Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája IV. Kelet-Zselic: Palé környéke (lepidoptera)

A ZSELIC NAGYLEPKEFAUNAJA IV. KELET-ZSELIC: PALE KÖRNYÉKE (LEPIDOPTERA) UHERKOVICH ÁKOS Uherkovich, к.: Macrolepidoptera iauna of Zselic IV. EasternZselic: Pálé-region (Lepidoptera). Abstract. The fourth part of the set of papers introduces the Lepidoptera fauna of EasternZselic. The author lists 520 species were collected by lighttrap, lamping and daytime collections. Some rare and characteristic species are given. The dominant species, some synoptic tables and figures are presented. Bevezető A Zselic nagylepkefaunáját tárgyaló cikksorozat egyes részei a délnyugati és délkeleti tájakról, illetve a Zselicségi tájvédelmi körzetről ismertettek adatokat (Uherkovich 1981a, 1982a, 1982b). Már a közölt anyag alapján is világossá vált, hogy a zselici lepkefauna igen gazdag és további területeit is érdemes kikutatni. A Kelet-Zselic dombjai között fekvő apró falu, Pálé környékén már régebben is sokszor megfordultam és gyűjtöttem nappal. Ezeket az adatokat már leközöltem (Uherkovich 1976). A nagylepkefauna alaposabb megismerése céljából 1979-1981 között faunisztikai célú fénycsapdát helyeztem el itt és nagylepke-anyagát teljes egészében feldolgoztam. Emellett újabb nappali, illetve éjjeli, lámpázásos gyűjtéssel igyekeztem gyarapítani a területre vonatkozó adatok számát (l. ábra). A Kelet-Zselic alacsonyabb, 250 m magasságot el nem érő dombvidék. Mind szerkezetileg, mind morfológiailag hasonló a tőle keletre fekvő Völgységhez. Területének nagyobb részét már egy-két évszázaddal ezelőtt művelés alá vonták, a völgyfenékeken lévő réteket az utóbbi 10-20 évben törték fel. A kis területű, eredeti állapotban megmaradt erdő viszont őrzi szép, változatos felépítését. A Pálétól délre, délkeletre elhelyezkedő erdők (melyek nagy része Sásd és Mindszentgodisa községhatárában van) eredetileg dús aljnövényzetű gyertyános-tölgyesek és bükkösök, a szárazabb dombtetőkön és délies lejtőkön cseres-tölgyesek (2-3. ábra). A társulásalkotó fafajokon kívül sok elegyfa él bennük, pl. madárcseresznye, hárs, mezei juhar, erdei fenyő, a szárazabb tetőkön virágos kőris, vadkörte és barkóca. A csapda közelében lévő, mérsékelt hajlásszögű északi lejtő bükkel kevert 1. ábra. Pálé környékének vázlatos térképe. Magyarázat: a: erdők, b: vízfolyások, c: utak, d: község- és megyehatár, e: íénycsapda, t: lámpázások és nappali gyűjtések helye. Fig. 1. Schematic map of environment of Pale. Glossary: a: forests, b: brooks, c: roads, paths, d: boundary of communities and counties, e: the light trap, t: spot of light and diurnal collections. crvertyános-tölgyese különösen dús aljnövényzetű és sűrű cserjeszintű (fagyai, veresgyűrűs som, cseregalagonya). A völgy alján már csak kisebb rét-foltok maradtak meg, elsősorban a művelhetetlen, vizenyős, sasos helyek. A 2-3 km hosszú paléi völgyben folyó csermely a keleti, majd délkeleti irányban folyó Gödreivízbe folyik bele, ez pedig Sásdnál a Zselic keleti határát képező Baranya-csatornába ömlik. A csapadék ezen a környéken viszonylag alacsony, a Zselic magasabb részeinek „esőárnyékában" fekszik (Lovász 1977). Az északi lejtő, illetve a nedves völgyfenék miatt a csapda helye igen hűvös volt, elsősorban az anticiklon-helyzetekben volt erőteljes az éjszakai lehűlés. Ugyancsak viszonylag szabadon ki volt téve a hely az északi, északkeleti szeleknek is. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1982) 27: 37—50. Pécs (Hungária), 1983.