Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Régészet - Sonkoly Károly: Római kori hamvasztásos urnasír Pécs belvárosában

122 SONKOLY KAROLY 8. kép. Kerámia edény (tál?) peremének töredéke. Fig. 8. Fragment of a dish. rozták meg.

19 Vannak akik ebben a kérdésben kétkedésüket fejezik ki, a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem tartják elegendőnek,

20 mások teljesen elvetik ezt a nézetet.

21 A pécsi Sallai utcában előkerült magányos urnasír nem ad lehetőséget arra, hogy ennek alapján egy betelepített, idegen etnikum jelenlétéről beszélhessünk Sopianae-ban e korban. Mellékletei tipikus római áruk. Egyetlen olyan lelete, mely talán beleillik a „rajnai germán" elméletbe, egy erősen oxidálódott, hosszúkás vas darabka, egyik végén apró, bronz lemezke töredékkel. Erős fantáziával egy olyan nyélnyúlványos vaskés nyélnyúlványa maradványának vélhetjük, melynek két végét - a penge 19 R. Alföldi M. (1957) 460. Dombay (1957) 311-312. és 317. Burger (1968) 27. (egy csontvázas sír rajnai germán párhuzamairól). 20 Fitz (1963) 160. 21 Vágó)Bóna (1976) 171. ill. a nyél felől - eredetileg egy-egy bronz lemezke védte. Olyan viszonylag ép példányok, melyeken megvannak ezek a bronz lemezkék, a Rajna melletti Lampertheim IV. századi temetőjéből, vagy például a hasonló korú Keszthely-dobogói temetőből kerültek elő.

22 A Sallai utcai urnasír jelentősége abban áll, hogy Pécs belvárosában a régóta folyó feltárások során még nem bukkantak római kori hamvasztásos temetkezésekre,

23 egy bizonytalan leletet kivéve.

24 Az előkerült többszáz késő római sír mindegyike vázas. Baranya megye területéről is csak kevés IV. századi hamvasztásos sírt ismerünk.

25 Feltehető, hogy a Sallai utcai lelőhelyet övező kertek, udvarok némelyikének földje még rejt magában késő római kori hamvasztásos sírokat. 22 Behn (1935) Abb. 4, 3. Keszthely-Dobogó, 3., 4. és 89. sírokból is előkerültek kések védőlemez maradványokkal. Sági (1981) Abb. 2, 3. és 4. valamint Abb. 36, 8. Vágó/Bóna (1976) 173. e késtípust római készítménynek tartják, mely a kereskedelem révén bárhova eljuthatott. 23 Legközelebb Pécs-Vasason tárt fel Fülep F. kora császárkori hamvasztásos temetőt. Fülep (1959). 24 Bizonytalan leletkörülményű együttes a pécsi Rákóczi út 39/c-d. sz. telekről. Építkezés során került elő a lebontott Mátyás király fogadó helyén 1940-ben. A bolygatott területen, szétszórt emberi hamvak között, bronz és kerámia tárgyak mellett 2 db. Aurelianus kisbronz volt. Török (1940) 20. (Köszönettel tartozom Kárpáti Gábornak, aki a leletre, és Katona Győr Zsuzsának, aki a publikációra volt szíves felhívni figyelmemet.) 25 Baranyajenő. Fülep/Burger (1979) 275.; Zengővárkony, II. temető, 11/a. sír. Dombay (1957) 187.; Majs, 6 db égetéses sír. Burger (1972) és a 24. jegyzetben említett, bizonytalan leletkörülményű pécsi sír. Rövidítések Acta Arch. Hung. = Arch. Ért. = Arch. Hung. = R. Alföldi, M. = (1957) Behn (1935) = Burger (1962) = Burger (1968) = Burger (1972) = Burger (1979) = Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest). Archaeologiai Értesítő (Budapest). Archaeologia Hungarica (Budapest). R. Alföldi, M.: Schmucksachen. Intercisa II. Arch. Hung. 36 (1957) 399-475. Behn, H.: Ein vorfränkisches Gräberfeld bei Lampertheim am Rhein. Mainzer Zeitschrift 30 (1935) 56-65. Burger A.: A bogádi későrómai temető. JPMÉ (1962) 111-134. Burger A.: Terrakotta ex-voto Gödrekeresztúrról. Arch. Ért. 95 (1968) 13-28. Burger A.: Római kori temető Majson. Arch. Ért. 99 (1972) 64-91. Burger, A.: Das spätrömische Gräberfeld von Somogyszil. Fontes ... (Budapest, 1979). Dombay (1957) Fitz (1963) Fontes

... Fülep (1959) Fülep (1977) Fülep/Burger (1979) Intercisa I. (1954) = Dombay, ].: Későrómai temetők Baranyában. JPMÉ (1957) 181325. Fitz, ].: Későfómai sírok Ercsiben. Alba Regia 2-3 (19611962) 159-161. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Fülep, F.: Das früh-kaiserzeitliche Gräberfeld von Vasas. Acta Arch. Hung. 9 (1959) 371-406. Fülep, F.: Roman Cemeteries on the Territory of Pécs (Sopianae). Fontes ... (Budapest, 1977). Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. II. rész. Fülep F.-Burger A.: Baranya megye a római korban. (Pécs, 1979). Barkóczi, L.-Erdélyi, G.-Ferenczy, E.-Fülep, F .-Nemeskéri, ].R. Alföldi, M.-Sági, K.: Intercisa I. (Dunapentele-Sztálinváros) Geschichte der Stadt in der Römerzeit. Arch. Hung. 33 (1954).