Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Természettudományok - Horvatovich Sándor: Hazánk faunájára új és ritka bogárfajok a Dél- és a Nyugat-Dunántúlról, III. (Coleoptera)

76 HORVATOVICH SÁNDOR zánk területéről. A JPM gyűjteményében régi gyűj­tésű példánya nincs. Kaufmann jegyzékében (1914) a Mecsekből a lelőhely pontosabb megnevezése nélkül szerepel. Megjegyzendő, hogy az Olophrum genusz régi adatai között sok a téves adat. Acrucália intlata Gyll. - Zselic Tájvédelmi Kör­zet: Ropolypuszta, 1978. III. 15., penészes széna rostálás (H & S) : 2 ; Mecsek-hegység, Zsidó-völgy, 1977. IX. 25. (H), Melegmányi-völgy, 1977. VII. 27. (H), Lapis, töbörrostálás korhadó fából, 1978. V. 18. (H.) Dél-Dunántúl faunájára új. Székessy (1939) ösz­szefoglalja a kárpát-medencei lelőhelyeket, melyek­ből mindössze kettő (Dobogókő és Kecskemét) esik Magyarország területére. A Dél-Dunántúlon gyűj­tött adatait figyelembe véve mondán jellegű faj. Ér­dekes, hogy a faj Kaufmann faunajegyzékébe sincs felvéve, pedig ő nagyon sokat gyűj.ött rostálással a Mecsek különböző pontjain, a legkülönbözőbb élőhelyeken. Arpedium quadrum Grav. - Barcsi Ösborókás: Középrigóc, zsombékos rostálás, 1978. XII. 22. (H&S). Hazai elterjedését Székessy (1939) foglalta ösz­sze. Cikkében mindössze 13 olyan lelőhelyét em­líti, ami a mai Magyarország területére esik. Első­sorban hegyvidéki lelőhelyei ismeretesek a Kárpát­medencéből. A hazai lelőhelyek túlnyomó többsége nagy folyóink ár.erületteire esik. Jelenleg a Buda­pesti TTM teljes Arpedium anyaga fel van dolgoz­va. A következő hazai lelőhelyei szerepelnek a gyűjteményben: Esz.ergom, Győr, Mosonmagyar­óvár, Budapest, Kalocsa, Nógrádverőce, Szeged, Si­montornya, Pécs, Siófok, Kisbalaton. Megarthus hemipterus Iliig. — Vendvidék: Sza­konyfalu, lucfenyves rostálás, 1978. VII. 13. (H & S): 2. A hazai faunisztikai irodalomban csak három cikk közli elterjedési adatait. Székessy (1938) a TTM akkori teljes anyagát nézte át és hozzá a tel­jes faunisztikai irodalmat is feldolgozta, csak Sátor­aljaújhelyről és a Győr-Sopron megyei Fekete-er­dőről ismerte. Csiki (1941) kimutatta a Kőszegi­hegységből, Révy (1948) pedig Mosonmagyaróvár­ról. Acrognathus mandibularis Er. - Barcsi Ösboró­kás: Középrigóc, fénycsapda, 1975. V. 10., Darány, 1979. V. 17. hg.-lámpán, (U) ; Drávasík: Kisdob­sza, 1977. V. 12. hg.-lámpán, (U) : 2. A mai Magyarország területéről csak a Mecsek­ből van irodalmi adatunk (Kaufmann 1914). Szé­kessy (1939) adatösszefoglaló cikkében a Kárpát­medencéből mindössze három adatát közli (Cseh­szlovákia: az Ipoly felső folyása,- Románia: Szász­hermány; Jugoszlávia: az Adriai tengerpart mellet­ti hegységek Rijeka környékén), a mecseki adatot nem ismerte. Rejtett életmódja van, emiatt kevés elterjedési adata ismert. A friss adatok szerint hi­ganygőzlámpára repül, ezért valószínűleg sokkal el­terjedtebb, mint ahogyan a jelenlegi elterjedési adatai mutatják. Planeustomus palpalis Er. - Vásárosbéc, fény­csapda, 1977. V. 21-22. A Budapesti TTM teljes anyaga meg van hatá­rozva, a következő lelőhelyeket ismerjük hazánk­ból: Bátorliget, Ócsa, Kalocsa, Siófok, Ács, Mis­kolc, Új szász. Velencei-tó. Ugyanúgy, mint az előző fajnál az országos fénycsapdahálózat anyagának feldolgozása nagyban elősegítené a rejtett életmód miatt egyéb módsze­rekkel csak ritkán gyűjthető faj hazai elterjedésé­nek ismeretét. Deleaster dichtous Er. - Szőce, higanygőzlám­pán, 1977. VI. 6. (H) : Mecsek-hegység: Magyar­egregy, fénycsapda, 1977. IV. 29., 1977. VI. 23., 1977. VII. 29., 1977. IX. 7.; Melegmány, 1977. V. 24. egyelve (H). Székessy (1939) összefoglaló munkája mindössze 9 hazai elterjedési adatát közli: Budapest, Szikra, Balatonkenese, Cák, Dömös, Kispöse (ma: Gyön­gyÖsfalu), Kőszeg, Sátoraljaújhely, Abaliget. Hi­ganygőzlámpafényre repül. Emiatt elterjedésének pontos ismeretéhez itt is szükség lenne a fénycsap­dák anyagának feldolgozására. Hygronoma dimidiata Grav. - Mecsek-hegység: Szúadóvölgy, nedves talajról egyelve, 1977. VII. 28. (H); Szőce, 1978. VU. 15. egyelve, (H & S). A Mecsek faunájára új. Dél-dunántúli adatai a fau­nisztikai irodalomban: Simontornya (Pillich 1914), Agárd (Kuthy 1896). Egyéb irodalmi adatai: Fau­na Regni Hungáriáé: Budapest, Kalocsa, Cigánd; Székessy (1953): Bátorliget; Révy (1948): Moson­magyaróvár; Ötvös (1974) : Hortobágy. A budapes­ti TTM anyaga még nincs meghatározva. Encephalus complicans Westw. - Zselic Tájvé­delmi Körzet: Ropolypuszta, 1977. IV. 27. (H), fű­hálóval. Hazánkból eddig egyetlen irodalmi adata ismert: Mosonmagyaróvár (Révy 1948). Rendkívül jelleg­zetes habitusú faj, életmódja rejtett. Mindkét ha­zai példányt tavasszal, hirtelen beköszöntő nagy melegben rajzás közben fogták. Egész Európában csak kevés faunisztikai adata ismert. Hypocyptus laeviusculus Mannh. - Mecsek: Ja­kab-hegy, északi lejtő vastag tölgyavar rostálás, 1977. X. 8. (H). Irodalmi adatát csak a Fauna Regni Hungáriáé­ban találtam: Párád, Kalocsa, Tolcsva, Sárospatak. Az Országos T. T. M. anyaga még nincs feldol­gozva. Az eddigi adatok szerint meglehetősen nedves és hideg biotópokat kedvelő faj. Oligota pusillina Grav. — Zselic Tájvédelmi Kör­zet: Ropolypuszta, fűhálóval, 1977. IV. 27. (H). Irodalmi adatai: Fauna Regni Hungáriáé: Buda­pest, Kecskemét, Kalocsa, Sóly, Tolcsva; Kaufmann (1914) : Pécsi Mecsek (lelőhely nélkül) ; Pillich

Next

/
Oldalképek
Tartalom