Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete

A DRÄVA MENTI HORVÁTOK NÉPVISELETE 181 táktól eltérő, sávban elhelyezkedő geometrikus motívumokat találunk. Kb. az 1930-as évektől kezdődően fokozatosan felhagynak a vállon lévő díszsáv szövésével. b) Gyári anyagból készült női ingek. A gyári anyagból készült ingeket csak vasár- és ünnepnap hordták, hétköznap soha. Ezeknek is több fajtája volt ismert. A gyári anyagból készült ingek szabása uo. volt, mint a háziszőttes vászonból készülteké, azzal a különbséggel, hogy ezeknek kézelője széles, színes selyemszalag volt (többnyire ka-ászmotívumos volt), amelyet még fekete, rózsaszín, zöld vagy világoskék kb. 3—4 cm-es pamutcsipke is szegélyezett. Egykoron ezeket az ingeket tartották a legértékesebbnek, különösen azokat, melyek tüllből készültek, singovani rukavi. Ezekből minden nőnek volt 7—8 darab. A tüll ingeket a leányok és a fiatal menyecskék viselték. Motívumaik szerint különböztették meg őket. Ilyenek voltak pl.: na male grane (kis ágas), na velike grane (nagy ágas), na koírcenke (karikás), na tice (madaras), na kosutice (kockás, liliomos), na tulipáné (tulipános), dupla lozica (dupla indás), na klasove (kalászos), na ruske (köriés), sir от grane (szétágazó ágas), tilangosi. (Válltól a kézelő felé egymás felett, sorokban helyezkednek el a motívumok. Válltól lefelé haladva a motívumok méretei egyre nagyobbodnak.) Az utóbbi fajta inget feltehetően a szomszédos ormán25. kép. Horvát asszony kisgyermekkel Felsőszentmárton, Baranya megye (Ltsz.-. JPM 6012) Fotó: Füzes Endre, 1961 sági viseletből kölcsönözték, ahol hasonló motívumú ingeket viseltek. A tilangos anyagát az Ormánság szívében, Sellyén vásárolták. Retki rukavi (ri ka szövésű). Ezek anyaga fehér áttört mintájú igen vékony pamutanyag volt. Ezeket adventban, böjtben, újholdvasárnap hordták a lányok, a fiatal és középkorú asszonyok. Ezeket is mo ívumaik szerint különböztették meg : na zeje (káposz':ás), na listove (leveles), na grozdze (szőlős), na bubice (pettyes), na skarje (ollós), na velike bubice (nagy pettyes), na musicke (muszlincás), na gübac (gubacsos), na ruze (rózsás), na klincoke (szegfűs). Újhold vasárnap a leányok és a fiatal menyecskék selyemujjú inget viseltek, míg a többiek a hagyományos pamutujjúakat. Gusti rukavi (sűrű szövésű ingek). Ezeket böjtben, adventban és újhold vasárnap a leányok, a fiatal és középkorú menyecskék viselték. Ezeknek két fajtája volt ismert: Az anyaga szerint lehetett cérnából és selyemszállal szövött. Ezeknek volt egy madeira változata is. A baranyai Dráva menti falvak leányai és asszonyai hosszabb kézelőt hagytak az ingen. így az ing ujja annak ellenére, hogy könyök fölött húzott és kötött volt, majdhogynem leért a csuklóig. A gyász alkalmával viselt ingeknek megvolt a maguk szigorú viselési sorrendje. A Dráva mentén is. 26. kép. Horvát asszony hétköznapos viseletben Felsőszentmárton, Baranya megye (Ltsz.: JPM 6036) Fotó: Füzes E„ 1961