Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között
A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1944-1958 KÖZÖTT 207 A kőbánya adósságai tovább növekedtek. 1947. márciusában, tehát egy hónappal később, a Délmagyarországi Kereskedelmi Banknak 12 375,44 Ft-tal, a Pécsi Takarékpénztárnak 35 000 Ft-tal, a Villamosítási Alapnak 50 000 Ft-tal, a Nemzeti Banknak 44 150,74 Ft-tal tartozott. Egyéb tartozásai is voltak még az üzemnek, így az összes adóssága 211608 Ft volt. 112 Igaz, ezt a magas összeget az is magyarázza, hogy a kőbánya magas ráfizetéssel dolgozott. 1947ben pl. az I. negyedévet 84 000 Ft veszteséggel zárta. 113 A tartozások további alakulásának útját nem tudjuk adatok hiányában nyomon követni. Valószínű, hogy az egyik átszervezéstől a másikig vándorolt a kőbányával együtt újabb és újabb főhatóságok pénztárkönyveibe, míg valahol az összeget jóvá nem írták. Tény, hogy időszakunkban az üzem mindvégig állami beruházással dolgozott, hisz az 1956-1958-as beruházását is így valósította meg. 114 Jelen dolgozatunkban a Komlói Kőbányaüzem felszabadulást követő időszakának gondjait, problémáit kíséreltük meg bemutatni. Nyomon követtük a bánya történetét mindaddig, míg helyzete nagyjából rendeződött, míg eldőlt a kérdés, hogy megmarad-e a bánya. Az 1953-as tervezés, és az 1956-1958 közti beruházás lezárta az üzem háború utáni bizonytalan korszakát. A kőbánya fejlődése ettől az időtől kezdve nyugodtabbá, egyenletesebbé vált. A kőbánya történetének további bemutatását legalábbis egy időre lezártnak tekintjük. Ennek oka az időbeli közelségen túl a megfelelő minőségű forrásanyag hiánya. Amint azonban megfelelő forrás áll rendelkezésünkre, a témára visszatérünk. Der Steinbruch in Komló zwischen 1944—1957 ANDRÁS CSERDI In unseren bisherigen Beiträgen haben wir die Geschichte der Andezitgrube in Komló von ihrer Gründung im Jahre 1928 an bis zur Periode direkt vor der Befreiung beschrieben. Diesmal möchten wir die Ereignisse bis 1958 untersuchen. Wir weisen auf einige Ereignisse hin, die während der Befreiung in der Steingrube von Komló geschahen, schildern den Einfluss des Krieges auf die Produktion und die Arbeiter. Die Produktion, die am Ende der jetzt bearbeiteten Periode bedeutend anstieg, stand am Anfang auf einem sehr niedrigem Niveau. Der Geldmangel, die nicht zur Verfügung stehenden Eisenbahnwagen und die fehlenden Bestellungen drohten mit einer Katatsrophe im Betrieb. Auch die Wirtschaftspolitik der 50-er Jahre war nicht besonders günstig für den Steinbruch in Komló. Wir zählen die wichtigsten Angaben der Entwicklung zwischen 1956 und 1958 auf, und beschreiben unter anderem die damals ausgearbeitete und eingeführte sog. Grosskammer-Sprengung. Die Zahl der Arbeiter war manchmal höher, manchmalniedriger, ihre Arbeitsumstände verbesserten sich aber langsam. Davon ausgehend deuten wir auch auf die bedrückenden Sorgen hin, die die Arbeiter der Steingrube ertragen mussten. Wir schildern die Auswirkungen der Konterrevolution im Jahre 1956 auf die Produktion und auf die Belegschaft, lassen aber auch den Ausweg aus dieser Situation aufleuchten. Dieser Beitrag bedeutet zugleich den Abschluss der Serie über den Steinbruch ín Komló, allerdings nur vorläufig. Wir glauben, dass man zur Untersuchung der Periode nach 1958 noch ein paar Jahre warten muss. 112 Kimutatás a kőbánya 1947. március 31-én fennálló tartozásairól. 113 A Baranyavármegyei Segélyalap 1947. május 5-i ülésének jegyzőkönyve. 114 Feljegyzés a komlói kőbánya irattárában.
