Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY 137 említi.

9 Kondor Gusztáv részletezi Nagy Károllyal fennállt kapcsolatát, közös kulturális tevékenységüket.

10 id. Görgey István a minisztereknek Görgey Artúr táborában folytatóit tevékenységét, a fegyverszüneti tárgyalásokat, Kossuth lemondásának körülményeit, Batthyánynak az utolsó minisztertanácson történtekről írt cikkét ismerteti. Jelzi Görgey Artúr véleményét Batthyányról : Tulajdonképpen közömbös volt számára, támogatójaként nem számított rá. Az alkotmányosság formális védelmezőjének tartotta.

11 Madarász Józseí beszámolt arról, hogy 1837-től kezdődően a megyei ellenzéki törekvéseiket támogatta, tudósít az 1845. évi ipari kiállítás fogadtatásáról, kapcsolatáról Vörösmartyval, az ellenzéki kör üléséről a védegyletről, az ellenzék megyei győzelmeiről, szerepéről a Madarász-csoport terveiben, a cári seregek elleni keresztes háború meghirdetéséről.

12 Klapka György az emigráció szervezési gondjait, Batthyány hírlapi cikkeinek hatását az e tárgyban érkezett leveleit teszi közzé.

13 B. Podmanszky Frigyes többnyire a pesti társasági életéről ad tájékoztatást, valamint a magánembert mutatja be, de képet kapunk a szabadelvű ellenzék hétköznapjairól is. Színes leírást ad Kossuth Pest megye követévé választásának körülményeiről, a választási ceremóniáról.

14 Vukovics Sebő szűkszavúan közli a védegylet létrejöttének okát, a főrendi ellenzék vezetőinek nevét, benne Batthyány szerepét.

15 Pulszky Ferenc a reformmozgalommal, benne Batthyány szerepével (védegylet, ipari kiálítás), Kossuth országgyűlési követté választásában Batthyány Lajos és Kázmér szerepével, a szabadságharc alatti külpolitikai tevékenységgel foglalkozott.

16 Széchenyi István a főrendi ellenzék megalakulásától a Jellasics-féle támadásig figyelte tevékenységét. Sok esetben nem osztotta véleményét, máskor együtt dolgoztak. Egyik találkozásuk után írta: „ ... Batthyány Lajos és Kázmér, Kossuth, Pulszky etc. esznek nálam, egyszóval: Toute la Revolution de la Hongrie!" (Magyarország összes forradalmára !)

17 A történeti munkákban személyét értékelő, elemző sorok alig találhatók. Horváth Mihály az eszéki vár elfoglalását személyes érdemként fogja fel. Mun9 Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratból közrebocsátja Szokoly Viktor. II. kötet. Pest, 1867. Kiadja Ráth Mór. *° Kondor Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly az M. T. A. rendes tagja fölött. Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Szerk.: Szabó József. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. 11 Id. Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és azok magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. Budapest 1888. FranklinTársulat. 12 Madarász József: Emlékirataim. 1831-1881. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. Budapest 1883. 13 Klapka György: Emlékeimből. Budapest, 1886. Franklin-Társulat. 14 B. Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek. 2. kötet. Budapest, 1887. Grill Károly könyvkereskedése. 15 Vukovics Sebő emlékiratai. Sajtó alá rendezte Bessenyei Ferenc. Budapest 1894. kaja eseménycentrikus. Batthyány val Görgey táborában, majd Aradon találkozunk, ahol kifogásolja Görgey sértő magatartását. Az emigrációban mellékszereplő.

18 Szeremlei Samu adatszerűen közli, hogy az utolsó reformkori országgyűlésen a főrendi ellenzék nevezetesebb személyiségei közé tartozott. Tájékoztat az eszéki eseményekről, főispáni és kormánybiztosi tevékenységéről, külügyminiszterségéről (a cári orosz csapatok elleni fellépésről, Görgey táborában folytatott fegyverszüneti tárgyalásról, a koronának a cár részére történő felajánlásról, intézkedéséről a törvényellenesen átadott főhatalom legális átruházásáról). Kossuth menekülésének megítéléséről, melyet többedmagával helytelenített.

19 Áldor Imre leírja a Pest megyei követválasztáson 1847-ben vitt szerepét, az emigrálás előtti, Görgeyhez címzett utasításokat, az emigrálás körülményeit. Ismerteti Kossuthnak Komárom védőihez írt levelét, melyet Batthyány ellenjegyzett. Leírja az emigráció útvonalát. Közli Batthyány levelét, aki már nem hisz abban, hogy fegyveresen visszatérhetnek. A politikai események alakulását sem olyannak ítéli, hogy mégegyszer szerephez juthatnának. Halálával kapcsolatosan közzéteszi Beöthy Ödön Szemeréhez írt levelét. A levélben tényként szerepel Batthyány amnesztiakérése. „ ... e lépés, mely saját énjével ellenzésbe hozá, kínosabban marczangolá lelkét, mint a haláli küzdelem."

20 Gracza György röviden megjelöli pályájának főbb állomásait, majd ír a Védegyletről, felsorolja a felsőtáblai ellenzék tagjai között, a kinevezett főispánok között. Külügyminiszteri tevékenységéből a cári csapatok elleni fellépést említi.

21 Steier Lajos külügyminiszteri tevékenységével foglalkozik, elsősorban a nemzetiségi törvény létrehozása körüli vitában, illetőleg a fegyverszüneti tárgyalásokkal kapcsolatosan.

22 Olchváry Ö. a szent-tamási ütközetről ad hírt, benne Batthyány szerepéről, akinek jelentős része volt a magyar csapatok bosszúállásának megakadályozásában.

23 16 Pulszky Ferenc : Életem és korom. Budapest, 18801882. Szépirodalmi Könyvkiadó 1958. 17 Széchenyi István: Napló (Gondolat, 1978) Széchenyi István gróf munkái (I-IX. Bp., 1884-1896). 18 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben. Nyomatott Puky Miklósnál, Genfben. 1865. 19 Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. I. kötet. Emich Gusztáv tulajdona. Pest, 1868. 20 Áldor Imre: Vázlatok a magyar emigráció életéből. Pest, 1870. 21 Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. V. kötet. Lampel Róbert kiadása. Budapest. 22 Steier Lajos: Haynau és Paskievics. 2. kötet. Genius kiadás. 23 Olchváry ö. : A magyar függetlenségi harc 184849-ben a délvidéken. A szerző sajátja. Szabadkán, 1902.