Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között
A KOMLÖI KŐBÁNYÁSZAT 1940—1944 KÖZÖTT 147 kWh energia fogyott el. A villamos áram felhasználása tehát csökkenő tendenciájú, az 1943. évtől eltekintve a csökkenés folyamatos. Nézzük meg ezek után a fogyasztott villamos energia összetételét, és csökkenő fogyasztásának minden bizonnyal egyik okát, az árát! 14 Év meghajtásra világításra kWh kWh Ar/P 1940. 295 555 5 320 39113 1941. 281 310 5101 37 233 1942. 257 067 4 855 40 781 1943. 297 495 4 320 50 405 Az 1944. évre nincsen adatunk. A közölt értékekből leolvasható, hogy a villamos energia ára jelentősen emelkedett. 1942-ben közel 39 000 kWhval fogyasztott kevesebb energiát a bánya, mint 1940-ben, ennek ellenére a villamos áram díja magasabb volt mint az 1940. évben. Az áramdíj emelkedése késztette takarékosságra a vállalatot. Ez a világításra fordított energia mennyiségéből tükröződik is. Ott egyenletes csökkenést tapasztalhatunk; négy év alatt 1000 kWh-val csökkent a fogyasztás. Csökkent a meghajtásra fordított energia is, bár amint említettük, az 1943. év e tekintetben jelentős emelkedést mutat. Az 1943. év megnövekedett fogyasztását tehát a meghajtásra szolgáló energia növekedése okozta. Mindenképpen jelentős csökkenésként kell értékelnünk az 1942. évi felhasználást. Természetesen az energia ilyen arányú csökkenését nem lehet egyértelműen a villamos energia árának drágulásával magyarázni, ez is összefüggésben van a termeléssel és az eladással. IV. Termelés A háborús évek rányomták bélyegüket a kőbánya termelésére is. A bevonulások okozta munkáshiány, a vagonhiány, a gyorsuló infláció, az üzemanyag és a tartalékalkatrészek beszerzési problémái, az államháztartás egyre fokozódó kimerülése, valamint az értékesítés gondjai fékezték a termelést. A bánya termelése a következőképpen alakult: Év 15 Hasznos Meddő termelés Meddő % termelés/csille csille 1940. 153 541 70 955 32 1941. 143 502 75 557 34 1942. 128 536 57 982 31 1943. 137 547 47 936 26 1944. 87 044 36 653 29 14 A statisztikai házi példányok alapján (kki.). 15 Az egyes évek igazgatói jelentései és a már ismertetett jegyzőkönyvek alapján. Az 1944. évi adat a Baranya megyei Levéltár (BmL.) Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap ülésének jegyzőkönyvei 1939-1947 feliratú dosszié 1945. május 17-i ülésének jegyzőkönyve alapján. Mivel a levéltári adatok ebből a dossziéból valók, a köA háborút megelőző időszakhoz viszonyítva a termelés csökkent, ez a csökkenés 1940—1944 között — bár az 1943. évben 1942-höz viszonyítva javulás állt be — is folyamatosan megfigyelhető. Az 1943. évről egyébként úgy nyilatkozott a kőbánya vezetősége is, hogy az a fellendülés éve volt. 16 Ez a fellendülés azonban csak átmeneti jelenségnek mutatkozott. A termelés az 1943. és az 1944. évek, de az 1942. és 1944. évek viszonylatában is, jelentősen esett. Az 1944. évi termelés így is mélypont a bánya életében. Ehhez képest pozitívnak mondható az a változás, amit a meddőtermelés valamelyest csökkenő tendenciája mutatott. Az 1940. évben az üzem vezetése szerint „ .. . A háború következményei igen sok esetben minden erőfeszítésünk ellenére leküzdhetetlen akadályokat gördítettek a rendes üzemvitel elé ..." Ezek az akadályok okozták a termelés csökkenését, és a háború előrehaladtával ezek súlya csak nőtt. 1940-ben még külön kiemelték annak a fontosságát, hogy a kőbánya egész éven át folyamatosan működött. így 1940-ben a kőbánya 295 napon át üzemelt. 17 Ebből 275 volt a termelési nap és 20 a javítási munkanap. 1941-ben, bár folyamatos üzemelés volt lényegében, csak 290 napon át folyt a termelés, 5 nappal kevesebb ideig mint az előző évben. Mindkét év termelése az átlagosnak megfelelő mennyiségű munkanapot tett ki, a háború előtti években sem dolgoztak több napot a kőbányánál. Ez lényegében az 1942. és az 1943. évre is elmondható. 1942-ben a 293 munkanapból 244-en folyt termelés, 39 napon keresztül pedig a felújítás. 1943ban 290 napon keresztül volt a kőbányánál munka, ebből 283 napon keresztül folyt a termelés, 7 napon át pedig javítás, felújítás. 18 1944-ben az öszszes munkanapok száma 280 nap volt, ebből 231 napon át folyt a szállítás, 49 napot pedig a fenntartásra, javításra fordítottak. 19 A vizsgált időszakban tehát a háború előtti éveknek megfelelő mennyiségű napon folyt a kőbányánál a munka. A sorból az 1942. és az 1944. év adatai ütköznek ki, amikor igen magas volt a felújításra, javításra fordított munkanapok száma. Ez nyilván kényszerhelyzetből adódott így. V. Értékesítés A kőbánya termelésénél láthattuk, hogy az 1940— 1944 között a kényszerítő okok hatására csökkent. A termelést bizonyos — a már felsorolásszerűen vetkezőkben csak a BmL. jelzést használom, és a csomón belüli szorosabb jelzetet. 16 Igazgatói jelentés az 1943. évről (kki.). 17 A Baranyavármegyei Segélyalap 1942. március 3-i ülésének jegyzőkönyve (kki.). 18 A Baranyavármegyei Segélyalap 1944. március 3-i ülésének jegyzőkönyve. Komlói Múzeum. 19 BmL. Kimutatás az 1944. évi szállítási és javítási napokról. Kelt: 1945. február 23.
