Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)
Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája IV. Kelet-Zselic: Palé környéke (lepidoptera)
A ZSELIC NAGYLEPKEFAUNAJA IV. 45 Nymphalidae Argynnis paphia L., Mellicta athalia Rott, Euphydryas maturna L., Araschnia levana L., Polygonia c-album L., Aglais urticae L., Inachis io L., Vanessa atalanta L., V. cardui L., Neptis sappho Pall. Satyridae Coenonympha iphis D. et Schiff., С. pamphilus L., Pyronia tithonus L., Lasiommata maera L., Pararge aegeria L., Aphantopus hyperanthus L., Minois dryas Scop. Pale környékének néhány jellegzetes vagy ritka nagylepkefaja A következőkben néhány olyan faj részletesebb adatait ismertetem, amelyek vagy ritkák a Dél-Dunántúlon, vagy pedig ökológiai sajátságuk folytán jellegzetes elemek. Megadom a paléi fénycsapda által (illetve az általam) fogott példányokat, a fénycsapda által gyűjtött példányoknál külön nem jelölöm a gyűjtőt. Cyclophora orbicularia Hbn. - 1980. V. 17., 1981. VI. 28. - Fűzőn élő kétnemzedékes faj. Általában ritka, a legtöbb előfordulási helyéről csak 1-2 példányt ismerünk. Leginkább a Dél-Dunántúlon terjedt el (5/1. ábra). Lygris mellinata F. - 1979. V. 28., V. 29. V. 30., V. 31. (2), VI. 1., VI. 2., VI. 3., VI. 4., VI. 5., 1980. VI. 10., VI. 20., VI. 21., VI. 22., 1981. V. 27., VI. 6. - Elterjedésével és az utóbbi időben történt előrenyomulásával már többször foglalkoztam, dél-dunántúli elterjedési térképét már korábban megadtam (Uherkovich 1981a: 6. b. ábra). Plemyria bicolorata Hufn. - 1981. VI. 9. - Égeren élő ritka faj. Bár Pálé körül éger csak egészen elvétve fordul elő, mégis egy példányát megfogta a csapda. Elterjedési térképe: Uherkovich (1978a): 9. ábra. Euphya unangulata Haw. - 1979. VI. 20. - A DélDunántúlon elterjedt és sokfelé nem is ritka. A nedvesebb, hűvösebb vidékeken gyakoribb, a Pálé környéki szárazabb klíma nem kedvező számára. Itame íulvaria Vili. (brunneata Thnbg.) - 1981. VI. 24. - Az utóbbi 15 évben a Dél-Dunántúlon nem fogtam, de régebbi adatai vannak (Uherkovich 1976, 1981b). 1981-ben egyszerre három helyről került elő: Pálé, Mánfa-Kőlyuk, Cserkút. Bár az utóbbi 2 helyen azelőtt nem gyűjtöttem, számos régebbi gyűjtőhelyeim egyikén sem került elő. Feltehető, hogy most kezdtek megerősödni és szétterjedni az eddig passzivitásban élő gócok. Lomographa (Stegania) cararia Hbn. - 1979. VII. 31., 1981. VII. 14. - Nemcsak a Dél-Dunántúlon, hanem az ország keleti, északkeleti részén is erősen szétterjedt az utóbbi 2-3 évtizedben. Környékünkön elterjedt, de nem gyakori (vö. Uherkovich 1981a: 6. e. ábra). Nyssia zonaria D. et Schiff. - 1979. HI. 20., 1981. III. 26. - A nedvesebb élőhelyeket kerüli, ezért a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon sokkal kevésbé elterjedt, mint a többi, itt felsorolt (és inkább nedves élőhelyekre jellemző) faj. A Zselic többi részén már nem fogtam, de pl. Kisvaszarban előkerült (Uherkovich 1977a). A Dráva-síkon is lokálisan él (5/2. ábra). Alcis repandata L. - 1979. VI. 20., 1980. VII. 5. - A Dél-Dunántúl legtöbb pontján ritka, sokfelé nem is gyűjtöttük eddig. Csak egy-két hűvösebb, nyirkosabb erdőben gyakori (pl. szurdok-erdőkben). Perconia strigillaria Hbn. - 1979-ben 29, 1981ben 1 példány. - A Zselicben, a Mecsekben és a Völgységben helyenként gyakori, de a Dél-Dunántúlon másutt még nem került elő (Uherkovich 1980a). (5/3. ábra.) Különös, hogy míg 1979-ben 29 példányát fogta a csapda, a következő évben egyet sem és 1981-ben is csak egyet. 1979. évi rajzásmenetét a 6. ábra mutatja. 6. ábra. A Perconia strigillaria Hbn. rajzásmenete 1979-ben Fig. 6. The activity graph of Perconia strigillaria Hbn. in 1919. Chytolitha cribrumalis Hbn. - 1979. VIII. 5., VIII. 8. (2), 1980. VIII. 18. - Eddigi megfigyeléseim arra mutatnak, hogy ez a faj jóval gyakoribb, mint ahogy arra gyűjtési adatainak számából következtethetünk. Rendkívül rosszul repül, fényre is alig reagál, és éppen ezért élőhelyeitől - nádasoktól - nem távolodik el messzire. A paléi fénycsapdától mintegy 100 méterre kis nádas folt volt a völgyfenéken, ezen kívül jókora távolságban nem fordult elő nád. Pechipogo gryphalis H. - Sch. - 1979. VII. 27. A Dél-Dunántúlon egyre több helyről kerül elő, részletesebben már közöltem elterjedését (Uherkovich 1978b: 38. ábra). Ephesia nymphagoga Esp. - 1979. VII. 7. Nagymátépusztán, amely Pálétól nincs 15 km-re sem légvonalban, 1978-ban tömegesen rajzott. Ugyanakkor elkóborolt példányait Ropolypusztán is megfogtam (Uherkovich 1982a: 9/5. ábra; 1982b). Autographa iota L. - 1980. VIII. 2. - Nedvesebb erdőkben, szurdokvölgyekben fordul elő, a Dél-Dunántúlon igen szórványosan (Uherkovich 1982a: 9/6. ábra). Plusia chryson Esp. - 1979. VII. 31. (2), VIII. 2.,