Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Muzeológia - Millei Ilona: Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása
EGY 18. SZÁZADI ZÁSZLÓ RESTAURÁLÁSA 229 Ezután levettem a szalagokat. Helyük jól látható a rúdra tekeredő rész anyagán, mivel alattuk nem fakult ki a textília (ennek színe itt fűzöld: ez volt eredeti színe). A rúdra tekeredő selymet durva kendercérnával varrták, a zászlólap és a toldás másik végének összevarrt éléhez (18. ábra). Ez a varrás nem látszott, mert takarta az egyik szalag. Ezek után a függesztő zsinórt, majd a rojtot fejtettem le a szélekről. Ezt a toldásrészre férceit (madonna felőli oldalon lévő) vászonbélés leszedése követte. A vásznat kendercérnával varrták a zászlólap és a toldásrész összevarrásának éléhez. A vászon másik szélét a selyemmel együtt betűrték (felül 2,5, alul 0,5 cm-t). Felül azért nagyobb a betúrés, mert a rúd átmérője kisebb és az anyag csak így feszült meg a rúdon. 2. Zászlólap, toldástész szétiejtése A szétfejtés menete megegyezett a zászlólap két darabjának összevarrásával. Ezt is zöld selyemcérnával varrták. Ezután lefejtettem a zászló jobb felső sarkában lévő korábbi javítást. (Ld. III. fejezet) 3. A selyemre festett arany ornamentika és festmények konzerválása A konzerválásra feltétlenül szükség volt, mivel egyszerű vizes tamponálás után kiderült, hogy az arany kötőanyaga rendkívül vízérzékeny, a festmények festékrétegei már kevésbé. Az arany kötőanyaga megduzzadt és az arannyal együtt levált a selyemről. Tehát rögzítés nélküli tisztítás szóba sem jöhetett. A selyem szálai közé lerakódott porszennyeződés eltávolítására a vízzel történő tisztítás a legalkalmasabb, ezért a zászló festett részeit olyan anyaggal kellett kezelni, ami javította a vízzel szembeni viselkedésüket. (Ezért konzerválási próbákat végeztem.) A próbák során feltétlenül ügyelni kellett arra, hogy a felkent anyag ne fusson szét túlságosan a selymen, száradás után ne hagyjon nyomot, ne okozzon színváltozást, és ne keményítse túlságosan az anyagot. Két konzerválási próbát végeztem: a zászlószéleken lévő arany csíkokon és a címerek felőli oldal festményén. 30 Mindkét helyen több kis területet kezeltem, hogy a tisztítási próbákat el tudjam határolni egymástól. 1. próba. Tercier butilalkoholban (С/,Н 9 ОН) oldott 5%-nyi myristil-alkohollal (C l /,H 92 OH=l-tetradekanol) itatom át a festést. A myristil-alkohol jó impregnáló hatással rendelkezik, egyben csökkenti a kisebb szénatomszámú alkoholok felületi feszültségét. 3 * 2. próba. „Oldószeres polimerizációval" készült kopolimer 1%-os oldatával telítettem a festésrésze30 Konzerválási próbákat az MRMK-laboratóriumban végeztem Szalay Z. és Vakány Irén segítségével. 31 Koncsánszkyné Vakány Irén (1978). Múzeumi Műtárgyvédelem 5. Nanaj Gold halbőrköpeny restaurálása. 32 Koncsánszkyné (1978: 218) ket; e módszerről is a Múzeumi Műtárgyvédelemben olvashatunk. 32 A fenti próbák során sem szétfutast, sem káros keményedést nem tapasztaltam. Tisztítási próbák: 1. Vizes tisztítás Evatriol nevű anionos felületaktív anyaggal, ez jó mosó és nedvesítőszer. Emulgeáló és szennyvivő képessége szintén jó. 33 2. Vizes tisztítás Evamin CC mosószerrel. Ez anionaktív, jó zsíroldó, emulgeáló, felületaktív anyag. 34 Itt és az előző esetben kézmeleg mosóoldatot használtam. 3. Oldószer-keverékkel történő tisztítási próba 35 (400 ml Evivul, 400 ml perklór-etilén, 200 ml desztillált víz). A próbákat tamponálással végeztem, majd a felesleges folyadékot felitattam. A két konzerválási próba közül a kopolimerrel kezelt helyeken végzett, oldószer-keverékkel történő tisztítási próba bizonyult a legeredményesebbnek. Itt száradtak meg leggyorsabban a kezelt felületek, tehát a konzervált felület a legrövidebb ideig érintkezett vízzel. A kopolimerrel kezelt felületeken a kötőanyag és a festék telítődése tökéletesebb volt, mint a myristil-alkohollal kezelt felületeken. A koplimerrel kezelt felületeken képződött filmréteg víztaszító tulajdonsága miatt ellenállt a legrövidebb ideig tartó, tisztítószer okozta behatásoknak. Az akrilnitril, metil-metakrilát koplimerrel történő konzerválás mellett szólt az a tény is, hogy a zászló ragasztással történő megerősítése esetén metakrilát alapú kopolimerek számításba jöhetnek. Megjegyzés: konzerválás előtt a festményen lévő kátrányszemcséket terpentinnel eltávolítottam. 4. A konzerválás menete A zászlót szilikonpapírlapra fektettem fel, úgy, hogy a címerek felőli oldal volt felül (a szilikonpapírlap alá vasalóruhát tettem). Tulajdonképpen mindegy volt, hogy melyik oldal van felül, mivel a műanyag tökéletesen átjárta a fes l ék és a kötőanyag rétegeket. így mindkét oldalt egy fázisban konzerválhattam. Az átitatást, vasalást a zászló alsó felén kezdtem a festmények, majd fokozatosan a szárak felé haladva. A műanyagot könnyen kenhető állapotban használtam, legalább kétszer, de olykor 4 alkalommal is átkentem a felületet vele (a kötőanyag vastagságától függően). Egyszerre két területen dolgoztam : amíg az egyik helyen párolgott az oldószer, a másik területet ecseteltem. Az oldószer tökéletes elpárolgása után szilikonpapírlapok között vasaltam az átitatott felületeket, az ornamentikát piperevasalóval, a festményt viszont 33 T. Balázsy Ágnes (1976: 200) 34 Egyesült Vegyiművek gyári ismertetője 35 Az oldószer-keveréket az Iparművészeti Múzeumban Nagy Katalinnal állítottuk össze.
