Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Természettudományok - Horváth, Adolf Olivér: Potentillo – Quercetum (sensu latissimo) Wälder, III.
68 А. О. HORVÁT Debreczy, Zs.—Hargitai, L. (1971): Die zönologischen und bodenkundlichen Verhältnisse der xerothermen Eichenwälder der Permer-Rotsteines im Balatonoberland. — Ann. hist. -nat. mus. nat. Hung. (Pars Botanica) 63, 117—152. Fekete, G. (1965): Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. — Budapest, Akadémiai Kiadó. Holubicková, В.—Kropacová, А. (1958): Vegetationsverhältnisse des Bezirkes Sturovo. Horánszky, А. (1964): Die Wälder des Szentendre— Visegráder Gebirges. Akadémiai Kiadó, Budapest. Horvát, А. О. (1972) : Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung. Akadémiai Kiadó, Budapest. Ног ját, А. О. (1973): Potentillo-Quercion Wälder im pannonischen Räume. Manuskript. Horvát, А. О. (1977): Potentillo-Quercion s. 1. Waldstudien. — Verh. Zool-Bot. Ges. Wien. 55—67. Hübl, E. (1959): Eichenwälder des Leithagebirges. Eine vegetationskundliche Studie. — Verh. zool.-bot. Ges. Wien. 98—99. 96—167. Isépy, I. (1970): Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im südöstlichen VértesGebirge. — Acta. Bot. 16 1—2, 59—110. Jelem, H.—Mader, К. (1969): Standorte und Waldgesellschaften im Östlichen Weinerwald, — Wien (Umdruck). Kovács, M. (1964): Zönologische und experimentell ökologische Untersuchugen in der Umgebung von Párád. — Acta Bot. 10/1—2, 176—211. László, Gy. (1971): őstörténetünk legkorábbi szakaszai. (Die frühesten Perioden unserer Urgeschichte. Nur ungarisch.) Magyarország Nemzeti Atlasza (1967). (National Atlas Ungarns, nur ungarisch, aber Vegetationskarte auch latéin, von Zólyomi.) Majer, A. (1962): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató Budapest, Országos Erdészeti Főigazgatóság. Máthé, I.—Kovács, M. (1962): A gyöngyösi Sárhegy vegetációja (Die Vegetation des Berges Sárhegy bei Gyöngyös.) — Bot. Közi. 3—4. 309—328. Michalko, J. (1957): Geobotanické pomery pohoria Vihorlat. Bratislava. Mikyska, R. (1939): Studie über die natürliche Waldbestände im Slowakischen Mittelgebirge, Ein Beitrag zur Soziologie der Karpatenwälder. — BBC, 59, 169—244. Neuhäusl R. —Neuhauslová-Novotná, Z. (1963): Vegetationsverhältnisse am Südrand des Schemnitzer GJbirge. — Biol. práce Sav. Bratislava. 1014, 1—80. Neuaauslova-Novotnà, Z. —Neuhäusl, R. (1965): Beitrag zur Kenntnis der Zerreichen. Trauben-Eichenwälder des Hügellandes Pohrinska Pahorkatina (S-Slowakei) Biológia 511—524. Pócs, T.— Domokos-Nagy, E.—Pócs—Gelencsér, I.— Vida, G. (1958) : Die Vegetationsstudien im Őrség. Akadémiai Kiadó, Budapest. Simon, T. (1957): Die Wälder des nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest. Soós, R. (1957): Provisorische Einteilung der pannonischen und angrenzenden Waldgesellschaften. (Umdruck.) Soó, R. (1964, 1966, 1968, 1970, 1972): A magyar flóra és vegetáció rendszertani növény földrajzi kézkönyve I, II, III, IV, V. (Synopsis systematico-geobotanica florae vegetationsque Hungáriáé, I. II. III. IV. V. Akadémiai Kiadó, Budapest.) Szodíridt, I.—Tallós, P. (1964): A felsőnyirádi erdő cseres tölgyesei. (Eichenwälder der Forstung von Felsőnyirád) — Veszprémi Megyei Múzeumok Közleményei (Mitteilungen der Museen des Komitates Veszprém) 12, 423—435. Szujkó-Lacza, J. (1964): Die kalkholden und Eichenzerreichen-wälder des Börzsöny-Gebirges. — Acta Botanica 10/1—2. 239—256. Tallós, P. (1959): Erdő- és réttípustanulmányok a széki erdőben. (Untersuchungen an Wald- und Wiesentypen im „Szekér" Wald.) Erdészeti Kutatások 1959, 6. 1—2, 301—353. Wendelberger, G. (1955): Die Restwälder der Parndorfer Platte im Nordburgenland. — Eisenstadt, Burgenländische Forschungen. Herausg. v. Landesarchiv und Landesmuseum 29, 175. Zólyomi, В. (1934): A Hanság növényszövetkezetei (Die Pflanzengesellschaften des Hanság) — Folia Sabariensia I, 146—174. Zólyomi, В. (1958): Budapest és környékének természetes növénytakarója. (Natürliches Pflanzenkleid von Budapest und seiner Ungebung) in „Budapest természeti képe." — Akadémiai Kiadó, Budapest, 511—642. Zólyomi, В.—Jakucs, P.—Simon, T. (1967): Guide der Excursionen des Internationalen Symposiums.
