Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Muzeológia - Millei Ilona: Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása
224 MILLEI ILONA 8. ábra. Baranya vármegye 1838-as címere. újítás során L(eopoldus) I(mperator) 20 lett, ami az eredeti címerben L(ipót) J(ózsef) voltak. 21 A nagy hevenget hordó emberek a nagy bortermést jelképezik, melyről Baranya vármegye már Zrínyi téli hadjárata (1664) óta híres. 22 Bibliai alakok, mint Józsua és Káleb a kánaáni szőlőfürttel. Vallási vonatkozásai miatt a kazettás mennyezetű református templomoknál gyakran szerepel ez az ábrázolás. * * * A tárgyalt zászlón lévő Baranya címer részben megfelel az előbb közölt címerleírásnak. Itt a címer körüli felirat hiányzik. A szürke színű bástya е 9У pajzs formába van foglalva, felette arannyal festett korona. A címer alapszíne vörös. A bástyában arany pajzson lévő L. J. betűk (ezeknek csak apró töredékei maradtak meg). A hevenget vivő embereket futásban ábrázolták. Ruhájuk barna-vörös, hajuk barna. A címer két oldalát közrefogó vörös-szürke lepel, formailag szépen megoldva a barokkra jellemző hajlításokkal, kontúrokkal. b) A madonna felőli oldal A festmény jellemzése, a vele kapcsolatos történeti adatok, analógiák: Középen ülő madonna királynői palástban, fején magyar korona. Ruhája piros, palástja kék, arany szegéllyel. Jobb kezében jogart, bal karján a mezítelen, korona nélküli gyermek Jézust tartja, aki jobb kezét esküre emeli, bal kezében pedig arany20 Leopoldus Imperator „kinek győzelmes hadai ezen egész tartományt a barbárok igája alól kiszabadították" (Várady 1897: 512) 21 Lipót fia József 22 Várady (1897: 513) 23 Lévay (é. п.: 144) 24 Lévay (é. п.: 496) színű országalmát tart. Háttér: okkersárga, arany (2. ábra). Hazánkban ez az ábrázolás rendkívül elterjedt volt az ország védasszonya, Patrona Hungáriáé szellemében. A hozzáfűződő legenda szerint Szent István a koronáját és népét a boldogságos Szűz Anya oltalmába ajánlotta. 23 A Mária-kultusszal kapcsolatos különböző ábrázolások, jelképek között az előbb leírt legendához fűződő ábrázolásformát évszázadokon keresztül alkalmazták. Freskókon, oltárképeken, szobrokon, zászlókon, fegyvereken, pénzeken, stb. Az ábrázolás néhány előképe: Az egyik legkorábbi a szepeshelyi székesegyház Róbert Károly király koronázását szemléltető faliképé 1317-ből: Díszes trónuson ülő Mária a gyermek Jézussal, aki Róbert Károly fejére helyezi a magyar koronát. 24 Liptószentmária (oltárkép 1450 körül) : Mária balján kis Jézus, bal kezében országalma, jobb kezét esküre emeli. Mária fején korona, jobb kezében a jogart tartja, vállára fektetve. Jánosfalva (oltárkép, 1491) : Mária szentekkel, a kezében nem tart jogart. Jobbján a gyermek Jézus, aki esküre emeli kezét. Arnotfalva (oltárkép, 1485 körül) : A jánosfalvi oltárképpel megegyező pozitúra. Jézus itt országalmát tart kezében. Csiksomlyó (főoltárkép, 1510-1520 körül): Középen Mária, jobb felől a gyermek Jézust, bal kezében a jogart tartja. 25 Az 1746-ból származó Pécs városi zászlón is meztelen a gyermek Jézus, viszont a fején korona van, a restaurált zászlón való ábrándozással ellentétben (6. ábra). c) A zászló feliratai A zászló mindkét oldalán, a festmények felett lévő szalagokban felirattöredékek vannak. Alapjuk szürke, a betűk aranyszínűek, barna kontúrral. A festék sok helyen hiányos, töredezett, legtöbb betű az alappal együtt selyemig kopott. Különösen rossz állapotú volt a címerek felőli oldal felirata. A madonna felőli oldalon lévő, nagy betűkből álló PATRONA HUNGÁRIÁÉ felirat könnyen kikövetkeztethető volt (9. ábra). A címerek felőli oldalon lévő felirat megfejtése nehezebb feladatnak bizonyult, 26 mivel a szöveg eleje és középrésze rendkívül rossz állapotban volt. A feliratban ép betű nem is volt (10. ábra). Megfejtése: Vexillum Inclyti Comitatus Baranyáé (= A híres Baranya vármegye zászlaja). 25 Radocsay (1955: 471 + XII, CXLVI, CXLVII, CCXXXVI. T.) 26 A felirat megfejtéséhez Bezerédy Gy. és a pécsi püspöki levéltár segítségét kértem. Végül az infravörös technikával készült fényképfelvételek nyújtottak segítséget a feliratok megfejtésében. Ezek az MRMK-laboratóriumban készültek Szalay Z. segítségével. A felvételeket Morgás András készítette.
