Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1940—1944 KÖZÖTT 149 1. Baranya megye^> A legnagyobb megrendelők közé tartozott továbbra is. Pécs Államépítészeti Hivatala 1940-ben 54 716 tonna követ vásárolt útépítésre a kőbányától. Pécs Mérnöki Hivatala 230 tonnát. Mohács városa 190 tonnát, a komlói kőszénbánya 2182 tonnát, az egyéb helyi szállítások pedig 2197,9 tonnát tettek ki. 1941-ben a Pécsi Államépítészeti Hivatal 67131,1 tonna követ kapott, kisebb mennyiségben kapott követ Pécs város Mérnöki Hivatala és a komlói szénbánya is. 1942-ben a megyei Államépítészeti Hivatal útépítésre 61 144,48 tonna követ vásárolt a komlói kőbányától, Pécs város Mérnöki Hivatala 428,35 tonnát, a komlói kőszénbánya 3065,21 tonnát. Húsz István mohácsi építő 1484,5 tonna követ kapott. 1943-ban a megye Államépítészeti Hivatala 71 256,29 tonna követ vett a bányától, Pécs város Mérnöki Hivatala és Komló kisebb mennyiségben szintén vásárolt követ. 1944-ben az Államépítészeti Hivatal 49 867,45 tonna követ kapott, a komlói szénbánya 1538,94 tonnát. Komló falu pedig 589 tonnát. A megye megrendelései emelkedtek 1943-ig; az 1943. év kiemelkedett a többi év közül. Az 1944. év jelentősen elmaradt a korábbi évektől. 2. Somogy megye"® A megyei Törvényhatóság 1940-ben 21 897,4 tonna követ, 1941-ben 21 826,7 tonna követ, 1942-ben 16 982 tonna követ, 1943-ban 21 879,65 tonna tonna követ, 1944-ben pedig 3 579,5 tonna követ kapott a kőbányától. Kaposvár Mérnöki Hivatala is rendszeres megrendelő volt. 1940-ben pl. 1 822,5 tonna követ vásároltak, de egyéb években is kisebb, nagyobb szállításokat bonyolított le a kőbánya a számára. 3. Tolna megye A megye szállításai az évek sorrendjében a következőként alakultak: 30 872,3 tonna, 14 581,2 tonna, 10 564 tonna, 11 191,7 tonna, 1944-ben pedig 3 499 tonna volt. Szekszárd város külön megrendelései rendszeresen jellemezték időszakunkat. 4. Bács-Bodrog vármegye 1940-ben a Megyei Törvényhatóság 12 465,8 tonna követ kapott a kőbányától, 1941-ben 17 070 tonna követ, 1942-ben 28 815 tonnát, 1943-ban 35 480 tonnát, 1944-ben 4 638,2 tonnát. 28 Az egyes évek kőszállítási kimutatásai alapján. A Komlói Kőbányaüzem házi példányai. 29 U. o. 5. Egyebek Ebben az időszakban a kőbánya újabb megrendelője lett a saját kőbányával rendelkező Pest-megyei Államépítészeti Hivatal is. Megrendelésére kisebb, nagyobb mennyiségű követ szállított a kőbánya. A MÁV is a megrendelők között maradt, néha egész tekintélyes megrendelésekkel. 1940-ben pl. a MÁV Budapesti Igazgatósága 26 818,2 tonna követ kapott a kőbányától, 1941-ben 12 344,69 tonna, 1943-ban 9 795 tonna követ kapott. Az 1944. évi mennyiség az 1943. évi harmadrésze volt csak. Időszakunkban a kőbánya szállított még követ a Magyar Aszfalt Rt.-nek Budapestre, Nyíregyházára az Államépítészeti Hivatalnak, a Salgótarjáni Kőszénbányának, Szabadkára, Szegedre, Szentesre, Székesfehérvárra, Újvidékre, Zomborba. Magánrendeléseket elégítettek ki többek között Kappéter István részére Kaposvárra, Katanics Antalnak Bajára, és pár budapesti vállalkozónak. A kőbánya megrendelőköre, az előzőekben csak a fontosabbakat emeltük ki, tehát bővült, de a leszállított mennyiség ezt nem követte. Az egyes megyék szállításaiban közös jellemzőt találni nehéz; talán annyit, hogy 1944-ben mindegyik megye az időszak átlaga alatti mennyiségben kapott csak anyagot. Ennek oka a már többször említett szűk szállítási lehetőség volt. Nézzük meg azt, hogy a kőbányaüzem szállításai miként oszlottak meg a megrendelők között! 1940-ben

30 Baranya megye Államépítészeti Hivatala a leszállított kőanyag 17%-át kapta meg, idegen törvényhatóságok együtt szintén 17%-ban részesültek. Az egyéb állami megrendelés 5,5°/Q volt, a MÁV megrendelések 16%-ot tettek ki. A magánvállalkozók megrendelése 13%, a Kaposvári Cukorgyár 7%, magánépítők pedig 27% kőanyagot igényeltek. 1941-ben — mivel ez a statisztika más bontásban közli az adatokat, az előzővel nem vethető öszsze — Baranya Vármegye 40,5%-kal, az idegen törvényhatóságok és városok 42%-kal részesedtek a megrendelésekből. Az állami megrendelések 9,5%-ot tettek ki, a magánmegrendelések és a helyi eladások pedig 8%-ot. 1942-ben Baranya megye %-os aránya valamivel emelkedett, 41%-ra, az idegen városok és törvényhatóságok 42%-kal részesedtek a kőanyagból. Az állami megrendelések 11,4%-ra növekedtek, a magánmegrendelések 50%-kal estek vissza, 4,3%-ra. A kőbányaüzem a saját építkezéseire a kőanyag 1,3%át használta föl. 1943-ban Baranya 41%-nyi, az idegen városok és 30 Az 1940. év adatai: Kimutatás a kőbánya vevőköréről (kki.). Az 1941-1943. évek a Segélyalap jelzett üléseinek jegyzőkönyvei alapján.