Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

A DÉL-ZSELIC NÉPI ÉPÍTÉSZETE 225 IL Béez - formálódó utcás falu és pajtáskertek; Lukaía - halmazfalu és pajtáskertek, I. katonai felmérés. az a tény, hogy a Zselic évszázadokon át a külterjes állattartás színtere volt. E gazdálkodási móddal gyakran együtt jár jellegzetes szálláskertes településforma, mely területünkön is kimutatható.

98 Vásárosbécen az emlékanyagban is gyűjthető a külső kertek rendszere. A falutól néhány kilométerre a hegyen szétszórtan szénáspajták állottak. Itt tartották a takarmányt, ide hajtották az állatokat. A család néhány tagja, általában nőtlen férfiak itt laktak kint állandóan. A pajták talpas-vázas szerkezetűek voltak. Ezeket később a faluba telepítették." A megosztottság a szőlőhegyi településformában maradt fönn. A hegyen a szőlő csak a telek kisebb hányadát foglalja el. A veteményes mellett gyümölcsös és kaszáló található itt. A hegy a férfiak kedvelt tartózkodási helye volt, munkák idején gyakran kint is aludtak. A „hegyben lakás" még a század elején teljesen általános jelenség volt, szórványosan ma is találkozhatunk vele. A XVIII. századi térképeken a községek utcahálózatában előfordul a szabálytalan, halmazos elrendezés. A formát Viszló mutatja a legszemléletesebben, 98 Hoter 1955. 99 Gönyey 1929. A hódoltság után a Batthyányiak, majd a Biedermannok birtokolják. Református magyar község, csak a XIX. században kerül be néhány német család. Mint a község neve is mutatja, a környék árucsere centruma volt. A második világháborúig évente négy alkalommal rendeztek vásárt, melyen a Zselic, a Szigetvidék és a Belső-Somogy népe vett részt. Falutípusok és telekformák Településeink morfológiai vizsgálatához általában a XVIII. és a XIX. századi térképeket hívjuk segítségül. A felvételeken vizsgált községeink településformája jól megfigyelhető. Az 1784-ben készült I. katonai felmérés lapjain még szinte mindegyik falut sűrű erdő veszi körül, feltehetőleg irtásra települtek. A XIX. századi térképeken az erdő már jóval kisebb helyet foglal el, kiterjedt szántók töltik ki a területet. Ez a már említett nagyarányú erdőirtással magyarázható. Területünk a tipikusan aprófalvas, zárt településformájú vidékek közé tartozik. A zártságot bontja