Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Mándoki László: Egy horvát hangya-rejtvény és rokonsága

EGY HORVÁT HANGYA-REJTVÉNY ÉS ROKONSÁGA 271 re volt ismeretes e mű Magyarországon, azonban, úgy vélem, nem ebből a mesegyűjteményből, nem ennek 38. meséjéből (A hét galamb - Li sette Palommielle) terjedt el nálunk és a Dráva menti horvátoknál, valamint a Krakkó környéki lengyeleknél a találós kérdésben is megfogalmazódó hiedelem, hogy vénségére a hangyának szárnyai nőnek... Annak ellenére állítom ezt, hogy Jacob Grimm és mások kutatásai Európa szerte kimutatták Basile meséinek hatását! Történelmünk során közeli kapcsolataink voltak Nápollyal: „Hazánknak az Anjoukkal való kapcsolata 1269-ből ered, amikor V. István ifjú-király fiának leánya, Mária házasságra lépett Károly nápolyi örökös herceggel s ugyanakkor Kun László herceg feleségül vette Anjou Károly leányát, Izabellát." „ ... így egyesült az Anjou-ház az Árpádokkal, hogy azután ez utóbbi kihaltával Károly Róbert legyen királyunk és fiában. Nagy Lajosban egyik legdicsőbb uralkodónkat tisztelhessük." „ ... Nápoly szerepe épp Nagy Lajos uralkodásának első éveiben lesz észrevehetőbb s a nápolyi művelődés elsősorban a jogi életre hatott legerőteljesebben; nyilván a nápolyi egyetemről hazatérő ifjak révén." „ ... A XV. század nápolyi magyar vonatkozásai egyébként rendkívül gazdagok. Kezdődnek László királlyal, Durazzói Kis Károly fiával, leányágon árpádvérű herceggel...", „ ... folytatódnak és szaporodnak és szaporodnak a század utolsó negyedében, amikor annak elején (1474 tavaszán) Mátyás király Nápolyba küldte Gábor kalocsai érseket Bánfi Miklóssal, Beatrix hercegnővel való eljegyzése ügyében. Ezt a házasságot főuraink ellenezték és előérzetük nem csalt, mert e frigy révén kapcsolatunk a nápolyi királysággal ugyan gyarapodott s vele a míveltség és művészet is terjedt hazánkban, de kimenetele mégis dicstelen lett. Ennek fő oka Beatrix nagyravágyása volt, mivel magának akarta biztosítani ura halála után a trónt."

14 A humanizmus és a reneszánsz irodalmi és művészeti, művelődéstörténeti kapcsolatai Itáliával nem szorulnak bizonyításra, csupán azt kívánom hangsúlyozni, hogy nemcsak az olasz egyetemeken tanult magyar diákok,

15 hanem a Magyarországra jött, itt letelepedett és lassan beolvadt olaszok, ná14 VERESS 1941: CXIV-CXVI, s további kapcsolatokat is elemez a CXXI. lapig. 15 Lásd VERESS fentebb idézett összeállítását. - Bizonyára van irodalma az olasz egyetemeken tanult lengyel diákoknak is, de még VERESS kötetében is bukkanunk lengyel nyomokra (éppen Krakkó vonatkozásában) : 1478. Neapoli. Fr. Simon Blasii de Hungária Ord. Pread. studens theologiae. Egy év múlva a krakkói egyetem artista hallgatója. (VERESS 1941: 235) polyiak is figyelembe vehetők, mint a vizsgált hiedelem és találós kérdés meghonosítói, sőt, ezeknek kell nagyobb szerepet tulajdonítanunk, hiszen a magyar diákok zöme északolasz egyetemekre járt (lásd alábbi térképemet), e hiedelem pedig az egyetlen, Basile könyvében rögzített előfordulása szerint a nápolyi dialektust beszélők tudatában élt.

16 2. ábra Olasz egyetemek, ahol magyarországi (magyar és horvát) diákok tanultak 1221-1864 között (VERESS 1941 álapján). 1 = Bologna, 2 — Padova, 3 = Róma, 4 = Pazma, 5 = Ferrara, 6 = Pavia, 7 = Siena, 8 = Perugia, 9 = Nápoly, 10 = Verona, 11 = Pisa, 12 = Firenze, 13 = Vicenza. Összeállításunk csak nagyjából tükrözi a fontossági sorrendet! Megállapíthatjuk, hogy a horvát hangya-rejtvény rokonságának nyomozása érdekes eredményt hozott: e találós kérdés elterjedési területe minden bizonnyal az erős (középkori) olasz (nápolyi) kapcsolatok hatókörét rajzolja meg, s a horvát, magyar és lengyel adatok egy másutt elfeledett hiedelmet őriztek meg Basile mesegyűjteményéből. 1591 szeptember közepén jutott Szamosközi István Rómába ... Tulajdonképpen Forgách Mihályhoz csatlakoztak, kinek mentora Krakkói Demeter volt. (VERESS 1941: 273) 16 Igaz viszont, hogy a Pentamerone bolognai nyelvjárásra fordított változatban is megjelent 1742-ben!