Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány II. A Blackwell által összeállított jellemrajzok

154 FÜZES MIKLÓS a Blackwell-féle összeállításból is kiolvasható. Tóth Lőrinc általános jellemzésül írja, hogy „... lelkében ... a leélt dicsőség keserű emlékezései virrasztot­tak, az itthon véghez vitt szörnyűségek, szeretett bátyja s barátja gróf Batthyány Lajos kivégezte­tése, az elnyomott haza eltiprása s megaláztatása miatt érzett friss fájdalom élt s ezért kíméletlenül sújtó s vádló tollán a kitörő harag tüze ég mind­azok ellen, kiket a bukás okozóinak vélt, mely lelki állapotát az „akkor" szempontjából.. . kell meg­ítélni. . . . Belelátott a múltba, de nem volt a jövő látnoka, ö kétségbe esett a jövőtől s nem látta a felhők sötétjén át... a fényesebb jövőt." 9 Kacziány Gézának az a véleménye, hogy a Tóth Lőrinc által közzétett részletekben nagyon igaztalanul ítéli meg kortársait. „Annál igazabb és elfogulatlanabb íté­lő." 10 Nagy Márta szerint inkább kritikus mint elbeszélő. Megjegyzései és keserű éles szavai egy konzervatív büszke arisztokrata lelkivilágát tükrö­zik, aki elzárkózik minden forradalmi újítás elől. Nem talál magyarázatot arra, hogy a gyakorlati szerepével ellentétes utólagos állásfoglalását mi váltotta ki. Éles kritikáját hasznosnak tartja a tör­ténetírás számára, de pesszimizmusát a valóságnál sötétebbnek véli. Mindezek, úgy gondolja, nincse­nek kárára a szabadságharc történetírójának, mert a többi munkákban megjelenő sok fényű, ragyogó lelkesedés egyébként könnyen elvakíthatja. 11 A Blackwell-féle jellemrajzokban ennyire sötét kép nem rajzolódik ki. Konzervatívabbá vált annál, mint ahogy azt politikai pályafutásánál tapasztal­hattuk, de azért felcsillan a jövő, ami nem lehetet­len, hogy a Széchenyi féle óvatosabb koncepcióhoz történő visszatérést jelent. Nem tagadja most sem a reformkor alapvető követeléseit, a szabadság­harc szükségességét. A szabadságharc menetében lát két súlyos hibát, a trónfosztást és Kossuth ha­talomátadását. Amit élesen kortársai szemére vet az az emberi gyarlóság, melyek a megvalósulni látszó elképzeléseket végül is zsákutcába vitték. A Blackwell-féle Jellemrajzok összeállításának célja - az előszavából nem tűnik ugyan ki egy­értelműen, de a szerkesztés módjából kikövetkez­tethető - a nyomdai úton történő sokszorosítás lehetett. Arról, hogy kiadása miért maradt el, nincs adatunk. A következőkben a kézirat szerkezeti egységeit ismertetjük: 9 Tóth Lőrinc: im. 198. szám 352. oldal. 10 Kacziány Géza: A magyar mémoire-irodalom 1848­tól 1914-ig. Lantos A. Könyvkiadóhivatala, Budapest, 1917. 35-36. oldalak. 11 Nagy Márta: Az 1848-1849-es emigráció memoire irodalma. A szerző kiadása. Budapest, 1936. 84-85. ol­dalak. — Címoldal: Hungarian Characteristics or Characteristic Sketiches of Hungarian Statesmen, Politicans etc during the Period of Reform and Revolution 1830-1849 by a Hungarian Magnate (Magyar jellegzetességek, vagyis jellem vázlat ok az 1830-49-es évek reformkorának és a forradalom­nak politikusairól és államférfiairól, ahogy egy magyar mágnás látta.) — Előszó: (Közölve az I. számú tanulmányban) — Tartalomjegyzék: Előszó 1 oldal Jellemvázlatok 7—245 oldal Széchenyi István 7—13 oldal Bezerédy 13—17 oldal Görgey 18—55 oldal Madarász 56—60 oldal Mészáros 61—62 oldal Damjanich 63—66 oldal Perczel 65—71 oldal Nyári 72—73 oldal Czindery 74—79 oldal Pázmándy 80—82 oldal Szentkirályi 83—85 oldal Pulszky 86—95 oldal Deák 96—97 oldal Batthyány Lajos 98—113 oldal Kossuth 114—243 oldal Apró vagy mellékes vázlatok 246—251 oldal Szemere 248 oldal Klauzál 248 oldal Eötvös 248 oldal Báró Perényi Zsigmond 248 oldal Vukovics 249 oldal Horváth, csanádi püspök 249 oldal Csányi 249 oldal Duschek 250 oldal — Jegyzetek 252—285 oldal — J. H. B. utólagos jegyzetei és megjegyzései 286—347 oldal — Függelék. Nyomtatásban megjelent dokumentumok 348—353 oldal — (Névmutató 9—12) A kézirat „Jellemrajzok" című részének magyar fordítását az eredeti szerkezetnek megfelelően ad­juk. Fordította Hangené Wagner Zsuzsa, a fordítást az eredetivel összevetette Trócsányi Miklós. Tech­nikai okok miatt a Jellemrajz saját jegyzetappa­rátusa Blackwell utólagos megjegyzéseivel együtt a Jellemvázlatok mögé kerül. Az alábbiakban tájékoztatást szeretnénk adni Batthyány Kázmér és a kiadványban szereplő tör­téneti személyek egymáshoz való kapcsolatáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom