Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Varga Dezső: A Balokányi-tó rendezése és uszoda építése 1933-ban

A BALOKÁNY TÓ RENDEZÉSE ÉS USZODA ÉPÍTÉSE 1933-BAN VARGHA DEZSŐ Pécs város törvényhatóságának régi tervei közé tartozott a Balokány tó környékének rendezése, a régi népfürdő korszerűsítése. Mind a város megnövekedett lakossága, mind fejlett úszósportja igényelte már a korszerűsítést, ugyanis a mai Hullámfürdő helyén állott ún. Madarász-uszoda már nem tudta a megnövekedett igényeket kielégíteni, medencéje nem volt alkalmas országos versenyek rendezésére. Közegészségügyi és városrendezési szempontok tették szükségessé, hogy a város törvényhatósága 1933. mára 28-i ülésén foglalkozzon a kérdéssel. Kettős célt tűztek maguk elé: egyrészt olcsó belépőjű, minél nagyobb tömegeket befogadó népfürdőt akartak létesíteni, másrészt olyan modern úszóbázist, amely méltó keretet ad a város vízisportjának. Ezentúl azonban arra szintén volt gondjuk, hogy megfelelő kiszolgáló helyiségekkel is rendelkezzen az uszoda, és az idelátogatók kényelméről gondoskodjanak, az egész létesítményt esztétikus környezetbe helyezve. Az akkor már közel száz esztendős régi fürdő minden tekintetben elavult, az első világháború éveiben és az azt követő időkben állapota nagyon leromlott, a liget is gondozatlan volt. A város 1927ben már egyszer elhatározta az újjáépítést

1

, de az erre megszavazott összeget a belügyminisztérium leirata más közegészségügyi létesítmények beruházásaira ütemeztette át, s a kért 250 000 pengőt is más célokra fordította a város. Mivel a régi fürdő gazdaságtalanul üzemelt, mindenképp szükség volt már az átalakításra. A város törvényhatósága az ülésen döntött a beruházás keretösszegéről, és a vasbeton alapú medence, a kabinok, öltözőfülkék, a vízszűrő-berendezés építésére, az uszoda bekerítésére, a vízvezeték- és csatornázási munkálatokra, a területrendezésre összesen 95 000 pengőt állapított meg. Ft dezetként a Rét u. 45. sz. városi bérház eladásából befolyt összeget, valamint az Országos Testnevelési Tanács (OTT) remélt anyagi támogatását jelölték meg. Az idénybevételt - 70 fürdési napban számolva - a kabin- és öltözőjegyek árával számolva (50, ill. 30 fillér) 11 900, a kiadásokat - amelyek az üzemben tartást, karban1 Baranya megyei Levéltár, Pécs város Közgyűlési jkv. 65/1933. sz. tartást, a személyzet fizetését foglalták magukba 10 200 pengőre becsülték.

2 A munkálatok elvégzésével helyi vállalkozókat kívántak megbízni, mivel nagy szükség volt ezekben az években az ipari tevékenység föllendítésére. A máj. 30-i közgyűlésen a versenytárgyalás eredményét hirdették ki. A beérkezett 51 ajánlatból 9féle tevékenységre bíztak meg cégeket, összesen 78 500 pengő értékben,

3 Bár az OTT remélt támogatása a következő évre húzódott el, a júl. 15-i közgyűlés a szűrőberendezés elkészítésével - 27 500 P értékben a fővárosi Ganz és Tsa céget bízta meg/

1 Szüksége volt a városnak a munkák mielőbbi megindítására, már csak azért is, mivel a világgazdasági válság nagyfokú munkanélküli seggel járt együtt, és Pécsett szintén sokan maradtak munka nélkül.

5 Először a földmunkák kezdődtek meg, rendbe tették a tó környékét, majd sétautakat alakítottak ki, parkosítottak. Az uszoda alapárkainak ásása máj. 18-án indult meg.

6 Bár Kantner János királyi bányafőtanácsos a Dunántúl hasábjain melegvízfúrási munkálatok megindítását javasolta,

7 erre az anyagi lehetőségek szűkössége miatt nem kerülhetett sor. A tó és az uszoda vízellátását azonban mindenképp növelni kellett. Ennek biztosítására indultak meg a fúrások, és az addigi 200 m

3-es vízhozamú források mennyiségét 500 m

3-re sikerült növelni.

8 A munkálatok mindvégig a város házikezelésében voltak, a terveket a műszaki ügyosztály készítette, a munkálatokat a mérnöki hivatal irányította.

9 A tó és a fürdő üzemben tartására két megoldás kínálkozott, s az állandó napi pótlás tervével szemben az egyszeri megtöltés és a tisztító szűrő2 B. m. L. Pécs v. Kgy. jkv. 65/1933. sz. 3 B. m. L. Pécs v. Kgy. jkv. 65/1933. sz. 4 B. m. L. Pécs v. Kgy. jkv. 90/1933. sz. 5 Erre vonatkozóan dr. Esztergár Lajos tanácsnok, a későbbi polgármester és egyetemi tanár művei igazítanak el. A legjellemzőbb: Gyakorlati szociálpolitika Pécs, 1933. 191. p. 6 Dunántúl, 1933. május 20. 3. p. 7 Dunántúl, 1933. április 21. 4. p. 8 Dunántúl, 1933. április 23. 5. p. 9 Ezt a már említett 1933. március 28-i közgyűlés határozta el. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1983) 28: 217—219. Pécs (Hungária), 1984.