Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Természettudományok - Horváth, Adolf Olivér: Potentillo – Quercetum (sensu latissimo) Wälder, III.

POTENTILLO — QUERCETUM WALDER III. 69 Potentillo — Quercetum (sensu latissimo) erdők, III. HORVÁT ADOLF OLIVÉR Magyarország és környéke (Pannonicum). E táj társulásával másutt bővebben foglalkozom (Horvát, 1972, 1973). Fellelhető az ország határain kívül Szlovákiában és Burgerlandban. Itt több éven át tanulmányoztam és felvételeket is készítettem. A Pannonicumban a Magyar Középhegységben mint Quercetum pettaeae-cerris lelhető fel. Lokális ka­rakterfajai Helleborus purpur ascens, Helleborus dumetorum, Chamaecytisus supinus. Szórványosan fellelhető még: Physospermum, Daphne laureola, Limodorum abortivum. Dunántúli típusaiban és a mecsekiben megtalálható: Genista ovata ssp. ner­vata, Luzula íorsteri, Tamus, csak nyugat-dunántúli típusra jellemző az Asphodelus albus és a határ­szélen az Alpok alján a Pinus sylvestris, míg a mecseki típust kitünteti: Doronicum orientale, Hel­leborus odorus, Lathyrus venetus, Lonicara capri­íolium, Paeconia oííicinalis ssp. banatica, Potentilla rupestris. Ruscus aculeatus. A sorrendben a cseh­országi társulás került a pannonicumi mellé, mert vele vannak közös elemei, különösen délen (Cam­panula rapunculoides, Lembotropis nigricans, Quer­eus pubescens). Balkán. Viszont a balkáni Quercion irainetto tár­sulás, mint Potentilla micranthás típus, rokon a me­csekivel. Karakterfajtái: Asparagus tenuitolius, Galium aristatum, Junglans, Pyrus amygdalilormis, Quercus irainetto. A Quercion irainetto zónáját (Glavac-Ellenberg-I. Horvát, 1972), mely igen nagy területet borít a Balkánon, több alzónára, fő­asszociációra osztják a szerzők: A Quercetum írainetto-cerris sík- és dombvidé­ken található, 500 m magasságig, mint a Magyar­országon levő, neki megfelelő társulások. Ez a társulás fajokban igen gazdag (1. a. táblázatot). Jugoszlávián kívül megtalálható Észak-Albániában, Észak-Görögországban, Dél-Romániában, Dél-Bul­gáriában és az európai Törökországban. A sub­montan Quercetum petraea-alzónában a melegked­velő fajokat hegyi bükkösök elemei váltják fel. Szubmontan fekvése miatt jobban megmaradt ere­deti állapotában, mint a dombvidéki társulás. Dél-Görögországban, akárcsak Itáliában és Ibé­riában, 1000 m felett található a Quercetum trai­netto-brachyphyllae-alzóna, mint mediterrán-mon­tan társulás. Ez a társulás degradálódott legeltetés következtében és cserjéssé deformálódott. A Quer­cus petraea-üpus több eleme fellelhető benne. Olaszország. Itt már atipikus formában jelenik meg montan szinten a Potentillo micranthae-Quer­cion s. 1., sok Carpinion és Querco-P agetea elem­mel keverve (Oberdoríer, 1968). A magam részé­ről ezt a típust az Appeninekben többfelé tanul­mányoztam és felvételeztem. Karakterfajai: Ane­mone triíolia ssp. albida. Daphne laureola, Phyteu­ma michélii, Phytospermum cornubiense. Giacomi­ni hívta fel a figyelmemet arra, hogy az Appeni­nekben a Quercion pubescentis és Fagion zóna kö­zött van egy erősen zavart Quercion cerris zóna (Cerreto). Ennek közös fajai a Mecsekkel: Loni­cera capriíolium, Lathyrus venetus. Ruscus aculea­tus-, illetve a Magyar Középhegységgel: Daphne laureola (Vértes), Physospermum cornubiense (Vi­segrádi-hegység). Ugyancsak a felsorolt fajok alapján az itáliai társulás rokon a balkánival, ezek­hez az elemekhez járul még: Galium aristatum. Elszász. t A Potentillo albae-Quercetum pubes­centis Horv. 73. távol nyugaton nemcsak a Poten­tillo Quercion szubmediterrán jellegű társulás a Vogézek alján a Rajna völgyében, hanem szub­kondnentális társulás is, amit pannóniai rokonsá­gával együtt már Issler (1951) megállapított. A tár­sulás dendroflórj annak Quercus pubescens, Qu. petraea és Qu. robur az alkotója, a felsorolt fajok hybridjeivel együtt. Ezt a társulást három ízben tanulmányoztam és felvételeztem, prof. Linder se­gítségével. A társulás karakterfajai: Quercus pu­bescens, Anthericum liliago, Dictamnus albus. De vannak szubatlanti elemei is : Chamaespartium, Teuc­rium scorodonia, Genista sagittalie, Potentilla ste­rilis. V-ös konstancia értékkel található a szarma­ta Potentilla alba, a szubkontinentális Adonis ver­nalis. Orchis simia (szubmediterrán taxon) társa­ságában. Iberia. Az Obendoríertől leírt Pulmonariae longi­loliae-Quercetum pyrenaicae (Tüxen-Oberdoríer, 1958), mint a balkáni, itáliai Potentillo-Quercion sensu latissimo társulások 1000 méter felett talál­hatók és ennek megfelelően gazdagok Carpinion, illetve Fagetalia-élemékhen, és Carpinion-hoz is sorolhatók. Hasonló jellegű atipikus társulásokat tanulmányoztam két ízben magam is Spanyolország­ban, felvételek készítésével, és mások is közöltek ilyen erdei típusokat Spanyolországból és Portu­gáliából is. (Braun-Blanquet és társai, 1956, Rivas Goday-M. Ladero ined.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom