Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete

A DRÁVA MENTI HORVÁTOK NÉPVISELETE 195 IRODALOM Endrei, Á. (é. n.) : Somogy vármegye népe. Magyarország vármegyéi és városai. - Budapest. Ebner, S. (1932) : Az ormánysági főkötő. Muskátli, I. évf. 9. - Budapest. Gönczi, F. (1937) : A somogyi gyermek. - Kaposvár. Knézy, J. (1980) : Somogy néprajza 2. Anyagi kultúra. - Kaposvár. Palotay, G. (1931) : A magyarországi női ingek egy szabástípusa. - Néprajzi Ért. 23: 159-160. Ribaric-Radaus, J. (1975) : Narodne nosnje Hrvatske. - Zagreb. Nosnja podravinskih Hrvata RÓZSA BEGOVÁCZ О vaj rad zanima se nosnjom jedne hrvatske etnicke skupine koja zivi na lijevov obali Drave. Do sada о nosnji ovog hrvatskog zivlja nije objavljen ni jedan samostalan etnografski opis. Cilj referata je da s jedne strane prikaze pojedine djelove nosnje podravskih Hrvata na osnovi osnovnog materijala, bője, kroja i motiva, a s druge strane da da pregled zenske i muske nosnje po uzrastu i po nosnji raznih blagdana a takoder i poslen dana. Nosnju ove etnicke skupine karakterizira da je pravljena u ranijim godinama od domaceg platna. Jedna druga vazna karakteristika je kroj te nosnje. Naime ruho u stvari nije ni krojeno nego sastavljeno je tako, da su pojedine pravokutne platnene komadice sastavili, potom su po rubu sasili a nakon toga i naborali. Na taj nácin su sastavi jene i muöke siroke gace i kosulja (rubaca), a takoder skoro i svaki dio zenske nosnje. Boju nosnje dala je osnovna bijela bója domaceg platna. Zavisno od uzrasta mozemo sresti kod zenske nosnje podravskih Hrvata crvene, crvene-crne, crne tkane motive na kosuljama tj. rukavima i na prvoj poli suknje tj. rubace, dok je muska nosnja bila potpuno bijela. Podravski Hrvati svoju, u tradicionalnom smislu uzetu, nosnju napustili su konacno tek 1950-60-ih godina.