Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Muzeológia - Millei Ilona: Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása

EGY TIZENNYOLCADIK SZÁZADI ZÁSZLÓ RESTAURÁLÁSA MILLEI ILONA Jelen dolgozat tárgya egy XVIII. századi megyezászló

1 restaurálása. A tárgy a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdona, amely az egykori Majorossy Imre Múzeum

2 anyagából származik. A zászló a jelenlegi leltárkönyvben 79.168 HT. szám alatt szerepel (1-2. ábra). I. A zászló kormeghatározása és az ezzel kapcsolatos történeti adatok A zászlón évszám nem szerepel, viszont egyik oldalán lévő festményen látható Berényi címer a kormeghatározás szempontjából döntő volt (1., 3. ábra). A címer heraldikailag megfelel a Berényi család címerére vonatkozó leírásoknak.

3 A Berényi család címeres nemeslevelét 1431-ben kapta.

4 A címerre vonatkozó leírások: „arany mezőben koronán ülő mókus, fölötte csillag, a vért sisakjának koronáján ugyanaz

5 (3. ábra). Egy későbbi címerleírás : „Arany mezőben ezüst koronán ülő balra fordult term, mókus, mellső lábaiban mogyorót tart, a pajzs bal sarkában csillag. Sisakdísz; a mókus; takarók: feketearany".

6 A címer pécs-barnyai vonatkozásban gróf Berényi Zsigmonddal kapcsolatos, aki pécsi püspök és a megye főispánja volt. Személyéhez fűződő történeti adatok: Berényi György császári királyi tanácsos (gróf 1700) - számos gyermeke közül Zsigmond volt pécsi érdekeltségű. 1734-ben a pécsi püspökség, Baranya-Tolna megyei főispánság helyettesévé, majd * A tanulmány a szerző, Miilei Ilona múzeumi restaurátor diplomamunkája, készült 1980-81-ben. Szakvezetője Szalay Zoltán docens (Képzőművészeti Főiskola, Budapest). Konzulensei: Szalay Z. és Bezerédy Győző múzeumi osztályvezető (Janus Pannonius Múzeum, Pécs). A diplomamunkát Bence Gyula egyetemi tanár (Képzőművészeti Főiskola, Budapest) bírálta el. A közreadott szöveg a diplomadolgozat kissé lerövidített változata. 1 A zászló címerek felőli oldalán lévő felirat: Vexillum Inclyti Comitatatus Baranyáé (a híres Baranya vármegye zászlója) alapján. 1740. december 4-én pécsi püspökké és a nevezett megyék főispánjává nevezték ki.

7 Meghalt 1748ban.

8 Вегедуа Zsigmond által készíttetett számos tárgyi emlék közül egy tárgy címeréről készült felvétel látható a 4. ábrán. Ez a címer egy „Berényikehely" talpán van. A tárgy a pécsi székesegyház kincstári tulajdona.

9 Leltárkönyvi adatai: Ltsz.: P75.14. „... A talp fenekén kör alakú email lap, íehér alapján gr. Berényi Zsigmond pécsi püspök színesen festett címere; a koronán diót rágó mókus, csillag. Sisakon ugyanez, takarók, mitra, pásztorbot. Püspöki kalap és 6-6 bojt..." A tárgyalt zászló valószínűleg az 1741. évi nemesi felkelés (insurrectio) kapcsán készülhetett.

10 „A nemesi fölkeléshez lovaskatonát tartoztak állítani az 1741. évben: ... többek között Berényi Zsigmond gróf pécsi püspök, főispán."

11 A vármegye 88 főből álló bandériumot állított össze, melynek 1742. február l-re kellett a morvaországi Szakolczán megjelennie,

12 kik külön bandériumot tartoztak állítani, ezeket saját zászlójuk alatt vezették a csatába. Hogy valóban ezen események kapcsán készült-e a zászló, levéltári adatokkal bizonyítani nem tudom, viszont a fent leírt adatok, a zászlóra festett címerek - magyar állami kis címer,- Baranya vármegye címere,- gr. Berényi Zsigmond címere -, a zászló aránylag kis mérete, a zászlórúd formája (lovas katonai zászlóra utal!) erre engednek következtetni. 2 Volt városi múzeum Pécsett 3 Bezerédy Gy. szóbeli közlése 4 Kempelen B. (1911: 129) 5 Nagy I. (1858: 25) 6 Kempelen B. (1911: 130) 7 Nagy 1. (1858: 23) 8 Pallas Nagy Lexikona III: 137 9 Végh Mária kincstári gyűjteménykezelő közlése 10 A levéltári kutatások nem jártak eredménnyel 11 Andretzky (1909: 113) 12 Várady F. (1897: 574) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1981) 26: 219-234. Pécs (Hungária), 1932.