Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája IV. Kelet-Zselic: Palé környéke (lepidoptera)

A ZSELIC NAGYLEPKEFAUNAJA IV. KELET-ZSELIC: PALE KÖRNYÉKE (LEPIDOPTERA) UHERKOVICH ÁKOS Uherkovich, к.: Macrolepidoptera iauna of Zselic IV. Eastern­Zselic: Pálé-region (Lepidoptera). Abstract. The fourth part of the set of papers introduces the Lepidoptera fauna of Eastern­Zselic. The author lists 520 species were collected by light­trap, lamping and daytime collections. Some rare and characteristic species are given. The dominant species, some synoptic tables and figures are presented. Bevezető A Zselic nagylepkefaunáját tárgyaló cikksorozat egyes részei a délnyugati és délkeleti tájakról, illet­ve a Zselicségi tájvédelmi körzetről ismertettek adatokat (Uherkovich 1981a, 1982a, 1982b). Már a közölt anyag alapján is világossá vált, hogy a zseli­ci lepkefauna igen gazdag és további területeit is érdemes kikutatni. A Kelet-Zselic dombjai között fekvő apró falu, Pálé környékén már régebben is sokszor megfordul­tam és gyűjtöttem nappal. Ezeket az adatokat már leközöltem (Uherkovich 1976). A nagylepkefauna alaposabb megismerése céljából 1979-1981 között faunisztikai célú fénycsapdát helyeztem el itt és nagylepke-anyagát teljes egészében feldolgoztam. Emellett újabb nappali, illetve éjjeli, lámpázásos gyűjtéssel igyekeztem gyarapítani a területre vonat­kozó adatok számát (l. ábra). A Kelet-Zselic alacsonyabb, 250 m magasságot el nem érő dombvidék. Mind szerkezetileg, mind mor­fológiailag hasonló a tőle keletre fekvő Völgység­hez. Területének nagyobb részét már egy-két év­századdal ezelőtt művelés alá vonták, a völgyfené­keken lévő réteket az utóbbi 10-20 évben törték fel. A kis területű, eredeti állapotban megmaradt erdő viszont őrzi szép, változatos felépítését. A Pálétól délre, délkeletre elhelyezkedő erdők (melyek nagy része Sásd és Mindszentgodisa köz­séghatárában van) eredetileg dús aljnövényzetű gyertyános-tölgyesek és bükkösök, a szárazabb dombtetőkön és délies lejtőkön cseres-tölgyesek (2-3. ábra). A társulásalkotó fafajokon kívül sok elegyfa él bennük, pl. madárcseresznye, hárs, mezei juhar, erdei fenyő, a szárazabb tetőkön virágos kő­ris, vadkörte és barkóca. A csapda közelében lévő, mérsékelt hajlásszögű északi lejtő bükkel kevert 1. ábra. Pálé környékének vázlatos térképe. Magyará­zat: a: erdők, b: vízfolyások, c: utak, d: község- és megyehatár, e: íénycsapda, t: lámpázások és nappali gyűjtések helye. Fig. 1. Schematic map of environment of Pale. Glos­sary: a: forests, b: brooks, c: roads, paths, d: bo­undary of communities and counties, e: the light trap, t: spot of light and diurnal collections. crvertyános-tölgyese különösen dús aljnövényzetű és sűrű cserjeszintű (fagyai, veresgyűrűs som, csere­galagonya). A völgy alján már csak kisebb rét-foltok marad­tak meg, elsősorban a művelhetetlen, vizenyős, sasos helyek. A 2-3 km hosszú paléi völgyben folyó cser­mely a keleti, majd délkeleti irányban folyó Gödrei­vízbe folyik bele, ez pedig Sásdnál a Zselic keleti határát képező Baranya-csatornába ömlik. A csapadék ezen a környéken viszonylag ala­csony, a Zselic magasabb részeinek „esőárnyékában" fekszik (Lovász 1977). Az északi lejtő, illetve a nedves völgyfenék miatt a csapda helye igen hűvös volt, elsősorban az anticiklon-helyzetekben volt erő­teljes az éjszakai lehűlés. Ugyancsak viszonylag szabadon ki volt téve a hely az északi, északkeleti szeleknek is. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1982) 27: 37—50. Pécs (Hungária), 1983.

Next

/
Oldalképek
Tartalom