Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

A DÉL-ZSELIC NÉPI ÉPÍTÉSZETE 265 Kulcsár Viktor szerk. (1976) : A változó falu. - Budapest. Lehmann Antal (1969) : XIX. századi üveghuták a Zselicben. - Baranyai Művelődés 1969. június. - (1970) : A Zselic jellegzetes településtípusai. - Baranyai Művelődés 1970. május. - (1971) : A Zselic természetföldrajza, (kézirat) - Pécs. Mendöl Tibor (1963): Általános településföldrajz. Budapest. Mérey Klára, T. (1962) : Somogy megye mezőgazdasága 1790-1848. - Kaposvár. - (1963) : Az erdőgazdálkodás Somogy megyében 1700-1879. - Agrártörténeti Szemle 1963/1-2. 133152. - (1964-65) : A termelőerők helyzete Somogy megyében a XVIII. században. - Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 1964-65. Bp. - (1965) : A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. - Budapest. - (1966) : Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. - Szigetvári Emlékkönyv. Budapest. - (1973) : A jobbágyfelszabadítás eredményei a Zselic somogyi községeiben. - Zselici Dolgozatok II. 42-51. Pécs. Németh Béla (1903) : Szigetvár története. - Pécs. Nyíri Antal (1941) : A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. - Csurgói Könyvtár XIII. Kaposvár. Parádi Nándor (1958) : Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásokról. - Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1958. 129-134. Penavin Olga (1975-78) : Szlavóniai (kórogyi) szótár I-III. - Újvidék. Rónai Béla (1965): A készülő zselici táj atlaszról. - A Pécsi Tanárképző Főiskola évkönyve. 173-187. Salétros Jánosné (1970): Népi építészeti felmérés. Magyarlukafa. - EA 11 181-182. Seemayer Vilmos (1933) : Régi tüzelőberendezések DélZalában és Belső-Somogyban. - Néprajzi Értesítő 1933. 49-63. - (1934-35) : Pajtáskertek Nemespátrón. - Néprajzi Értesítő 1934. 65-81.; 1935. 36-45. Szász János-Szigetvári János (1976) : Népi építészetünk nyomában. - Budapest. Szita László (1979): Újabb adatok a Zselic faluinak nemzetiségi betelepüléséhez. - Zselici Dolgozatok IV. 30-34. Pécs. Die Bauernhäuser in einigen Gemeinden von Süd Zselic werden in dem folgenden Aufsatz mit der Methode der Ethnographie auf 150-200 Jahren zurückgeführt erschlossen. Es kann festgestellt werden, dass die Bautätigkeit von den ökologischen und gesellschaft-historischen Faktoren gestaltet wird. Neben derBautätigkeit kann die Wirtschaft sowie die gesamte materielle Kultur is diesem Zusammenhang untersucht werden. Die üppigen Wälder dieses Gebietes ermöglichten einem Teil der Bevölkerung die Besatzung und die Kämpfe der Takáts Gyula (1953): Az utolsó talpaspajta Somogyjádon. - Ethnographia 1953. 293-299. Tálasi István (1954) : Hozzászólás Gunda Béla A magyar népi építkezés kutatása a két világháború között с beszámolójához. - MTA Társ-tört. oszt. közleményei 1954. 395-398. Tarján Gábor (1979): Néprajzi műhely Magyarlukafán. - Baranya Művelődés 1979/IV. 41-48. - (1980) : Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban. - Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXIV. 251-265. - (1981) : A gerendavázas építkezés emlékei a DélZselicben. - Zselici Dolgozatok V. 170-175. Kaposvár. Tihanyi Csaba szerk. (1977) : Baranya megye részletes műemlékjegyzéke. - Pécs. Tonibor Ilona (1968) : Magyarországi festett famennyezetek. - Budapest. Tóth Endre (1940) : A belső-somogyi református egyházmegye Mária Terézia korában. - Csurgói Könyvtár XV. Kaposvár. Tóth Ferenc (1931) : A németség elterjedése és településformái a Dunántúlon. - Geographica Pannonica 2. Szigetvár. Tóth János (1961) : Népi építészetünk hagyományai. Budapest. Vajkai Aurél (1948) : A magyar népi építkezés és lakás kutatása. - A magyar népkutatás kézikönyve. Budapest. Várady Ferenc szerk. (1896) : Baranya múltja és jelene I—II. - Pécs. Vargha Károly (1941) : A Délkeleti Zselic. - Csurgói Könyvtár XVII. Kaposvár. - (1979) : Zur Ansiedlungen der Deutschen im Zselic. - Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen 2. Budapest. Vincze István (1958) : Magyar borpincék. - Néprajzi Értesítő 1958. 83-104. Viski Károly (é. п.) : Tájékoztató. - A magyarság néprajza I. Bp. Zentai János (1978) : Baranya megye magyar néprajzi csoportjai. - Ethnographia 1978. 519-557. Zentai Tünde (1980) : A dél-dunántúli település és népi építkezés változásai a 19. században. - Ház és Ember 1. 79-109. Szentendre. Türkenherrschaft zu überleben, sogar der Wald sichertet ihnen den Unterhalt. Neben Tierzucht und sonstigen Nutzniessung erworben sie die notwendigen Materialien zu den Bautätigkeiten aus dem Wald. Wegen der ständigen Ungewissheit, durch die häufigen Fluchten konnte eine entwickelte Baukultur nicht entstehen, es ist anzunehmen, dass sich der früher hoche Entwicklungsstand simplifiziert hat. Die extensive Tierzucht, die beinahe halbnomade Wirtschaft deutet in diese Richtung hin. Die Bevölkerung hat die Siedlungen aus der Die Volksarchitektur in SüdZselic GÁBOR TARJÁN