Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa
138 FÜZES MIKLÖS Kacziány Géza angol nyelven írt memoárról ad hírt, melyet kivonatokban a Budapesti Szemle ismertetett. 24 Ebben a korszakban keletkezett a máig is egyetlen, az egész tevékenységét áttekintő munka. Igaz, elég későn, 1893-ban jelent meg Tóth Lőrinc írása, aki fiatal korában Batthyány titkára volt. Az életrajz tartalmaz objektív kutatási eredményeket, de ezek keverednek szubjektív visszaemlékezésekkel, értékeléssel. A feldolgozott dokumentumokat a szerző nem jelölte meg, ezért azonosíthatatlanok, az objektív részek elkülöníthetetlenek. Nehézséget okoz ezért annak megítélése, hogy a szerző hol és milyen mértékben szépítette (tompította) Batthyány tevékenységét, milyen mértékben igyekezett az uralkodó elit számára elfogadhatóvá tenni. Történetíróink közül számosan, a forráskritika lehetőségének hiányára tekintet nélkül e munkához nyúlnak vissza megállapításaik igazolására. 25 A Horthy-féle ellenforradalom idején sem válhatott jelképpé, hiszen a polgári demokratikus berendezkedést és nem a központosított önkényuralmat tűzte zászlajára. A reformkori liberalizmusa, majd a szabadságharc alatt kifejlődött radikalizmusa nem jelentett követendő példát. Személyével a korszak irodalma keveset foglalkozott, akkor is csak áttételesen érintették. Pálííy János visszaemlékezésében felvázolja életútját. Az eszéki harcokban vitézségét, anyagi áldozatvállalását emeli ki. Tehetséges embernek tartotta. 26 A történetírók a bécsi Titkos Udvari és Rendőrségi levéltárak magyar vonatkozású anyagába történt betekintés után új lehetőséghez jutottak. Tábori Kornél ismerteti a Bécsbe érkezett jelentések rá vonatkozó részét. Ezek a védegyleti tevékenységgel, személyes kapcsolataival (Deák Ferenc, Táncsics Mihály, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Teleky László, Zichy Manó, Ráday Gedeon), Eszék feladásával, Kossuth levelezésében miniszteri jelöltségéről, miniszteri tevékenységének figyelésével, az emigrációval, Kossuth hírlapi bírálatával foglalkoztak. 27 Horváth Jenő emlékiratának sorsát igyekezett tisztázni anélkül, hogy az látta volna. Birtokában volt azonban olyan új adatoknak, melyek jelentős ered24 Kacziány Géza: A magyar mémoire-irodalom 1848tól 1914-ig. Könyvtári füzetek, 3. szám. Kiadja Lantos A. Könyvkiadó hivatala. Budapest, 1917. 25 Tóth Lőrinc: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai. Budapesti Szemle 74/1893 és 75/1893. 26 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Sajtó alá rendezte Szabó T. Attila. Révai Kiadó, 1939. 27 Tábori Kornél: Titkosrendőrség és kamarilla. Adatok a bécsi Titkos Udvari és Rendőrségi Levéltárakból. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. Társulat Kiadása, Budapest, 1921. 28 Horváth Jenő: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai. Budapesti Szemle 228-29/1933. 29 Szekfü Gyula: Magyar történet V. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest, 1936. 3 ° Kosáry Domokos: A Görgey kérdés és története. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936. menyhez vezették. Személyiségének megítéléséhez is eljutott. A reformkorban inkább visszahúzódó volt, bár barátait meglepte szellemi fölényével. Közéleti tevékenységét aláértékelték. Úgy vélte, hogy a Békepárthoz állt közel. Külügyminiszteri kinevezésével Kossuth esetleg a fegyvert csavarta ki kezéből. Akaratlanul a szélsőséges forradalmár látszatát keltette avval, hogy végig Kossuth oldalán maradt. 28 Szekíü Gyula a Védegylet munkájával, a jobbágyfelszabadítással, a nemzetiségi törvény vitájában vitt jelentős szerepével említi. Szemere programbeszédével kapcsolatosan, mely köztársasági jellegű volt, Batthyányi a többi miniszterrel együtt mérsékeltnek minősíti. 29 Kosáry Domokos ismerte memoárját. Görgey megítéléséhez az abban foglaltakat felhasználta. Ismerteti a hatalom átruházása körüli hírlapi vitát. Másokkal együtt csalódottnak, kiábrándultnak látja Batthyányi, aki sokban Szemeréhez hasonlít. 30 Nagy Márta a Tóth Lőrinc által közreadott emlékirat-részleteket elemzi. Megállapítása szerint éles kritikája tagadhatatlanul hasznos a történetírás számára, de pesszimizmusa a valóságnál sötétebb színekkel rajzolja kora eseményeit, szereplőit. 3 ! Veres Gábor közlekedéspolitikai elveit (Kossuthéval egyezőt) ismerteti, mely a Széchenyi elképzelte Budapest centrikussággal ellentétbsn állt. Az elképzelés gazdaságpolitikai alapja Bécs kikerülése volt A Vukovár—Fiume vasútvonal megépítését kezdeményezték. 32 Thim József a szerb megbízottakkal történt tárgyalásokat említi. 33 E korszakban indul el a helytörténeti munkák sora, melyben elsősorban a Baranyára vonatkozó eseményeket tárgyalják. Dr. Fejes János a siklósi eseményeket, 34 Ungar László főispáni és kormánybiztosi tevékenységét, 35 Tas Károly a baranyai ellenzék szervezését, főispáni, kormánybiztosi munkáját, valamint az eszéki eseményeket mutatja be. 36 Bálint Ferenc a siklósi birtok szemszögéből ítéli meg a történteket. 37 Mindannyian elismerően nyilatkoznak. A felszabadulás után történetírásunk újraértékelése vált aktualitássá. A dogmatizmus térhódítása idején nyilvánosságot aligha kaphatott volna olyan 31 Nagy Márta: Az 1848-1849-es emigráció memoire irodalma. Kiadásért felel a szerző. Budapest, 1936. 32 Veres Gábor: Széchenyi közlekedéspolitikai működése. Közgazdasági Szemle. 1941. március. 84. kötet, 3. szám. Széchenyi-szám. 33 Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története. Budapest, 1940. 34 Dr. Fejes János: Siklós múltja. A szerző kiadása. Sik 1 ós, 1937. 35 Ungár László : Pécs 1848-49-ben. A szerző kiadása. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT Pécs, 1934. 36 Tas Károly : Baranya vármegye 1848-ban. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT Pécs, 1940. 37 Bálint Ferenc: Siklós monográfiája. Nyomatott Cserni János „Drávavölgyi" Könyvnyomdájában. Siklós, 1928.
