Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok (folytatás)

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY III. 149 Nyári Pál Közösen vettek részt az ellenzéki szervezkedés­ben. Együtt voltak a pesti megyeházán. Szentkirályi Móric szállásán megtartott országos ellenzéki párt­értekezleten. 45 Kapcsolatuk következő periódusa már a szabadságharc idejére esett, amikor Nyáry az Országos Honvédelmi Bizottmány alelnöke, Bat­thyány baranyai főispán és kormánybiztos volt. Batthyány jelentéseire nemegyszer Nyáry válaszolt, ő volt az is, aki a baranyai eseményeket hirdet­ményben ismertette. Későbbi kapcsolatukról írásos dokumentumokkal nem rendelkezünk. Politikai pályafutásuk azonban eltérően alakult. Batthyány egyre nagyobb szerepet vállalt a szabadságharcban, Nyáry békepárti tevé­kenységet folytatott. Nyáry Pál egyéniségét féktelen hatalomvágy és sértődöttség jellemezte, ami elsősorban onnan eredt, hogy Batthyány Lajos kormányában nem kapott mi­niszterséget, csupán a vezérmegye első alispánja lett. Az 1848. júniusi választásokon a nemesi radiká­lis Nyáry helyet kapott a nemzetgyűlésben. A szőlő­dézsma állami kármentesítésének törvényjavaslatát fogalmazta, majd a trónbeszédre adandó válasz kér­désében az olasz segély, tehát a kormánypolitika ellen szólt. A hadseregszervezés kérdésében a radi­kálisokkal együtt ugyancsak bírálta a kormánypoli­tikát, a császári tisztek megbízása ellen, illetőleg a megajánlott újoncoknak csak a honvéd zászlóal­jakba történő szervezése mellett állt ki. A radikálisok között került az Országos Honvé­delmi Bizottmányba is, ahol ezt a beállítottságát igen hamar elvesztette. A baloldallal szemben, Ma­darász ellen személyesen is fellépett, és sikerült is őket, Kossuthtal az élen visszaszorítani. Fellépése hozzájárult a baloldal meggyengüléséhez. A képviselőház előtt július 21-én a nemzetiségi törvényjavaslat ellen szólalt fel, ellenezte a nemze­tiségekkel történő megegyezést. 46 Batthyány Káz­mér külügyminiszterként részt vett az előkészítő tárgyalásban és a parlamenti vitában is támogatta a javaslatot, így a válságos időszakban politikai el­lenfelének tartotta a békepárttal megegyező politi­kát folytató Nyáryt. Czindery László Mindkettőjüknek jelentős birtokaik voltak So­mogyban, így valószínűsíthető Batthyány személyes ismeretsége a konzervatív beállítottságú Czindery­vel, akit elsősorban a gazdálkodás gyakorlati kér­dései, a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségei fog­45 Madarász József: i. m. (1946. aug. 20.) 46 Spira György: Polgári forradalom (1848-1849). Magyarország története 1848-1890. 133, 220, 224, 230, 255, 281, 421. o. lalkoztattak. Mindketten tagjai voltak az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Czindery 1839-től kezdődően tíz éven át annak másodelnöke is volt, így közös gondok is foglalkoztatták őket, mint pl. a lótenyésztéssel kapcsolatosan. Személyes ismeret­ségüket feltételezi az itt közölt szöveg tartalma is. Czinderyt az utókor is kettős arculatúnak ismeri, olyan embernek, aki 1848 márciusáig az ország fel­emelkedése érdekében tevékenykedett, megértette korának haladó eszméit és gazdasági törekvéseivel elismerést vívott ki magának, de politikai kérdések­ben konzervatív maradt, a pártharcoktól féltette az alkotmányt és a kormányt. Főispáni tisztségétől 1848. április 11-én megvált, és a politikai élettől visszavonult. Windischgraetz később viszont a csá­szári biztosi kinevezést elfogadta 1849. január 20-án Somogy népének gúzsbakötésében jelentős szerepet vállalt. A tavaszi hadjárat hírére a megyében kiala­kult forrongó helyzet miatt Grazba menekült, poli­tikai pályafutása ekkor véget is ért. Forradalomellenességét 1850-től Baranyában tör­vényszéki elnökként „kamatoztatta". 47 Pázmándy Dénes Batthyány Kázmérnak a fiatalabb Pázmándyhoz fűződő kapcsolatáról nincs írásos adatunk. Ismeret­ségüket közelinek nem minősíthetjük ugyan, de Páz­mándy országgyűlési szerepe alapján feltételezhet­jük. Fontosabb feladatot Pázmándy először Batthyány Lajos kormányától kapott, amikor is Szalay László­val együtt a frankfurti parlamentbe küldték követül. Az egységes Németország létrehozását célul tűző parlament munkájához Batthyány Lajos nagy remé­nyeket fűzött. A Habsburgok csatlakozása esetén ugyanis a Pragmatica Sanctio automatikusan hatálytalanná vált volna. Miután Pázmándyt a nemzetgyűlés elnökévé vá­lasztották, hazatért, de itthon békepárti politikát folytatott. Részt vett a Honvédelmi Bizottmány ülé­sein, ahol szorgalmazta a fegyverhez jutott paraszt­ság lefegyverzését attól félve, hogy azok a földes­urak ellen fordulnak. Elérte, hogy Jelasic elleni népfelkelést csak a Dunántúlra hirdessék meg. Ha­talmával visszaélve igyekezett meggátolni annak ül­dözését. Mindent elkövetett, hogy a törvényhozás Ferenc Józsefet uralkodónak elismerje, de a nyil­vános vitát ő sem vállalta. Ghyczy Kálmánnal együtt közös emlékiratot ké­szített behódolásuk megalapozásaként, benne taná­47 Iharosy József: Czindery és Tallián Somogy me­gyei császári biztosok 1849-1850-ben. MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. A Du­nántúl településtörténete III. 1848-1867. Székesfehér­vár, 1978. 343-348. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom