Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Régészet - G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában

A BARANYAI MŰVÉSZET A RENESZÁNSZBAN 127 sor. Ezért sajnos ma még csak a nádori műhely siklósi építkezéseit ismerjük. Perényi Imre halála után özvegye, Kanizsay Dorottya maradt nevelt fiával 1527-ig Siklóson. Ekkor Perényi Péter maradt a vár birtokosa, míg a fokozódó török veszély miatt ő is Sárospatakra nem költözik. Az alapjaiban a XIII. században épült siklósi vár birtoklás és építéstörténetével csak igen röviden és csak olyan mértékben foglalkozunk, ami a reneszánsz átépítés szempontjából szükséges. A XIII. században épült vár helyét és alaprajzát a legújabb ásatások tisztázták. Ezek szerint az a déli szárny helyén álló téglalap alaprajzú épület volt.

79 A vár a XIV. század végéig a Siklósi család tulajdona, majd a várat Zsigmond király Garai Miklós nádornak (1402-1433) adományozza. A Garaiak idejében került sor a vár magasszínvonalú gótikus kiépítésére. Ekkor a vár alaprajzát bővítik, hozzáépítve a keleti szárnyat, valamint az északi oldalt is megtoldják. A Garaiak egyik legjelentősebb alkotása a várkápolna volt, amelynek bejáratát a Garai címer díszítette. A bejárati oldalon csúcsíves karzat áll, a szentélyben pedig a diadalívhez csatlakozó hálóboltozat van.

80 A magyar gótika e remek alkotása Gaarai Jób nevéhez fűződik. 1842-ben bekövetkezett halála a Garaiak, majd egy évszázados építkezéseinek végét jelentette Siklóson. A Garaiak a hatalmas épületkomplexumot félköralakú tornyokkal, védőövvel - újabb falszorossal - veszik körül. A legújabb régészeti kutatások megállapítása szerint a vár először zárt ovális falrendszer volt. Ez a falrendszer azonban nem maradt meg a gyűdi és a nyugati kaputorony között. Ez viszont azt jelenti, hogy a barbakán nem ebben az építési korszakban épült, hanem azt követően.

81 A vár Garai Jób halála után Corvin Jánosé lesz. Ezután a vár birtoklástörténete a XVI. század elejéig elég zavaros és ellentmondásos.

82 Kubinyi 70 Czeglédy (1975) 235—242. 80 Császár (1975) 67. A kápolna és boltozatának idejét 1470—82 közé tehetjük. Entz (1974) 20. Garai Jób nevéhez fűződik a várkápolna boltozata és függönyíves ablaka. Horler (1979) 35—48. Egységesen Perényi Imre építkezéseinek tartja a későgótikus és reneszánsz várkápolnát. 81 G erő (1968) 77—78. Czeglédy (1975) 238—242. 82 Kubinyi (1979) 1494-ben Corvin János Bajnai Both Andrásnak adta el Siklós várát és uradalmát. A birtoknak Bajnai Both András kezéből való kikerülése és Siklósnak Perényi birtokká válása zavaros történet. Kubinyi András publikálatlan levéltári kutatásai leírják a Perényi-féle 1507 körüli ostromot, de ezután még további birtokjogi viták folytak a 14. kép. Siklós — Várkápolna. A kórust alátámasztó oszlop részlete. XVI. sz. eleje. András publikálatlan levéltári kutatásai alapján megismert birtoklástörténeti adatok arra mutatnak, hogy 1507 körül Perényi Imre ostrommal elfoglalja Siklós várát. Ezekben a zavaros időkben legfeljebb a romok eltakarítása után az erődítés rendszert építhette újjá és nem a díszítő jellegű palota építkezésbe kezdhetett. Ekkor szervezhetik át a vár védelmi rendszerét, építik a barbakánt és az ötszögű olasz bástyát.

83 Ezekre a munkákra is csak már a Bajnai Both családdal pereskedés és kártérítés után kerülhetett sor. Mindenesetre a vár és erődítései ekkor nyerik el a végső középkori alaprajzi elrendezésüket. A várkastély alaprajzi elrendezése nemigen változott, azt inkább csak reneszánsz stílusban alakították át és díszítették. Ezskután röviden áttekintenénk a Perényi Imreés Perényi Péter-iéle építkezések legfontosabb emlékeit.

84 Perényi és a Both család között. Az adatokért ezúton is szíves köszönetet mondok. 83 Czeglédy (1975) 242—244. 84 A reneszánsz emlékek „in situ" maradványait már csak a várkápolnában és a déli palotaszárny emeletén láthatjuk. Másodlagos elhelyezésben is van néhány olyan faragvány, amely a XVIII. századi Batthyány-féle átépítéskor került jelenlegi helyére. A siklósi reneszánsz építkezésekről alkotott kép kiegészítéséhez hozzájárul még az 1960-as években végzett nagyarányú régészeti feltárás. A leleletanyagnak a rendelkezésemre bocsa jtásáért ezúton mondok köszönetet Czeglédy Ilonának az ásatás vezetőjének.