Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Régészet - G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában

A BARANYAI MŰVÉSZET A RENESZÁNSZBAN 131 továbbmenően annak a pécsi műhellyel való kapcsolatát vizsgálhassuk, végezetül pedig annak helyét a magyarországi reneszánsz építészetben meghatározhassuk a következőkben még a múlt évek ásatásai során előkerült néhány ajtó- és ablakkeretés loggiatípus kell ismertetnünk, Az egyik olyan töredék egy többszörösen profilált félköríves ajtókeret ívének darabja, középtengelyében a Perényi család címerével, amely itt hasonló módon van elhelyezve, mint azt a kandalló frízén láthattuk. Hasonló ajtókeretet a budai vár Mátyáskori anyagából ismerünk. Hasonló profilú ajtókeretkövek vannak még beépítve a vár udvari homlokzatán. Az ajtókereteknél még nagyobb számban találunk ablakkeret és osztó töredékeket, amelyek eredetileg több kőkeresztosztós ablakhoz tartoztak. A töredékek ennek az ablaktípusnak a Siklóson való létére utalnak. Egy Perényi címeres keresztosztós ablak rekontsrukcióját munkánk során elkészítettük. (17. kép) A rekontsrukció alapjául elsősorban egy címeres szemöldökkő darab szolgált. Az ablak szárköve, valamint osztója élesen tagolt profilú. Az ablakot felül profilált szemöldökpárkány zárja le, alul pedig könyöklőpárkányra támaszkodik. A kőkeresztosztós ablakok eredetéről már korábban említést tettünk, de itt szükségesnek tartjuk a pécsi és a budai típusokkal való összehasonlítást. A pécsi Káptalan utca 2-ben talált ablakok profilja más jellegű, az sokkal sűrűbben tagolt, mint például a budai, a nyéki, vagy a solymári hasonló darabok. De a közeli Somogy megyei Ötvöskónyiból a Báthoriak vadászkastélyának feltárásából ugyancsak egy hasonló profilú XV. század végi, XVI. század elejei ablak szemöldökkő került elő.

95 A fentieket figyelembe véve úgy tűnik, hogy a siklósi ablakok faragványai az udvari műhely stílusához állanak közel. A középosztó tengelyében címerrel díszített kőkeresztosztós ablakot a római Palazzo Venezia „piano nobile"-járól ismerjük, amelyen II. Pál pápa címere látható. Véleményünk szerint Siklóson Perényi Imre palotájának homlokzatát két kőkeresztosztós címeres ablak díszíthette. A töredékek arra mutatnak, hogy ezeken kívül még több profilált kőkeresztosztós ablak díszíthette a siklósi reneszánsz palotát. E helyen kell megemlítenünk azt a néhány ablakkeret töredéket, amely úgy anyagában, mint profilozását tekintve az eddig bemutattaktól különbözik. Ezek a szárkő és keresztosztó töredékek a pécsi és a márévári emlékek stílusához állnak közel. Az ásatás során talált reneszánsz töredékek között nagyszámban kerültek elő balluszter korláthoz tartozó töredékek, osztók, balluszter orsók, lábazati és könyöklő párkányok. 95 Magyar (1974) 49. 43—44. kép. 18. kép. Perényi címerrel díszített balluszter osztó. XVI. sz. eleje. Az osztók nagyrészének tükörmezejét Perényi címer díszít, két oldalát pedig fél-fél orsó zárja. (18. kép) A fenti anyagból három rekontrukciós megoldásra volt lehetőség.

96 Az egy osztóval és orsóval váltakozó ballusztrád típus egy függőfolyosó mellvédje lehetett. A sarokfordulós osztó felhasználásával egy erkély, vagy egy loggiás díszudvart övező báboskorlát lehetett. A harmadik rekonstrukció - a loggia - amely oszlopokon nyugvó íves megoldású lehetett. Sajnos, hogy ezek elhelyezésére vonatkozóan a siklósi vár helyreállításával kapcsolatos kutatások pontos támpontot nem adtak. A pillés típusnak analógiáját Vácról ismerjük, ahol azt Ulászló címere díszíti.

97 Ha összevetjük a siklósi balluszter típusát a váci, a nyéki és a simontornyai darabokkal, mindenképpen arra a megállapításra jutunk, hogy az az udvari műhellyel mutatja a legközvetlenebb kapcsolatot és annak stílusát követi. * * * Az alábbiakban összegezzük a siklósi reneszánsz építkezésekből elmondottakat. Perényi Imre a várat ostrommal foglalja el 1507ben. Ekkor még további birtokviszályokra került 96 Ezeket a rekonstrukciós kísérleteket Ferenczy Károly mutatta be a siklósi Kőtárban. 97 Feuer—Tóth (1977) 218. 48. kép.