Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtárá története. Új szerzemények. V.
A MODERN MAGYAR KÉPTÁR TÖRTÉNETE 301 kép), Domanovszky Endre (14. sz. kép), Segesdy György (105. sz. kép). Varga Imre (102. sz. kép). Borsos Miklós (106. sz. kép), Vilt Tibor (112. sz. kép) egy-egy műve. Keserű Ilona és Németh József (13. sz. kép) két-két műve a minisztérium, Paizs László (113. sz. kép), Körössényi Tamás (109. sz. kép), Kiss György (110. sz. kép), Kiss Nagy András, Fájó János (87. sz. kép), Gyarmathy Tihamér (79. sz. kép) művei az alap, míg Czinder Antal (108. sz. kép). Cséri Lajos, Kiss Nagy András, Kolbe Mihály, Vilt Tibor művei a helyi tanácsok vásárlásából kerültek átvételre. A képtár a tárgyidőszakban kisebb textilgyűjteménnyel is gyarapodott. A minisztérium átadta Hincz Gyula, a megyei tanács Pászthy Magda (165. sz. kép) egy-egy művét, míg az alap egyidejűleg 20 textíliát juttatott a pécsi múzeumnak (161., 162., 163. és 164. sz. kép). Az Uitz Múzeum előkészítő szakaszában a Kulturális Minisztérium a Kulturális Alapból jelentős összeget biztosított a múzeumnak tárgyvásárlásra. Ennek köszönhetően Uitz Béla számos jelentős művével gyarapodott a képtár. Hevesy Iván arcképe (11. sz. kép), az 1919-ből származó Kompozíció fákkal, házakkal (36. sz. kép), valamint az ugyancsak 19-es Gyár (37. sz. kép) főműnek tekinthető. Ezen túlmenően is számos grafikával gyaropodott az Uitz-gyűjtemény. A távlati terveknek megfelelően, melynek értelmében az Uitz Múzeum a Magyar Aktivizmus Múzeumává fejlesztendő. A Modern Magyar Képtár gyűjtemény-gyarapító tevékenységében az aktivistákra, valamint ezzel párhuzamosan a Nyolcak anyagára való koncentrált törődés ez irányba mutat. A Modern Magyar Képtár a Nyolcak és aktivisták, valamint ehhez kapcsolódóan a konstruktík törekvések egészének, mai divatos szóhasználattal élve, rendszergazdája lett 16 . így az általános, széleskörű hazai körkép, a teljesség bemutatásának igényén belül az említett törekvésekhez kapcsolódó gyűj tő tevékenység kap hangsúlyt. A Nyolcak körébe tartozik Berény Róbert: Nő piros ruhában (10. sz. kép) és Orbán Dezső: Csendélete (41. sz. kép), mindkettő jelentős alkotás, a korszakot, a kortárs törekvéseket magas szinten reprezentálják. Saját keretből történő vásárlás révén kerültek a gyűjteménybe. Művészettörténeti szempontból igen jelentős a szerepük a két művészcsoporthoz szervezetileg ugyan nem kapcsolható, de mégis összekötő, a folyamatosságot biztosító életműszakaszoknak. Szobotka Imre (4. sz. kép), Perlrott-Csába Vilmos (7. sz. kép) és Bornemisza Géza (8. sz. kép) tízes évekbeli munkássága hídként ívelődik a rövid fél évtized alatt korszaknyit módosuló irányzatok, az alapjában megváltozó művészeti szemléletmódok között. Az „ak16 A magyar aktivizmus története (kiállítási katalógus). A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai 16. Pécs, 1973. Osmy a aktivistu (kiállítási katalógus). Prága, Osztrava, Pozsony, 1975. tivista kismesterek" munkái közül Schadl János, Molnár Farkas, Stefán Henrik, Gábor Jenő, Ruttkay György 17 , valamint Forbát Alfréd nevét kell megemlíteni az új szerzemények ismertetésénél, közvetlenül Uitz és Kassák után. Különösen Schadl művei (15., 16., 18. és 20. sz. kép) jelentenek komoly gazdagodást. 1919-ben készült A város című festményének előadásmódja rokon szellemű Bortnyik kubisztikus felfogásával, annak hideg objektivitását azonban expresszív indulattal hevíti. A pécsi származású építész. Molnár Farkas OrvietO' című festménye (21. sz. kép), mely a Molnár Farkas-Stefán Henrik közös litográfia mappa alapján készült, unikális műnek számít. Ruttkay fiatalkori művei (17. sz. kép) révén sorolható stíluskritikai alapon is az aktivistákhoz. Ruttkay a tízes évek végén került kapcsolatba Kassákkal és az aktivizmussal. A húszas években Berlinben élt és a Sturm köréhez orientálódott. Később azonban polgári hivatása eltávolította a progresszív művészeti mozgalmaktól. A kortárs konstruktív törekvések iránti fokozott törődésnek kialakult hagyományai vannak a pécsi múzeumban. Bár Kassák és Bortnyik 1920 elején született képarchitektúrái és a hatvanas évek konstruktív képei között nincs közvetlen kapcsolat, élő kontinuitás, mégis indokoltnak látszik ennek az irányzatnak a fokozott figyelése és együttes gyűjtése. A kapcsolat 1970-ben alakult ki a fiatal új konstruktivista művészekkel 18 , majd az 1978-ban Hollandiában 19 , 1979-ben az NSZK-ban 20 , majd 1979-80ban ismét az NSZK-ban 21 , Norvégiában 22 és Dániában 23 rendezett kiállítások szorossá fűzték ezt a kapcsolatot és nagyban előmozdították a gyűjtemény ezirányú fejlesztését. Az első, 1978—79-es kiállítássorozat még ötven év magyar konstruktivista törekvéseket együttesen, a második, 1979-80-as kiállítássorozat azonban már különválva - egyidőben, de más-más országokban, külön az újkonstruktivista anyagot és külön a Nyolcak és aktivisták anyagát mutatta be 24 . A párhuzamosan futó kiállítások kapcsán számos művet sikerült a gyűjtemény számára megszerezni vásárlás, vagy ajándékozás révén: A korábban már ismertetett Nyolcak és aktivisták mellett álljanak itt az új-konstruktivista művészek: Ficzek Ferenc (116. sz, kép), Lantos Ferenc (92. sz. 17 Ruttkay György özvegye 1975-ben férje 11 művét ajándékozta a képtárnak. 18 Mozgás '70 (Kiállítási katalógus). Pécs, 1970. 19 Hongarse Konstruktivistische Kunst 1920—1977 (kiállítási katalógus), 's Hertogenbosch, Utrecht, Schiedam, 1978. 20 Ungarische Konstruktivistische Kunst 1920—1977 (kiállítási katalógus), München, 1979. 21 Ungarische Konstruktive Kunst {kiállítási katalógus), Düsseldorf, 1979^-80. 22 Ungarsk Konstruktivisme (kiállítási katalógus) Oslo, 1980. L'art en Hongrie, 1905—1930 (kiállítási katalógus), Saint-Etienne, 1980. The Hungarian avant garde (kiállítási katalógus). London, 1980.
