Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa

136 FÜZES MIKLÓS 1847-ben, néhány falujával. A Védegylet, a Vukovar—Fiumei Vasútvonal Társaság, az Országos Ipari Kiállítás elnöke lett. Politikai pályájának egyik jelentős állomása a reformkori országgyűlések munkájába történő bekapcsolódása. Az 1839/40-es országgyűlés főrendi házának baloldalán helyezkedett el. A későbbiekben az ellenzék egyik vezérévé vált Batthyány Lajos oldalán. Országgyűlési beszédeiben az alkotmányos monarchiára történő berendezkedést sürgette, lehetőséget kért a polgári demokratikus intézmények kifejlesztésére. Kossuth mellé állt, anyagilag és erkölcsileg támogatta politikáját. Liberális felfogása a szabadságharc idején radikalizálódott. A függetlenné vált állami apparátusban felelős beosztást vállalt. Baranyai főispánná és kormánybiztossá történt kinevezése után szervezte a drávai védelmet, a szabadságharc céljaira birtokba vette Eszék várát, azt a védelemre előkészítette. Távollétében azonban a várat áruló módon feladták. A Délvidék kormánybiztosaként segítette Perczel Mór győztes hadjáratát. A trónfosztás után Kossuth felkérésére a Szemere-kormány külügyminisztere lett és ebben a minőségben szolgálta a szabadságharcot a fegyverletétel után is. Kossuth lemondásával — azt alkotmányellenesnek tartotta — nem értett egyet. A Komárom védőihez szóló felhívást is valószínűleg ilyen meggondolásból ellenjegyezte a már lemondott Kossuth mellett. Az emigrációban követte Kossuthot, de viszonyuk megromlott. Nyílt levélben, a Kölnische Zeitungban, majd Párizsba érkezés-e után a The Timesban támadta, feltárta Kossuth hibáit. Az emigráció emiatt kiközösítette, csak néhányan, köztük Szemere Bertalan, maradtak vele kapcsolatban. Távollétében halálra ítélték, birtokait elkobozták. Memoárjának írását éppen befejezte, amikor 1854-ben hirtelen fellépő betegség (egyes feltételezések szerint kolera) halálát okozta. Alig néhányan álltak sírjánál, köztük Szemere, aki búcsúztatta és nekrológját megírta. Sírverse Vörösmarty Mihálytól származik.

4 Mostohán alakult sorsa is hozzájárult emlékének elhomályosodásához. A reformeszmék és a szabadságharc melletti hűsége, a bécsi kamarilla elleni fellépése miatt az uralkodóház és osztálya megtagadta. Kevesen voltak a mágnások között azok, akik a szabadságharc mellett elkötelezték magukat. Közülük Batthány Káz4 Életútját lásd még: Dr. Vargha Károly: Batthyány Kázmér a magyar szabadságharc külügyminisztere. Baranya első honismereti olvasókönyve. Kiadja a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó, 1965. Füzes Miklós : Kossuth külügyminisztere : gróf Batthyány Kázmér. 1807. június 4. - 1854. július 12. Baranyai Művelődés 1978/1. Batthyány Kázmér politikai tevékenységének áttekintése. Kézirat (megjelenés előtt). 5 Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai mér küzdötte végig a maga posztján a legmarkánsabban. A Kossuth elleni fellépése miatt, mint láttuk, a magyar emigráció kiközösítette, de nem fogadhatták el a kiegyezésre hajló hivatalos magyar politika képviselői sem az uralkodóházzal való szembenállása miatt. A politikai ellenzék Kossuth nevével lépett fel, ezért Batthyány Kázmér tevékenységét elismerésként nem tűzhette zászlajára. A Habsburg-dinasztiához mindig lojális családjának megterhelést jelenthetett a „két Batthyány" tevékenysége. Érdeke — az elkobzott birtok és az uralkodó előtti „jó hírnév" visszaszerzése — inkább a felejtés és a felejtetés volt, ezért emlékét nyilvánosan nem ápolta. Memoárja sorsával kapcsolatosan látni fogjuk, inkább palástolta. Jelenléte a memoár- és a történeti irodalomban Az önkényuralom idején kevés írás jelent meg a szabadságharc és az abban résztvettek tevékenységének értékeléséről. Érdekes módon a korszak első éveiben látott napvilágot két olyan mű (igaz egyik Németországban), amelyik politikai tevékenységét, ha néhány sorban is, de átfogóan méltatta. Szilágyi Sándor a „forradalom legkitűnőbb aristocratikus egyénisége" címmel illette, aki a forradalmat „ ... tartalék gondolat nélkül" támogatta.

5 Reisinger Ferenc is felsorolja tevékenységének főbb állomásait. Nagy államférfiként kezeli.

6 A dualizmus elején (az önkényuralom utolsó éveiben) kezdtek megjelenni idehaza is az első visszaemlékezések. Báró Mednyánszky Cézár párisi letelepedéséről adott hírt.

7 Szemere Bertalan írása a legrészletesebb, aki minisztertársáról megemlékezik. Igaz, kettőjük kapcsolata volt a legszorosabb. Tudósít a védegyletről, a magyar korona ügyéről, Görgey táborába történt küldetésükről, az emigrálás körülményeiről, Kossuth bírálatáról, jellemzi Batthyány Kázmért, a párizsi életüket, a magyar emgiráció életét, Batthyány állítólagos amnesztia kérését, halálának körülményét, a temetést. Értékelte munkásságát: „... nagy veszteség a magyar jövendőre nézve ... igen fontos, némileg kipótolhatatlan egyén dőlt ki,.. ."

8 Mészáros Lázár „ ... egy furcsaságot" Batthyány és Szemere Kossuthtól kapott megbízatását, Görgey táborában végrehajtandó tevékenységüket 1848/9-ből. Második átdolgozott és bővített kiadás. Pest, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja. 6 Reisinger Ferenc: Ungarns politische Charaktere. Mainz, 1851. 7 Báró Mednyánszky Cézár: Emlékezései és vallomásai az emigrációból. Angolból fordította és kiegészítésekkel ellátta dr. Óváry-Avary Károly. Budapest. 1930. 8 Szemere Bertalan: Levelek. Pest, 1870. Kiadja Ráth Mór. (Szemere Bertalan összegyűjtött munkái 5. köt.) Naplóm. I. Pest, 1869. Kiadja Ráth Mór.