Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

A DÉL-ZSELIC NÉPI ÉPÍTÉSZETE 239 Stílusbeli sajátosságok A Zselic népi építészete már a faépítkezés időszakában jellegzetes, a szigetvidékihez hasonló stílust alakított ki. Ez elsősorban a faragott deszkaoromzatokon és a tornácoszlopokon nyilvánult meg. Az utcai oromtornácos homlokzaton alkalmazták a legtöbb díszítést. A csonkakontyos oromzat előre 28. Lakóház, Magyarlukafa (GS) bukott, a homlokzaton túlnyúló mestergerenda és a tornácoszlopok támasztották alá. Az oromzat állóhézagosra rakott deszkákkal volt borítva, melyet enyhén barokkos vonalú fapárkányzat szegélyezett. A padlás szellőzőablakait is faragással alakították ki. Az oromzat beérett natúrfa színe és a sárgás-vöröses zsupozás jól harmonizált a lábazatig fehérre meszelt falakhoz. Míg a korábbi oromzatok csonkakontyosak voltak, előre bukó üstökkel; a későbbieket nyeregtetősre építették. Igen szépek voltak a ház két tornácos oldalán sorakozó faragott tornácoszlopok, melyek a református fejfák formakincsét hordozták. A 29. Lakóház, Somogyhatvan (FE) Oromtornác faragott tornácoszlopokkal, Somogyhatvan (FE) mestergerenda előrenyúló végét is díszesre faragták. Az oromtornácot általában faragott mellvéddel látták el, az ebből nyíló alacsony tornáckapu is szép ácsmunka volt. A nyílászárók általában igényes kidolgozásúak voltak. A borított ajtószárnyakat helyi specialisták készítették, akárcsak az ablakkereteket, ablaktáblákat is. Az ablakkeretek felső deszkájába gyakran motívumokat faragtak. Meg kell említeni még a nyílászárók szép vasalásait is, melyek helyi kovácsok munkái. A XIX. század első felében tartó stíluskorszak épületei népi építészetünk csúcsteljesítményei közé tartoznak. A vidékre jellemző építészeti stílus alakult ki; a faművesség, a paraszti építőtudás magas színvonalon alkotott. Az épületek formájukban szer21. Lakóház, Magyatlukata (GS)