Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtárá története. Új szerzemények. V.
300 ROMVÁR Y FERENC dolgozott nyugdíjazásáig. A negyvenes években készült rajzai az Európai Iskola szellemét tükrözik, míg a két évtizeddel későbbi festmények (63. és 64. sz. kép) megfogalmazásukban konstruktívabb igényűek. Fekete Nagy Béla a valóság lírai konstruktív vízióját vetíti elénk. Mérnöki tapasztalatai nem múltak el nyomtalanul, benne van képeiben az elvont szerkezetek vaslogikája, a mesterséges és a természetes rend szigorú törvényszerűsége. A kiállítás kapcsán húsz grafikáját és tíz festményét ajándékozta a Modern Magyar Képtárnak. Dési Hübet Istvánné 1978-ban a szombathelyi Savaria Múzeumnak ajándékozott Dési Huber életmű átadásával egyidőben, korábbi elhatározásához, szóbeli elkötelezettségéhez híven újabb hét művet adott át a Modern Magyar Képtárnak (43. sz. kép) íl . 'Ezzel kiegészítette korábbi, 1957-es, a képtáralapítással egyidőben tett adományát, teljesebbé tette a pécsi múzeumban őrzött Dési Huber kollekciót. További két kisebb anyag megszerzését kell még említeni, Kutassy Imre Ferenc tizenöt művét (62. sz. kép), míg Háy Károly özvegye, Havas Lujza tizenegy Háy művet ajándékozott a múzeumnak {55. és 56. sz. kép). Martyn Ferenc életművének jelentős része, 13 festmény és 20 szobor a művész ajándékaként 1974ben .került a Modern Magyar Képtár gyűjteményébe 12 . Már addig is közel félszáz festmény és több mint félezer rajz 13 és porcelánjainak kis együttese volt a múzeum birtokában. Martyn művei önálló gyűjteményként a Káptalan utca 6. sz. alatti műteremházban, a részlegesen már megnyílt majdani Martyn Múzeumban nyertek elhelyezést 14 . Martyn Ferenc 1974-ben megfogalmazott ajándékozási nyilatkozatában vállalta, hogy későbbi időpontban a festményeken és a szobrokon felül egyedi rajzok gazdag válogatásából ad át egy kis gyűjteményt. A teljes keresz-metszetet. Az első 50 lapból álló rajzegyüttes átadására 1978-ban került sor 15 . Ezek jórészt tusrajzok, 1942-ből való az első rajz. Az ötvenes éveket hat lap képviseli (69. sz. kép), 22 lap a hatvanas (68. és 70. sz. kép), 21 lap a hetvenes évekből való. Martyn életművében igen fontos szerepe van a rajznak, legbensőbb gondolatainak kivetítésével önálló mondanivaló megfogalmazását szolgálja. 11 1957-ben Dési Huber Istvánné 40 Dési Huber grafikát és 4 Sugár Andor rézkarcot ajándékozott a Modern Magyar Képtárnak. A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények I. JPM Évkönyv 1967. 12 A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények IV. JPM Évkönyv, 1977. 13 A Journal '50 egy híján 300 lapja, valamint az irodalmi kísérőrajzok közül: a Janus Pannonius és a Petőfi olvasása közben. A festmények közül az 1950ben készült: Vázlatok a kuruc korból. 14 A Modern Magyar Képtár történte. Új szerzemények IV. JPM Évkönyv, 1977. 15 1979-ben sor került a második 50 lapos rajzanyag átadására. A nagy gyűjtemény-együttesek megszerzése mellett azonban alapvető fontosságú a képtár tervszerű fejlesztését, a távlati koncepció megvalósítását biztosító önálló szerzeményezés feltételeinek a megteremtése. Ennek hagyományos módozatai: a vétel (saját költségvetési keretből), a közvetett vásárlás (a Kulturális Minisztérium, a Művészeti Alap és a tanácsok közreműködésével) és az irányított ajándékozás. Egy gyűjtemény vagy egy életmű megszerzése viszonylag kevés többletmunka ráfordításával nagy, legalábbis számszerűségében nagy, de mindenképpen látványos eredményt hoz. Némely esetben azonban egy mű megszerzése ugyanannyi energiát felemészthet, mint egy gyűjtemény megszerzése. Viszont köztudott az is, hogy minden gyűjtemény, kialakulásának sajátos természete, öntörvénye következtében a befogadó gyűjtemény szempontjából másodlagos műveket is tartalmaz. Átfedések jöhetnek létre, melynek következtében jelentősen növekedik ugyan a raktárban tárolt képek mennyisége, minőségi előrelépés azonban nem, vagy csak kismértékben következik be. A gyűjteménygyarapítás legcélravezetőbb módja természetszerűen a vétel. Nincs közbülső gyűjtőszemlélet, nincs közbülső fórum, a kiválasztott mű egyenes úton kerülhet a gyűjteménybe. Feltéve, hogy van megfelelő fedezet, és hogy a megszerzés szándéka, valamint a műtárgy mobilizálhatósága szerencsésen egybeesnik. Ez a módszer viszont permanens figyelmet igényel a múzeum szakemberei részéről, állandó készenlétet, méginkább folytonos készültséget. A közvetett vásárlás kényszerű gyakorlata új dolog, igencsak rövid múltra tekinthet vissza. Korábban a vidéki múzeumok legfeljebb választhattak a minisztérium, az alap, vagy a helyi tanácsok által központi keretből már megvásárolt anyagból. A Magyar Nemzeti Galériának, valamint a minisztériumnak az Alap felé is előválasztási joga van. így csak elvétve jut egy-egy rangos mű az állami vásárlások többmilliós központi keretéből a vidéki múzeumoknak. Ezt a zsákutcát elkerülendő történtek kezdeményezések, hogy a múzeum által kiválasztott műveket a minisztérium, az alap, a tanácsok megvásárolják és azt a múzeumnak át is adják. Korábban ennek akadálya az a szokásjogon alapuló gyakorlat volt, mely szerint a központi keretből csak az országos (vagyis a fővárosi) múzeumok részesülhettek. A vidéki múzeumok fenntartó gazdája, a tanács viszont nem tud olyan bőkezű vásárló lenni e téren, mint ahogy a szakmai igények ezt megkívánnák. A minisztérium, az Alap és a tanácsok átadásából a tárgyalt négy év során mindössze 30 művel gyarapodott a Modern Magyar Kép':ár (1000-ből 30 csak 3%). Sikeres akciónak tekinthetjük Ország Lili egyik főművének, a Múltba néző kapuk (74. sz. kép) megszerzését. Itt fele-fele arányban a minisztérium és a megyei tanács fedezte a költségeket. Korniss Dezső (77. sz. kép). Orosz János (90. sz.
