Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNYI. Batthyány Kázmér emlékiratának sorsa. FÜZES MIKLÓS Közéletiségének megítélése Politikai tevékenységének ec|/-egy mozzanata ellentmondásosan — az események összefüggésétől elszakítva igaztalanul — feltűnik történetírásunkban, de tevékenységét átfogó értékelés alig született, emiatt a közvélemény nem ismeri. Munkássága dialektikus megítélésének hiányát több okra vezethetjük vissza. Az első és talán a legfontosabb, hogy tevékenységének feltárása nem vált politikai aktualitássá. SenAinek sem állt érdekében bemutatni az ország egyik leggazdagabb földbirtokosának, a renegát mágnásnak az életútját, azt az embert, akiben a magyar nemzeti érzés felébredése és elmélyülése eszmei, politikai hovatartozását is meghatározta és fejlődésének irányát befolyásolta. A reformeszmék szolgálatába állt, a polgári átalakulás angol mintára történő megvalósítása érdekében munkálkodott. Tevékenysége mecenatúrával kezdődött, majd eljutott az egyre átfogóbb politikai kérdések megítéléséhez, egy-egy területet, országos részkérdéseket, az egész nemzet sorsát befolyásoló döntésekben történő részvételhez. Pályája csúcsán Európát érintő politikai kérdésekkel foglalkozott. 1 Nagy Károly (Rév-Komárom, 1797. dec. 6. - Párizs, 1868. márc. 2.) Matematikus, csillagász és publicista, az MTA tagja. Más tudományágakat is művelt, polihisztornak tekinthető. Világnézeti kérdésekben az utópista szocializmusig jutott el. Batthyány Kázmérral 1837-ben ismerkedett meg, annak a társaságnak köszönhetően, melynek célja elemi tankönyvek kiadása volt. Batthyány ebben alapító tagként szerepelt. Kapcsolatuk egyre szorosabbá vált. Tőle tanulta meg Batthyány a magyar nyelvet. Átvette pénzügyeinek irányítását is. Klauzál Imrével együtt közösen tanácsolták az örökváltság szerződések megkötését, amiben jelentős sikereket ért el. Kondor Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly R. T. felett. Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. V. köt. Ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat története. Csillagászati Évkönyv az I960, évre. Gondolat Kiadó, I960. 2 Vörösmarty Mihály részére a bicskei tagosítások során, egy társasági összejövetelen két jobbágytelket ajánlott fel. A költő büszkeségét azonban ez érzékenyen érintette. Sértődötten Batthyány jobbágyának nevezte magát. Kiengesztelésül az adományt két jobbágytelek évi jövedelmének megfelelő járadékra változtatták. Az önkényuralom idején, a Batthyány-birtok elkobzása után Gyakorlatias tevékenysége oktatási kérdésekkel indult. Támogatta Nagy Károly:

1 A kis számító és A kis geometria с tankönyv jellegű műveinek kiadását, az első magyar feliratozású „föld és égteke" elkészítését, melyet a hazai közép- és felsőfokú iskoláknak, tudósoknak, tekintélyes hazafiaknak megküldték. A rohonci gazdasági iskola alapító tagjai közé tartozott. Támogatta a tudományt: A család rohoci könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta (testvérével együtt) ; Résztvett a Magyar Természetvizsgálók és Orvosok VI. Kongresszusán Pécsett; Pályadíjat tűzött ki olyan tanulmányok készítésére, mint a robot és dézsma káros voltának bemutatása, a győztes műveket meg is jelentette; bicskei birtokán Nagy Károly csillagvizsgáló építését segítette. Irodalompártoló tevékenységéből Vörösmarty Mihályhoz fűződő kapcsolatát emelhetjük ki, akihez barátság is fűzte.

2 Nem állíthatjuk, hogy osztotta Táncsics Mihály nézeteit, de azt igen, hogy nem volt közömbös iránta. Táncsicsot a brodi birtokán bújtatták hónapokig.

3 Gazdasági kérdésekkel történő foglalkozása egyúttal átmenetet jelentett a politikai tevékenységhez. Örökváltságszerződést kötött már 1844-ben, majd ez a jövedelem is veszélybe jutott, pedig ekkor más megélhetési forrása nem volt. Batthyány hirtelen halálának híre több évi hallgatásából felrázta. E ciklus eredménye a Batthyányhoz írt versek: A száműzött; Emléksorok egy sírkőre; Az ember élete. Lásd még: Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. Franklin Társulat. Bp. 1919. Balassa Imre: Itt élned, halnod kell. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása Bp. 1942. Fejős Imre: Vörösmarty arca. Irodalomtörténeti füzetek 8. szám. Szerk. Szauder József. 1956. Lukácsy Sándor: Jegyzetek egy Vörösmarty-vershez. Csillag, 1950. III. évf. 37. szám. Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Második kiadás. Akadémiai Kiadó, Bp. 1974. 3 Táncsics Mihály Életpályám с munkájában sejtetni engedi, hogy a siklósi képviselőválasztáson 1848-ban Batthyány ellenfele volt. Ennek nincs bizonyítéka. Annak viszont igen, hogy Baranya egy másik kerületében (az ürögiben) felajánlották számára a képviselői mandátumot de nem fogadta el. Nem volt képviselői ambíciója. Táncsics Mihály: Életpályám. Révai Könyvkiadó nemzeti Vállalat. Budapest, 1949. Bölöni György: Hallja kend Táncsics. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1965. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1981) 26: 135-143. Pécs (Hungária), 1982.