Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtárá története. Új szerzemények. V.

A MODERN MAGYAR KÉPTÁR TÖRTÉNETE Űj szerzemények V. ROMVÁRY FERENC A Janus Pannonius Múzeum korábbi évkönyvei­ben megjelent négy dolgozat témájának folytatása­ként az alábbiakban a Modern Magyar Képtár gyűjteményének 1975-1978 közötti gyarapodását, legújabb szerzeményeit ismertetjük. 1 E négyéves periódus számszerű adatai a követ­kezők: 1975-ben 219 leltári számon 320 tétel (eb­ből 58 tétel még 1974-es szerzemény volt.) 1976­ban 279 leltári szám, 319 tétel, 1977-ben 116 leltári szám, 131 tétel, 1978-ban 270 leltári szám, 284 tétel. 1975-1978 együttesen: 884 leltári szám és 1054 tétel. A fejlesztés fő forrásai a már kialakult gyakor­latnak megfelelően az alábbiak szerint csoportosít­hatók : 1. Magángyűjtemények, hagyatékok megszerzése. 2. A Kulturális Minisztérium, a Magyar Népköz­társaság Művészeti Alapja és a helyi tanácsok vásár­lásából történő átvétel. 3. Saját költségvetés terhére történő vásárlás. 4. Tervszerűen irányított ajándékozás. A tárgyalt négyéves időszakban a vásárlás össze­gének örvendetes növekedéséről adhatunk számot. 1975. január 1-vel a költségvetésben biztosított ke­retösszeg jelentősen megnövekedett, a korábbi 50 000 forintról 200 000 forintra emelkedett. Ebben a megnövelt összegben benne foglaltatik az iparmű­vészeti anyag vásárlására szánt összeg is. A tárgyalt időszak végén 230 000 forintra nőtt a tárgyvásár­lás költségvetési összege. Ezzel egyidőben azonban megszűnt a tanácsi póthitel igénylésének lehetősége. Időközben a biennale költségvetésének korábban műtárgyvásárlásra szánt hányada a művészeti díjak összegének megemelésével, valamint a műtárgyak áremelkedése következtében minimálisra zsugoro­dott. Nem tagadható azonban, hogy a megnövelt keret­összeg viszonylagosan nagyobb önállóságot biztosít a gyűjtés terén. 1 A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemé­nyek I. JPM Évkönyv, 1967. A Modern Magyar Képtár története. Űj szerzemények II. JPM Évkönyv, 1968. A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények III. JPM Évkönyv, 1972—73. A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények IV. JPM Évkönyv, 1977. Az évjáradékkal lekötött Bedő-gyűjtemény esedé­kes négy részletének átvételére került sor a tárgyalt időszakban. Jelentős értékű grafikák mellett fon­tos képek kerültek ezúttal is a Modern Magyar Kép­tár birtokába. Elsőként Rippl-Rónai József: Asztal mellett című (1. sz. kép), kisméretű művét kell em­líteni. Rippl belső teret ábrázol, asztal mellett ülő két figurával. A csendéleti elemek, az intérieur kel­lékei egyenrangú szerepet kaptak a két figurával. A visszafogott gyöngyházfényű színek finom átme­netei teszik igazán meghitté a kedvelt „ripplis" té­mát. A délutánok tereferélő hangulatát, monoton egyhangúságát emelte poézissé. A három aktot ábrá­zoló tusrajzon Rippl forma- és mozgástanulmányt végez, izgatottan vibráló párhuazamos vonalkázással ér el plasztikus hatást. Nagy Balogh János: Kubiku­sok című (39. sz. kép) festménye hézagpótló mű a Modern Magyar Képtár gyűjteményében. Rendkívül rossz állapotban került a múzeumba. A restaurá­torok gondos munkája nyomán a hamis retusok el­távolításával a kép újjászületett, visszakapta eredeti színét és plasztikus erejét. Patkó Károly 1924-es Be­szélgetők című képe (5. sz. kép) az Uitz áttételes hatására a húszas évek elejének Szőnyijére, Aba Novákjára, Derkovitsára, Korb Erzsébetére és Gá­bor Jenőére jellemző, a test súlyosságát és plaszti­citását zsírosan sötétes színezésű festői világot kép­viseli. Medveczky Jenő 1927-ben festett Nőalakja (12. sz. kép) légies tüneménynek hat Patkó vaskos nőalakjaihoz képest. Finom színárnyalatok, pasztel­les tónusok, síkszerű, dekoratív hatású ábrázolásmód jellemzi e művet. A rajzok közül kiemelendő Egry József lendületes vonalakkal határolt Halászója (45. sz. kép), Gulácsy Lajos érzékenyrajzú Öregasszonya (44. sz. kép), Arnos Festőnője és Uitz Béla 1912-es Varrónője. Kondor Béla művei a művész hagyatékából köz­vetve kerültek a képtárba. A Kulturális Minisz­térium megvásárolta az örökösöktől a műteremben hátramaradt műveket és központi elosztással jutta­tott belőle különböző múzeumoknak. A Modern Ma­gyar Képtár számára ötven művet biztosított. Az ad­minisztratív szétosztásnak ezen gyakorlata, mely a választás lehetőségét az érintett múzeumok szakem­bereinek nem biztosítja, erősen megkérdőjelezi e módszer létjogosultságát. Az átvett, számszerűen jelentős Köndor-anyagbán ugyanis nincsenek fő mű­A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1980) 25: 297—336. Pécs (Hungária), 1981.

Next

/
Oldalképek
Tartalom