Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: A Zsolnay-gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak
332 MENDÖL ZSUZSANNA tehetséges növendékét: Apáti Abt Sándor (18701916) szobrász a gyár alkalmazottja lett. Ligeti Miklós (1871-1944) egyes feladatoknál működött közre. A gyár a századfordulóra annyit fejlődött, hogy az ország legjobb művészei, építészei voltak megrendelői, s használták termékeit. A legszebb, legjelentősebb Zsolay eozin kutak a századforduló és az első világháború közötti időszakban születtek, többségüket épületbelsőbe tervezték, s tervezőjük maga az építész, vagy az épület szobrászati díszét kialakító művész volt. A kerámia itt többségében nem elszigtelten, csak a kút formájában, kútdíszítő plasztikaként volt jelen, hanem a belső képében is domináló elem volt. A milánói világkiállítás (1906) Zsolnay kerámia díszű nagy csarnokában szépen érvényesült Maróti Géza (1875-1941) kacsás szökőkútja. 8 A kacsák változatos beállítása, „a hulló víz érintésére válaszoló, vagy vízbe készülő mozdulataik" pontossága eleven zsáner szobrászat, amit az eozin gazdag árnyalatai tettek hatásosabbá. E kút egyik példánya a közelmúltban pusztult el Pécsett. Ugyanezen a kiállításon szerepelt Ligeti Miklós Nimfás falikútja (10. Terrakotta fazonkönyv, 3114.) . 9 A téma, a vízhez kapcsolódó mitikus figura, az impresszonisztikus mintázás a századforduló művészi gondolkodásmódjából, szemléletéből ered, a szecesszió erotikus témaválasztásaihoz kapcsolódik. A víz itt is járulékos elem, mint tükröző felület s a téma konkretizáló ja vesz részt a kompozícióban. Épp a Zsolnay-gyár avatta ezt is dísztárggyá kis méretű sokszorosításával, éppúgy, mint ahogy jónéhány más kútterv is dísztárggyá, vitrin-nippé válhatott (Zsolnay-emlékkút újabbkori zöld eozin souvenirként!). Ligeti Miklósnak 25 szobrát vette fel a gyár gyártmányai közé. Ezek közül való a Bivalyon ülő pogány leány szobra 10 , amely kútfigurának készült a torinói világkiállítás (1911) magyar házába. Ma egy példánya látható Pécsett a Balokány-fürdőben (1935. mázas gres.). 11 Tömbszerű, zárt formálás, nyugtalan, lágy felületkezelés jellemzi. Maróti Géza finoman stilizáló felfogásban két kerámia falikutat készített a torinói kiállítás magyar házába, amelyet tervezői Tőry Emil és Pogány Móric „Attila palotájaként" szerkesztettek meg. Maróti kerámia falikútjain a plasztikai kiképzés nem vesz részt a kút funkciójában, de motívumával utal rá: az egyiken kacsák láthatók, a másik szarvasokat ábrázoló lapos relieffel díszített (3317. fazonszám). 8 Magyar Iparművészet, 1906. IX. évf. 169. old. 179. kép és 175. old. 185. kép. Budapesten a Nemzeti Múzeumban felállítva : Magyar Iparművészet, 1909. 177. old. 9 Magyar Iparművészet, 1906. IX. évf. 176. old. 186. kép. 10 Magyar Iparművészet, 1911. XIV. évf. 266. old. 227. kép. 11 Romváry Ferenc: Pécs szobrai, 1982. 141. old. Apáti Abt Sándor két szecessziós, plasztikus díszű vázájából lett kútfigura. A milánói világkiállításon már mint virágtartó edény látható a 7493. formaszámú vázája (1903-as terv), amely gyümölcsfa alatt körben összekapaszkodva táncoló női aktokat ábrázol. 12 Nikelszky-féle kútterveken kútdíszként szerepel éppúgy, mint Abt másik, 1907-ben készült, 7970. formaszámú vázája. Ez utóbbi növény- vagy víztartó edényének tartója faragott székely kaput vagy galambdúcot imitál, amely alatt két, népviseletbe öltözött pár táncol. Az egyik férfi mellényének virágdíszei között olvasható az 1907. évszám. Az 1911-ben felépült kaposvári színház (Magyar Ede) elé állították fel kútként e szoborcsoportot (3915. formaszámú medencével, valószínűleg 1913ban. Plasztikai motívuma kora építészetének a székelyföldi és népi hagyományokat a városi környezetbe beépítő kísérletéhez kapcsolódik. A szecessziós Zsolnay Vilmos emlékkutat Pilch Andor (1877-1936) építész tervezte 1907-1912-ben. Jóllehet 1913-ra a kút elkészült, csak 1930-ban állították fel Pécsett az Irgalmasok temploma előtt. 13 Szürkés, felhős gres mázával, zödesarany eozin plasztikájával, díszítésével kora iparművészeti és ideológiai törekvéseit jól reprezentáló alkotás. Koncepciója valószínűleg a gyárral rendszeres kapcsolatban álló művészek hatása alatt alakult, végső soron megrendelőjétől, Zsolnay Miklóstól származik. Az emlékműszerűséget a középső mag, az architektúra obeliszkszerű tömeghatása biztosítja, vésett ornamentikájának a népi díszítőkincsre utaló egyszerű motívumai, az ökörfejes vízköpők a nemzeti művészet megteremtéséért munkálkodó Zsolnay Vilmos emlékét hangsúlyozzák. 1 ' 1 Ennek a gondolatnak kézenfekvő demonstrálása volt a nagyszentmiklósi aranylelet ivóedényei ökörfejes motívumának átvétele. A századfordulón ugyanis a millennium szellemiségének hatására e motívum roppant népszerű volt, hiszen az aranyleletet Hampel József régész 1885-ös kutatásai alapján Attila kincsének tartották. Huszka József hun-magyar rokonságot elemző, hagyomány- és motívumkutató munkájának ösztönzésére e kincslelet ivóedényeinek szépen stilizált állatfejét a mitikus nemzeti múltra, kultúrára utaló szimbólumnak tekintették. Különösen azután, hogy Lechner Ödön kezdeményezésére a Zsolnay-gyár kivitelezésében a századforduló építészeti díszítménykincsébe is bekerült. Lechner ugyanis ezzel a motívummal díszítette Munkácsy ravatalát 1900ban (Stróbl Alajos és Fadrusz János szobrászokkal közösen). Később a budapesti Takarékpénztár (V. Rosenberg házaspár u.) tetővégződéseként használta fel, de Kallós Edével közös kút-pályatervükre is rá12 Magyar Iparművészet, 1906. IX. évf. 186. old. 201. kép. 13 Romváry Ferenc: Pécs szobrai, 1982. 137-140. old: 14 A torinói világkiállítás Tőry-Pogány tervezte pavilonja központi tömegének hatása is látható Pilch Zsolnay Vilmos emlékkútján.
