Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT 203 A megrendelők Között szerepel továbbá a Somogy megyei Munkás Szövetkezet 1658,18 m

3-es igényével, Katonics Antal Bajáról 2119,14 m

3-es megrendeléssel, Fábián Mátyásnak Szekszárdra 2390 m

3 követ küldtek le, Luka Ferenc építési vállalkozó Budapestről 4213,35 m

3-es megrendelésével. 1937-ben két templom építésében vesz részt a kőbánya szállításai révén; így a mohácsi Fogadalmi Templom Építő Bizottsága megrendelésére 15,7 tonna követ küldenek Mohácsra, valamint az ekkor épülő komlói templomhoz 567,86 tonna követ szállít a kőbánya. A komlói templom építésén kívül komlói megrendelés még a szénbányának szállított 872,55 m

3 kőanyag is. 1937-ben összesen 64 megrendelő kőigényeit elégítette ki a kőbánya, így szállítva követ többek között Barcs, Bóta, Felsőireg, Felsőmindszent, Felsőmocsolád. Kiskorpád, Mánfa, Magyarszék, Nagyatád, Nagyhajmás, Sásd, Siklós, Simontornya, Szeged, Üj dombóvár állomásokra. Az elszállított kőanyag összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy növekedett az elszállított útalapkő mennyisége. 1937-ben 35 817,71 tonnát szállított megrendelőinek a kőbánya üzem. így is a szállítások zöme a zúzottkő-féleségekre esett, hengerlési kavicsból 32 417,28 tonnát, hengerlési zúzalékból 7607,74 tonnát, fenntartási kavicsból 25 052,68 tonnát, fenntartási zúzalékból 19 192,87 tonnát, kőporból pedig 3074,95 tonnát szállított el a bányaüzsm. Jelentősebb volt még az év során a törmelékkő eladása, 1188,31 tonna. 1937-ben a termelés-szállítás kapcsolata ismét csille-tonna szembeállítással vizsgálható. Az évi termelés csak decemberben volt 10 000 csille alatt, 7503 csille, egyéb hónapokban az üzem termelése 10 000 csille feletti. Az év legmagasabb termelése júliusban volt, 21 252 csille követ termeltek ekkor a bányában. Az évi termelés legjelentősebb része az április és október hónapok közé esett, mindegyik hónapban akkor 15 000 csille felett volt a termelés. Áprilisban 20 564, májusban 19 072, júniusban 16 919, augusztusban 17 660, szeptemberben 19 630, októberben 19 407 csille volt a termelt mennyiség A szállítások zöme is ezekre a hónapokra esett, minden esetben 10 000 tonna feletti mennyiséggel, áprilisban 19 565 tonna, májusban 13 538 tonna, júniusban 13 815 tonna, júliusban 14 722 tonna, augusz« tusban 11 674 tonna, szeptemberben a legmagasabb, 15 033 tonna, októberben 14 114 tonna.

44 A raktáron maradt készlet a következő volt: 72 m

3 terméskő és 5116 m

3 zúzottkő. Az 1938. évi szállításoknál a zúzottkő-terméskő viszonylatában az előbbiek aránya növekedett tovább.

45 Míg 1937-ben az összes szállítások 33%-a volt útalapkő, 67% -a pedig különféle zúzalék, addig 44 Az 1937. évi termelési kimutatás alapján. 45 Az 1938. évi üzemi jelentés alapján. 1938-ra az összes szállítások 23%-a útalapkő, 77%-E, pedig zúzalék. Baranya vármegye 1938. évi megrendelése az 1937. évihez képest az összmegrendelésből tovább csökkent, 21%-ra. Az idegen törvényhatóságoknak tett szállítások 43%-ot tettek ki, a magánfeleknek tett szállítások 19%-ot. Az előző években is tett már megrendeléseket a kőbányánál a MÁV, azonban 1938-ban jelentős megrendelővé lépett elő, amit bizonyít az is, hogy statisztikailag külön mutatták ki az ő megrendelését ebben az évben, mégpedig az összes szállítások 17%-át az államvasutak fogadta. A vevőkör is tovább bővült, ezzel is magyarázható Baranya vármegye bizonyos fokú visszaszorulása. Új üzletfele lett a kőbányának Fejér vármegye, így a Komlói Kőbányaüzem immár hat megyébe szállított kőanyagot: Baranya, Bács, Csongrád, Fejér, Somogy, valamint Tolna vármegyébe. A kőbánya termelésére kedvezően hatott az állami intencióra erőteljesen meginduló községi bekötőutak építése. A M. Kir. Államépítészeti Hivatal Pécsről 29 710,71 m

3 követ kapott a kőbányától; míg %-osan 2 százalékkal csökkent a megrendelése Baranyának, abszolút számokkal kifejezve jelentősen növekedett. A fenti mennyiségből 2782,17 m

3-t szállított a kőbánya a komló—zobáki út építéséhez. A M. Kir. Államépítészeti Hivatal Kaposvárról 22 966,94 m

3 követ kapott a kőbányától, az előző évi mennyiségnél lényegesen többet. Az Államépítészeti Hivatal Szekszárdról 14 322,97 m

3 követ kapott, jóval nagyobb mennyiségűt tehát mint az előző évben. A Bajai Államépítészeti Hivatalnak 7038,73 m

3 követ szállít a kőbánya, többet mint 1937-ben, de kevesebbet mint 1936-ban. A M. Kir. Államépítészeti Hivatalnak Szentesre 4 115,53 m

3 követ, a Székesfejérvári Államépítészeti Hivatalnak 2018,34 m

3 követ szállítottak 1938-ban. A városok mérnöki hivatalai is jelentős megrendelésekkel fordultak a kőbányához, így tudott a Szeged Mérnöki Hivatalának 2094,62 m

3-t, Székesfejérvár Mérnöki Hivatalának 509,02 m

3-t, Kaposvár Mérnöki Hivatalának 1193,17 m

3-t. Mohács Mérnöki Hivatalának 25,54 m

3-t, Pécsnek 399,88 m

3-t szállítani. Bajára 720 m

3-t, Somogy várra 624,79 m

3-t szállítottak. A megrendelők között van továbbra is Böhm Gyula Budapestről, kinek 4634 m

3-t szállítottak. Katonics Antalnak Bajára 1767,79 m

3-t, Fábián Mátyásnak Szekszárdra 3157,39 m

3-t, Czukor Sándornak Bajára 1471 m

3-t szállítottak le. Komlón a szénbánya 1634,59 m

3 kőanyagot vásárolt, míg a helyi építtetők 1247,18 m

3 követ kaptak. 1938-ban összesen 80 vevőnek szállított a kőbánya követ. A termelés és a szállítás havi megoszlásában a termelés decemberben a legalacsonyabb, 9764 csille, majd januárban valamennyivel emelkedett a termelés 12 831 csillényi mennyiségre. A kifejtett kő