Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)
Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete
232 TARJÁN GÁBOR 10. Csonkakontyos tető, mellvédes oromtornáccal, Somogyhatvan (FE) ban vesszőfonással, később fűrészelt deszkaborítással fedték. A faragott tornácoszlopok mellett itt nyílt lehetőség a népi építészet díszítővilágának kibontakoztatására. Az építőanyag és technika megváltozása után az 1860-80-as években a tömésfalú házaknál is fönnmaradt egy ideig a csonkakontyos tető építése, majd a század végén a nyeregtető válik egyed uralkodóvá. A nyeregtető egyébként a múlt század közepén épült talpas-vázas házaknál már feltűnik. A Magyarlukafán megmaradt népi műemlék is ebbe a kategóriába sorolható. A XX. században csak nyeregtetős házakat építenek egészen a 60-as évekig, amikor megjelenik az országos sablon szerint épült sátortető. A vizsgált terület épületállományának legnagyobb része azonban ma is nyeregtetős. Héjazat A vizsgált területen századunk elejéig legnagyobb jelentőségű tetőfedési mód a zsúpfedés volt. Az utolsó zsúppal fedett épületek a hetvenes években tűntek el. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy kutatott községeink nemcsak néhány építészeti emléket őriztek meg, hanem e nagymúltú technológia utolsó képviselőjét is,- olyan munkabíró embereket, akiknek segítségével a zsupozás rekonstrukciója is megvalósítható volt. Zsupozásra kizárólag rozsszalmát használtak. 111 Csak a rozs erős, hosszú szála alkalmas a tetőfedés céljára. Területünk hagyományosan a rozstermő vidékekhez tartozik, így a zsúp alapanyaga biztosítva volt. A másik fontos feltétel a kézi cséplés ismerete szintén adott volt, bár területünk átmenetet képez a nyomtató vidékek felé. A földosztásig a határt hármas vetésforgóra osztották fel. Ez a legutolsó időkben azt jelentette, hogy az első évben búzát, második évben rozsot, harmadik évben takarmánynövényt, lóherét termeltek. A rozsot tarlóbuktatás után a búzaföldbe vetették. Vetés előtt általában még kétszer szántottak (keverőszántás, vetőszántás). A rozs vetésének ideje Ferenc nap (október 4.) utáni héten volt. Ha egész házat akartak zsupozni legalább 3 magyar holddal vetettek, jó sűrűre, hogy a rozs vékony, hosszú szálú legyen. Egy holdra 6 fölöntő (egy fölöntő 16 liter) vetőmag került. Az aratás Péter-Pál nap körül zajlott. Egy teljes aratóbrigád 6 főből állt (2 kaszás, 2 marokszedő, 1 kötélteregető, 1 kötöző). Az aratást családon belül szervezték meg. Egy б fős brigád egy nap alatt 2 magyar hold gabonát tudott learatni. Az aratáshoz somfából készült takaróval ellátott kaszát használtak. Az aratás módja rávágó kévéző eljárás volt. A rozsból 21 kéve alkotott egy rakást (20+1 pap). Más gabonafélékből 15 kévés kereszteket raktak. 11. A rozs cséplése zsupozáshoz, Magyarlukafa A szérű helyét a gyümölcsös mögött a kertben alakították ki. A földet előkészítették, felszínét kapával egyenesre faragták, kiegyengették. Reggelenként öntözték, hogy a talaj gumiszerű legyen. A rozst kétszer csépelték, közben megforgatták. A cséplést bőr közgyűrűs, kapás cséphadaróval vé111 Hajdina szalma fedélre vonatkozó adatot nem találtam. Vö. Gönyey 1931: 92.
