Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

A DÉL-ZSELIC NÉPI ÉPÍTÉSZETE 225 IL Béez - formálódó utcás falu és pajtáskertek; Lukaía - halmazfalu és pajtáskertek, I. katonai felmérés. az a tény, hogy a Zselic évszázadokon át a külter­jes állattartás színtere volt. E gazdálkodási móddal gyakran együtt jár jellegzetes szálláskertes telepü­lésforma, mely területünkön is kimutatható. 98 Vásárosbécen az emlékanyagban is gyűjthető a külső kertek rendszere. A falutól néhány kilométer­re a hegyen szétszórtan szénáspajták állottak. Itt tartották a takarmányt, ide hajtották az állatokat. A család néhány tagja, általában nőtlen férfiak itt lak­tak kint állandóan. A pajták talpas-vázas szerkeze­tűek voltak. Ezeket később a faluba telepítették." A megosztottság a szőlőhegyi településformában maradt fönn. A hegyen a szőlő csak a telek kisebb hányadát foglalja el. A veteményes mellett gyümöl­csös és kaszáló található itt. A hegy a férfiak ked­velt tartózkodási helye volt, munkák idején gyak­ran kint is aludtak. A „hegyben lakás" még a szá­zad elején teljesen általános jelenség volt, szórvá­nyosan ma is találkozhatunk vele. A XVIII. századi térképeken a községek utcaháló­zatában előfordul a szabálytalan, halmazos elrende­zés. A formát Viszló mutatja a legszemléletesebben, 98 Hoter 1955. 99 Gönyey 1929. A hódoltság után a Batthyányiak, majd a Bieder­mannok birtokolják. Református magyar község, csak a XIX. században kerül be néhány német csa­lád. Mint a község neve is mutatja, a környék áru­csere centruma volt. A második világháborúig éven­te négy alkalommal rendeztek vásárt, melyen a Zselic, a Szigetvidék és a Belső-Somogy népe vett részt. Falutípusok és telekformák Településeink morfológiai vizsgálatához általában a XVIII. és a XIX. századi térképeket hívjuk segít­ségül. A felvételeken vizsgált községeink település­formája jól megfigyelhető. Az 1784-ben készült I. katonai felmérés lapjain még szinte mindegyik falut sűrű erdő veszi körül, feltehetőleg irtásra települ­tek. A XIX. századi térképeken az erdő már jóval kisebb helyet foglal el, kiterjedt szántók töltik ki a területet. Ez a már említett nagyarányú erdőirtással magyarázható. Területünk a tipikusan aprófalvas, zárt település­formájú vidékek közé tartozik. A zártságot bontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom