Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete

178 BEGOVACZ ROZSA Egy darabból való oldal és ujjatoldást találunk a Dráva menti horvátokon kívül a krassószörényi szer­beknél, hunyadi oláhoknál és a honti tó oknál." (Pa­lotay 1931:159—160) Nyakban bő redőjű inget kes­keny nyakpánt fogja össze, melyet általában színes szegőszalaggal díszítették. 19. kép. Női horvát gyászing háta Baranya megye (Ltsz.: JPM L. 52.1.1) Fotó: Zalka É., 1980 A női viselet dísze a szőttes ing. Ennek is bő ing­ujja, melynek gazdag szőttes mintája leginkább pi­ros és fekete pamuttal beleszőtt, csíkokban rende­zett díszítmények sora. Fejlett művészi érzékre vall a minták sokfélesége és a díszítmények térbeni el­rendezése. A Dráva menti női ing pannon típusú, mellévarrott, hosszú, bő szélesujjú. Az ujja könyök­nél húzott, kézelője széles színes szőttes sávval és csipke szegéllyel díszített. Az ing -elöl nyakban mellig hasított, nyakban sodrott kenderszállal kö­tődik. A különböző színű és motívumú ingek vise­lését a hagyomány szabta meg az életkor és alka­lom (hétköznap, ünnepnap) szerint. (Vö. 1. a., 1. b. ábrákkal.) Az ing részei: eleje — prvi start háta — straznji start nyakpánt — obesva pálha — latica ujja — rukav kézelője — pod íodri csipke — spice hasi .ék — rasporak A női ingeket anyaguk szerint két csoportba oszt­hatjuk. a) házi vászonból készültek, b) gyári anyagból varrottak. a) A házivászonból készült ingek eleje, háta, ujjá­nak belső fele mindig len, vagy feleszálas (kender + pamut) vászonból készült. Az ilyen ingek ujján és kézelőjén az inget viselő korától függően színes szőttes díszítmény van. Pirossal szövött ingeket, erijeni rukavi, a gyermekek, leányok, fiatal és kö­zépkorú menyecskék viselhettek. Ezek motívumai igen változatosak. Csak néhányat sorolunk föl ezek 20. kép. Az L. 52.1.1 leltári számú ing szőttes mustrája 21. kép. Az L. 52.1.1 leltári számú ing kézelője

Next

/
Oldalképek
Tartalom