaktól idegen monumentalitáshoz jut el. Fürtös György (1939), a pirogránit-részleg vezetője tervezte a legtöbb szökő- és csorgókutat. 1966-ban Kaposváron a Szabadság park nagy vízmedencéjébe a vízfelületből fokozatosan kiemelkedő szalagot készített. Kőszerű felülettel, s egyszerű motívumával a minimai art gesztusával értelmezte feladatát. Budapest város születésének centenáriumára Pécs és Baranya megye ajándékaként Budán, a Tóth Árpád sétányra kutat állíttatott a Zolnay-gyár, amelyet Fürtös György tervezett 26 (1971). A járószintre állított alacsony, kerek medence centrumában álló, turbánnal zárt oszlop Pákolitz Istvánnak és Csorba Győzőnek az alkalmat köszöntő soraival, négy vízköpő tárcsával, valamint Pécs és Budapest címerével díszített. Formája a török csorgókutakra ill. síremlékekre való utalással egyszerre idézi fel a kutakban egykor oly gazdag ajándékozó várost, s a hely történelmének egy epizódját. Kibarnuló mázas felületén a baranyai ácsolt ládák vésett vonaldísze, és rozettái jelennek meg. Fürtös a köztéri kút témájában a kerámia önálló műfajú válaszát fogalmazta meg, amikor a fazekas gondolkodásával kialakított formákkal értelmezte feladatát. A szigetvári szálloda belső udvarában álló, nőalakkal díszített karcsú csorgókútja báját, humoros karakterét a fazekas-korongozott elemtől, azok összeépítésétől nyerte: a technika, a készítés hogyanjának - korunkban annyira értékelt - megmutatásával az iróniát, a karikatúraszerűséget, humort hozza be e területre. Az egyszerűsített, kézműves jellegű formák kapcsolásával személyessé, egyedivé avatja az építményt. A lezáró forma épp úgy üreges és azonos szemlélettel alakított, mint a kút funkcionáló részei, architektúrája. A pozitív formáknak negatívokkal történő értelmezése (a figura keblei - tálak), a félreérthetetlen (tányér, tál, köcsögre visszavezethető) részletformákból való építkezés korszakunk kész használati tárgyakat formai asszociációval új összefüggésbe helyező munkamódszerére is szellemes utalásnak tűnik. A mértani testekhez 2ti Közli : Koczogh Ákos : Kerámia-porcelán-üveg. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Bp. 1975. 73. old. 34. kép. közelítő formálás szigorát ugyanakkor aszimmetriákkal és hullámos, egyéni szalagrátétekkel oldja. 27 Az ipari előállítást formájával egyértelműen közvetíti Fürtös Barátság-forrás plasztikája (1975) a pécsi kertvárosban. Azóta már utolérte a kerámia plasztikák gyakori sorsa: megsérült, törött. A megrongálás oka talán a művészi elgondolás kompromisszummal történt megvalósításának kihívása volt: nagy, kerek medencébe kellett volna kerülniök az orsós elemekből összeálló, különféle magasságú kerámia oszlopoknak. Ezek, mint felkiáltó jelek hívják fel már messziről a figyelmet a vízre, amely az oszlopok közt alacsony vízoszlopként bugyog elő. A víz nem tölt ki medencét, hanem csenevészen elcsordogál, elnyelődik. A medence földdel teli, mert a magas házak, parkolók, utak közötti kis park nem adott lehetőséget ekkora vízfelület kialakítására. így az impozáns, felszökő vízoszlopok játékára utaló hullámos konturú formák legalább utalnak a vízre, ha nem is tükröződhetnek a medence vizében: így groteszk felkiáltó jelei, plasztikai pótlékai maradtak a vízoszlopoknak. A közöttük lévő vízsugárral játszani kívánók mozgásának gátjává válván meg is sérültek. A tisztán ipari forma sorolásából alakult plasztika a XX. századi szobrászat végtelenbe nyúló geometrikus alapmotívumú oszlopainak sorához kapcsolódik. A feladat tisztán technikai értelmezésével a kerámiával és az ipari előállíthatósággal összehangzó formájú a barcsi bevásárlóközpontba került vízzubogós alkotása. A medencében három, különféle magasságú hengert lépcsős elrendezéssel fordított kúpcserepekkel fedte le. Ezzel nemcsak a cserepek íveiből alakuló rajzolat dekorativitását aknázta ki, hanem a víznek egyik szintről a másikra vezetését is megoldotta 2 « (1980). Fürtös csorgókútjainak felépítése a funkcióból következően is hagyományos: medence, közepén pillérrel, amelyből több irányban víz csorog. Ez a központi tengely a kút egyedivé tételének, díszítésének legfőbb területe. Esztergályozottnak tűnő, vaskos formák, az egész kúttest egyetlen plasztikaként, tömegként formált. A megrendelések következtében e medencék csak az elfolyó víz felfogására, elvezetésére szolgálnak, nem tárolására. Székesfehérvárra, a Technika Háza elé tervezett kútja medencéjén körbefutó hornyokba helyezett zöld-eozin gömbökkel díszes. A középtengely két orsó alakú elem közé fogott pogácsaforma, amelyre vízköpő tárcsák kerültek. A medence golyódísz-sora a lezáró gömbön megismétlődik. A kút hengeres, legömbölyített formáival építészeti környezetének kihívó ellenpontja (1978-79). 27 Közli: Zsolnay Teréz-Mattyasovszky Zsolnay Margit: A Zsolnay-gyár és család története 1863-1948. Sikuta Győző : A gyár története 1948-1973. Corvina, 1980. Utolsó előtti képtábla. 28 Ugyanide Gazder Antal is készített kerámia kutat.
