Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

200 CSERDI ANDRÁS területén hallani lehetett. Ezekkel a felszerelésekkel a termelés fokozható volt, a komlói üzem az ország legmodernebb kőbányái közé tartozott. V. Értékesítés A kőbánya a megnövekedett mennyiségű termékét lényegében az előzőekhez hasonlóan, az ország déli részében - elsősorban Dél-Dunántúlon adhatta el. A kőárak kialakításában az egyik lényeges tényező, talán a leglényegesebb, a szállítás díja. Ha a szállítás messzire történik, az már olyan mértékben növeli a kő árát, hogy nem kifizetődő a komlói kő, a távolabbi megrendelő ezért más, közelebbi kőbányák kövét vásárolja inkább meg. Az ország déli részében sem volt egyedüli a komlói kőbánya, hisz több kisebb bánya is volt a környéken, s a badacsonyi bazalt lefejtésével foglalkozó Badacsonyi Bazaltbányák Rt. szintén jó minőségű, kemény követ ajánlott a vevőknek, akár a Dunántúl déli részére is. A Badacsonyi Bazaltbányák Rt., lényegében tehát a kartell, már a komlói kőbánya legnagyobb külső megrendelőjéhez, Somogy vármegyéhez is meglehetősen közel volt, adott is el követ, elég tekintélyes mennyiségben Somogynak. A Komlói Kőbányaüzem tehát a lehetőségek szűk határain belül fokozhatta eladásait. Ezt segítette a növekvő útépítési program. Az állam a válságból való kilábalás meggyorsítására szükségmunkákat szervezett, transzfer kölcsönöket folyósított útépítésekre. így pl. a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium az 1933/34. évi útépítési szükségmunkák megvalósításához hirdetett versenytárgyalást.

33 A tárgyalás feladata volt, hogy találjon kőszállítót a nagyatád— ötvöskónyi-somogyszobi, valamint a kaposvár-szigetvári út megépítéséhez szükséges kőanyagok szállítására. Az elvégzendő munkához kellett 22100 tonna alapkő, 25 390 tonna törésre alkalmas terméskő, 4165 tonna hengerlési zúzalékanyag. A komlói bánya ajánlkozott szállítónak. Kötelezte magát, ami a feltétel is volt, fokozandó a munkaalkalmat, hogy a kívánt mennyiségű követ nem a készletből fogja szállítani, és ezt ellenőrizheti is a megrendelő bármikor. A tárgyaláson a minisztérium elutasította a komlói bányát. Valamivel később azonban, 1934. április 26-án

34 egy másik tárgyalás eredményeként, melyet a minisztérium 16 618/1934. sz. rendeletének értelmében tartottak meg, már megbízást kap a komlói üzem. Transzferkölcsönökből végzendő útépítési munká33 Kelt: 1934. február 10-én. 34 A M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium levele alapján. A levél jelzete: 23 899. V./1934. latokhoz kellett a bányának követ szállítania. A Bajai Államépítészeti Hivatal területén levő baja-bácsbokod-bácsalmási út építéséhez 20 vagon zúzalékot, tovább a Kaposvári Államépítészeti Hivatal területén levő igal-batéi út építéséhez szükséges 95 vagon útalapkövet, 56 vagon terméskövet és 9,5 vagon zúzalékot Baté állomásra kellett eljuttatnia a kőbányának. A vállalkozási árak meglehetősen alacsonyak, 27 pengő 10 tonna terméskő, illetve 38 pengő 10 tonna zúzalék ára. A minisztérium a kőbánya megbízásával egyidejűleg szólította fel a két illetékes államépítészeti hivatalt is, hogy az említett mennyiségű kőféleségeket a Komlói Kőbányaüzemtől szerezzék be. A felszólítással egyidejűleg kikötötte azt is, hogy a szállítások befejezésének határideje 1934. május 31-e. Az 1934. év eladási forgalma az 1933. év eladási nagysága körül mozgott, ami a kőbánya stabil piacára enged következtetni. 1934-ben a kőbánya 72 354 m

3 követ szállított le megrendelőinek.

35 A megrendelőket 1934-ben és később is, három csoportba oszthatjuk, Baranya vármegye, idegen vármegyék és egyéni vállalkozók megrendelései. A megrendelők közül legjelentősebb Baranya és Somogy. 1934-ben a megrendelés, illetve a szállítás megoszlása a megrendelőfelek között a következő volt: Baranya vármegye rendelte meg az említett 72 354 m

3 kőanyag 36%-át, idegen megrendelők pedig a 64%-át. Az idegen megrendelők közül Somogy vármegye megrendelése volt a legjelentősebb, 20 481 m

3

, azaz 28%-a az összmegrendelésnek. Bács vármegye már csak a felét rendelte meg a somogyi megrendelésnek, 10 400 m

3-t, Tolna vármegye 4000 m

3-t, magánépítők pedig összesen 6000 m

3-t rendeltek meg. Az 1934. évi megrendelők között találjuk a M. Kir. Kőszénbányahivatalt Komlóról, a MÁV osztályozómérnökséget, a Mohács Mezővárosi Mérnöki Hivatalát, Szigetvár, Sásd, Új dombóvár, Bácsalmás községi elöljáróságát, a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Ideg- és Elmeklinikáját, a Székesegyházi Uradalmat, mely Sikondán építkezik, a Szigetvári Atlétikai Klubot, a magánmegrendelők között szerepel Bhőm Gyula budapesti, ifj. Udvardi Sándor bácsalmási. Bánó István földbirtokos felsőmocsoládi, Glöckner Jakab mágocsi, Kappéter István kaposvári, Dibtler Emil és Sherguba F. pécsi megrendelők, és még sokan mások, kik kisebb-nagyobb tételeket rendeltek meg a komlói andezitből. A termelés és szállítás egybevetéséből azonban kitűnik, hogy a komlói kőbánya valamennyi megtermelt anyaga nem fogyott el, maradt belőle raktáron is. így raktáron maradt: 35 Az elszállított kőanyagok jegyzéke, 1935.