Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok (folytatás)

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY III. 149 Nyári Pál Közösen vettek részt az ellenzéki szervezkedésben. Együtt voltak a pesti megyeházán. Szentkirályi Móric szállásán megtartott országos ellenzéki pártértekezleten.

45 Kapcsolatuk következő periódusa már a szabadságharc idejére esett, amikor Nyáry az Országos Honvédelmi Bizottmány alelnöke, Batthyány baranyai főispán és kormánybiztos volt. Batthyány jelentéseire nemegyszer Nyáry válaszolt, ő volt az is, aki a baranyai eseményeket hirdetményben ismertette. Későbbi kapcsolatukról írásos dokumentumokkal nem rendelkezünk. Politikai pályafutásuk azonban eltérően alakult. Batthyány egyre nagyobb szerepet vállalt a szabadságharcban, Nyáry békepárti tevékenységet folytatott. Nyáry Pál egyéniségét féktelen hatalomvágy és sértődöttség jellemezte, ami elsősorban onnan eredt, hogy Batthyány Lajos kormányában nem kapott miniszterséget, csupán a vezérmegye első alispánja lett. Az 1848. júniusi választásokon a nemesi radikális Nyáry helyet kapott a nemzetgyűlésben. A szőlődézsma állami kármentesítésének törvényjavaslatát fogalmazta, majd a trónbeszédre adandó válasz kérdésében az olasz segély, tehát a kormánypolitika ellen szólt. A hadseregszervezés kérdésében a radikálisokkal együtt ugyancsak bírálta a kormánypolitikát, a császári tisztek megbízása ellen, illetőleg a megajánlott újoncoknak csak a honvéd zászlóaljakba történő szervezése mellett állt ki. A radikálisok között került az Országos Honvédelmi Bizottmányba is, ahol ezt a beállítottságát igen hamar elvesztette. A baloldallal szemben, Madarász ellen személyesen is fellépett, és sikerült is őket, Kossuthtal az élen visszaszorítani. Fellépése hozzájárult a baloldal meggyengüléséhez. A képviselőház előtt július 21-én a nemzetiségi törvényjavaslat ellen szólalt fel, ellenezte a nemzetiségekkel történő megegyezést.

46 Batthyány Kázmér külügyminiszterként részt vett az előkészítő tárgyalásban és a parlamenti vitában is támogatta a javaslatot, így a válságos időszakban politikai ellenfelének tartotta a békepárttal megegyező politikát folytató Nyáryt. Czindery László Mindkettőjüknek jelentős birtokaik voltak Somogyban, így valószínűsíthető Batthyány személyes ismeretsége a konzervatív beállítottságú Czinderyvel, akit elsősorban a gazdálkodás gyakorlati kérdései, a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségei fog45 Madarász József: i. m. (1946. aug. 20.) 46 Spira György: Polgári forradalom (1848-1849). Magyarország története 1848-1890. 133, 220, 224, 230, 255, 281, 421. o. lalkoztattak. Mindketten tagjai voltak az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Czindery 1839-től kezdődően tíz éven át annak másodelnöke is volt, így közös gondok is foglalkoztatták őket, mint pl. a lótenyésztéssel kapcsolatosan. Személyes ismeretségüket feltételezi az itt közölt szöveg tartalma is. Czinderyt az utókor is kettős arculatúnak ismeri, olyan embernek, aki 1848 márciusáig az ország felemelkedése érdekében tevékenykedett, megértette korának haladó eszméit és gazdasági törekvéseivel elismerést vívott ki magának, de politikai kérdésekben konzervatív maradt, a pártharcoktól féltette az alkotmányt és a kormányt. Főispáni tisztségétől 1848. április 11-én megvált, és a politikai élettől visszavonult. Windischgraetz később viszont a császári biztosi kinevezést elfogadta 1849. január 20-án Somogy népének gúzsbakötésében jelentős szerepet vállalt. A tavaszi hadjárat hírére a megyében kialakult forrongó helyzet miatt Grazba menekült, politikai pályafutása ekkor véget is ért. Forradalomellenességét 1850-től Baranyában törvényszéki elnökként „kamatoztatta".

47 Pázmándy Dénes Batthyány Kázmérnak a fiatalabb Pázmándyhoz fűződő kapcsolatáról nincs írásos adatunk. Ismeretségüket közelinek nem minősíthetjük ugyan, de Pázmándy országgyűlési szerepe alapján feltételezhetjük. Fontosabb feladatot Pázmándy először Batthyány Lajos kormányától kapott, amikor is Szalay Lászlóval együtt a frankfurti parlamentbe küldték követül. Az egységes Németország létrehozását célul tűző parlament munkájához Batthyány Lajos nagy reményeket fűzött. A Habsburgok csatlakozása esetén ugyanis a Pragmatica Sanctio automatikusan hatálytalanná vált volna. Miután Pázmándyt a nemzetgyűlés elnökévé választották, hazatért, de itthon békepárti politikát folytatott. Részt vett a Honvédelmi Bizottmány ülésein, ahol szorgalmazta a fegyverhez jutott parasztság lefegyverzését attól félve, hogy azok a földesurak ellen fordulnak. Elérte, hogy Jelasic elleni népfelkelést csak a Dunántúlra hirdessék meg. Hatalmával visszaélve igyekezett meggátolni annak üldözését. Mindent elkövetett, hogy a törvényhozás Ferenc Józsefet uralkodónak elismerje, de a nyilvános vitát ő sem vállalta. Ghyczy Kálmánnal együtt közös emlékiratot készített behódolásuk megalapozásaként, benne taná47 Iharosy József: Czindery és Tallián Somogy megyei császári biztosok 1849-1850-ben. MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. A Dunántúl településtörténete III. 1848-1867. Székesfehérvár, 1978. 343-348. o.