Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Muzeológia - Keszi Erika–Nádor Tamás. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban

358 KESZI ERIKA-NÁDOR TAMÁS szagban elsőnek Pécsett, 1941-ben megalakult diák­stúdió amatőr berendezésein készültek decelith­és röntgen-lemezekre. Ezek korrekciós, élvezhető visszahallgatást biztosító átjátszása folyamatban van, nyomában hallhatóvá válik - többek között ­a Széchenyi téren 1943 tavaszán rendezett ifjúsági kórushangverseny, ahol Horváth Mihály Békesség harangkánonját a belvárosi templom harangjaival összecsendülve énekelte több száz fiatal, vagy a színházban megrendezett első Bach-kantáta hang­verseny, a Janus Pannonius Társaság egyik irodalmi munkás-matinéja, az 1946 tavaszán rendezett kultúr­napok számos eseménye. A hangfelvételek bibliográfiai leírása 1981 már­ciusától az ISBD(G) szerint történik. 14 A nyilván­tartásokat folyamatosan végezzük. Ennek érdeké­ben felkerestük Budapesten a Könyvtártudományi és Módszertani Központ illetékes munkatársait, tá­jékozódtunk a Magyar Rádió hangdokumentációs osztályán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint a kaposvári Megyei Könyvtár helytörténeti osztá­lyán. Az ott szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve végezzük a hangfelvételek állományba véte­lét. A hangfelvételekről egyedi és csoportos nyilván­tartást készítettünk. Az egyedi nyilvántartás leltári katalóguscédulák formájában készül a szabvány­előírások szerint. Erre a célra a hangfelvételek cím­leírásával készült cédulák szolgálnak. (Időigényes gépeléssel való másolásukat célszerű lenne sokszo­rosítással megoldani.) A leltári szám: numerus cur­rens. A leltári egység a kazetta vagy szalag, füg­getlenül attól, hogy egy egységen hány mű (doku­mentum), és egy mű (dokumentum) hány egységen szerepel. A hangfelvételek csoportos nyilvántartá­sára csoportos leltárív szolgál. A hangfelvételek nyilvántartását az Eszköznyilvántartási Kartoték egészíti ki, mely az ismerethordozók jellemző ada­tait, műszaki állapotát, DB/FT értékét tükrözi. 15 Kialakítottuk a hangfelvételek többdimenziós fel­tárását biztosító katalógusrendszert: - betűrendes katalógus (besorolás: szerző, cím, előadó, közreműködő, riporter) ; - szakkatalógus (besorolás : ETO) ; - raktári katalógus (a hangfelvételek egyedi nyil­vántartására is szolgál. A besorolás: numerus currens) ; - desiderata (betűrendes, a feldolgozandó szemé­lyek, intézmények névsora saját gyűjtés, ill. a helytörténeti osztály javaslata alapján). Szerkesztésük folyamatos. A Gyűjtőköri Tervezetben meghatározott szemé­lyekről, illetve intézményekről - a komplexitás el­14 ISBD/G. A Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírás Általános Szabályai. Bp. 1979. 15 Gyűjtőköri Tervezet, 8. o. vének megvalósítása érdekében - tékában folyama­tosan gyűjtjük: l.Az életrajzi adatokat. 2. Az életrajzra vonatkozó forrásokat (lexikon, monográfia stb.). 3. - -. életműve. a) alkotók esetében (írásművek: megjelenési hely és idő; zeneművek: megjelenési hely és idő; bemutatás helye, ideje, előadók sze­mélye; képzőművészeti alkotások: kiállítások helye és ideje.) b) előadók esetében (hangversenyek, színpadi szerepek stb.) c) a dokumentumtárban megtalálható anyagok (hang, kép, írott, újságkivágatok stb.) rak­tári jelzete. A helytörténeti osztályra érkező (Takács Gyulá­tól, a Baranya megyei Tanács V. B. elnökhelyette­sétől, dr. Nádor Tamástól és másoktól származó) anyagok alapján folyamatosan készítjük az apró­nyomtatványok önfeltáró katalógusát (meghívók, prospektusok, műsorfüzetek, gyászjelentések stb.), valamint folyamatosan rendszerezzük a megye vá­rosainak műsorait, plakátjait, katalógusait és egyéb kiadványait. A helytörténeti osztály hangmúzeumában folyó munkára felfigyelt az országos sajtó is. Mint „az ország első helytörténeti hangtárát" említik, mely­ben „megörökítették a gazdaság, a tudomány, a kul­túra és a politika neves személyeinek hangját: meg­nyilatkozásaikat és visszaemlékezéseiket" (Népsza­va, 1983. ápr. 8.). „A magas technikai színvonalon rögzített hangfelvételeket kiegészítették a rájuk vo­natkozó írásos és képi dokumentumokkal" (Magyar Nemzet, 1983. ápr. 8.), „ezáltal forrásértékű, sok­oldalú és hiteles helytörténeti anyag gyűlt össze ... A hangtár 1985-ben kerül végleges helyére, amikor elkészül Pécs történeti múzeuma." (Esti Hírlap, 1983. ápr. 7.). A múzeum távlati tervei szerint a Felsőmalom ut­cában megnyíló épületben önálló helyiséget kap e hangdokumentációs anyag. Ez elsősorban a hang­dokumentumoknak az állomány védelmét szolgáló szakszerű és biztonságos tárolását tenné lehetővé, valamint a hangdokumentumoknak helyben való meghallgatását (biztosítva ehhez a megfelelő mű­szaki felszerelést: magnetofont, fejhallgatókat, hangfalakat stb.), miáltal ez az anyag hatékonyan szolgálná a tudományos kutatómunkát. A hangfel­vételek további védelmét szolgálná, ha azok átgépe­lés útján olvasható formában kerülhetnének a kuta­tók kezébe. Célszerű volna az Új Médiához hason­lóan, időnként megjelenő ismertető füzetben közzé­tenni és bemutatni a közérdeklődésre számot tartó felvételeket, dokumentumokat, valamint egyes ese­mények alapos, sokoldalú, hiteles dokumentumok közzétételével való bemutatását (mint pl. a Pécsi Ünnepi Játékok, kulturális napok, a б-os ezred Iá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom