Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Bezerédy György: Baranya községeinek pecsétkatasztere (IV. rész: Márok–Ózd)

BARANYA KÖZSÉGEINEK PECSÉTKATASZTERE IV. 125 25x27 mm-es ellipszis. A sisakon ülő alak aligha lehet turbános török, mivel az nehezen képzelhető el, hogy a török a kardján levágott török fejet tart. A megmaradt nyomatok sokkal jobb minőségűek, mint amelyet dr. Horváth Kázmér vizsgált. Ezeken határozottan látszik a sisakon ülő alak sujtásos ruhája s tollas sapkája. Ugyanez a ruha látható a kerek talpú pajzsban, háromnegyedrészt látható alakon is. Ez a pecsétnyomat 1833-as, 1837-es és szárazpecsét formájában 1832-ss keltezésű iratokon látható. f) „ ... az első városi magyar pecsét szintén teljes kör és 32 mm átmérőjű. Körirata: 210. MOHÁCS VÁROSA 1848. Egyébként csaknem teljesen azonos az 1834-ből ismertetett pecséttel, (209/e), de még jobban kivehető rajta, hogy a címerben és a koronás sisakon kaftános török áll növekvőben, jobb kezében karddal, amelyre egy fej van szúrva, bal kezében hosszú nyelű lobogóval." (Dr. Horváth Kázmér: i. m. 61. p.). 211. Mohács városa 1848-ban elhatározta, hogy a latin feliratú pecsétről áttérnek a magyar nyelvűre s ezentúl csak azt használják. Mohács város jegyzőkönyvébe ezért a következő bejegyzést tették: „Indítványoztatván: miképp a városnak latén felírású pecsétje helyett, egy más, magyar köriratú pecsét szerzendő légyen." (Bm. L. Mohács város Jegyzőkönyve 484/1848.) Döntésük értelmében a pecsét körirata a következő lesz: MOHÁCS VÁROSA PECSÉT. Végül 212. a megvalósult körirat a következő lett: MOHÁCS VÁROSA 1848. Az új pecsétet Pesten készítették el 8 pft-ért, s ettől kezdve ezt használták. (Bezerédy Győző: A pecsét szerepe a jobbágyfalu közigazgatásában Baranya megyében. Levéltári Közlemények, 44—45. évfolyam. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. 76—87. p.) A továbbiakban Horváth Kázmér ismerteti azokat a pecséteket is, melyeket 1850 után készíttetett a mezőváros, s később a mezővárosi rangról lemondott Mohács nagyközség. Ezek egyike — szerinte — 1900ban készült. Ennek felirata: MOHÁCS VÁROS x 1848 x „A címerpajzsban és a sisakdíszen királyi férfi áll növekvőben koronával a fején. A pajzson ülő sisak jobbra néz és korona van rajta. A címeralak jobb kezében kardot, bal kezében kis hétnyelvű zászlócskát tart." (Horváth Kázmér i. m. 61. p.). A szerző ismét kitér a címerpajzsban levő alakra. Idézi - és megjelölése nélkül - a mezőváros első községi Szabályrendeletét, melynek 1. § 2. bekezdése a következő: „Pecsétje: a mezőben az egykori városi címer-pajzs, benne és fölötte kardot és zászlót tartó török — „Baranya vármegye Mohács község x 1903" körirattal. (Horváth Kázmér dr. i. m. 61—62. p.) A régi pecsétet tehát a Szabályrendelet alkotói értelmezték először rosszul, s a régi pecsétrajz alakjait tévesen nézték töröknek. A kérdéses török figurás pecsétkép ekkor már több, mint 100 éves typarium nyomata volt, a félreértés ezzel megmagyarázható. Monosokor 24 mm-es átmérőjű kör. 4 mm-es betűszalagban a körirat: FALU MONOSOKOR POTSETYE 1785 A pecsétképben a vonalakkal jelzett földön két oldalt fa áll, közte a földön kocsikerék, felette 6 ágú csillag. Monostor (Pélmonostor, Béli Monastir) 26 mm-es átmérőjű kör. 4 mm-es betűszalagban: SIGILLUM COMMUNITATIS MANOSTOR:. A pecsétkép: babérkoszorúban (olajágkoszorúban?) hegyével lefelé fordított, lebegő csoroszlya és ekevas, köztük kis rózsa, ez összehajló ágon hosszúcsőrű madár áll, csőrében szőlőfürtöt tart. A madár két oldalán 1—1 helykitöltő pont látható. Monyoród a) 24 mm-es átmérőjű kör. 3 mm-es belűszalagban: SIGILLYM. PAGI. MONYOROSD. '72x. Az évszám után díszport van, a szavak és évszámok ponttal elválasztottak. A képmezőben vízszintes vonallal jelezve a föM, rajta élével lefelé fordított ekevas, fölölte csoroszlya, melynek fokán sűrűn helyezett vékony búzakalászok vannak. A köriratban határozottan láthatóan Monyorosd olvasható. Baranya megyében azonban létezett Monyorosd falu is (ma: Hegyszentmárton). Ez esetben azonban mégis Monyoródról van szó. (Szederkény felett levő helység.) Azokon az irato.'.on (1798, 1806 keltezésűek), melyeken a f -nti pecsét szerepel a dátumozásnál Monj эrodot írtak. Mind a 4 levél német nyelv "i, s az aláíró bírák és esküdtek monyoróci lakosok voltak. Feltételezhetően a. vésnök elírta a falu nevét. b) 24 mm-es átmérőjű kör. 3 mm-es betűszalagban : SIGILLVM. PAGI. MONYOROSD 1.7.2.X