Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Néprajztudomány - Banó István: Berze Nagy János és a magyar mesekutatás
250 BÁNÓ ISTVÁN ki és küldte el azokat Berze Nagy Jánoshoz. 16 Kéziratait, leveleit megbecsülte, megőrizte. Mindezt el kellett mondanom, hogy ne váljék egyoldalúvá az a kép, amely a kettőjük viszonyára, Sebestyén Gyula alakjára, szerepére vonatkozóan a felületes szemlélőben esetleg kialakulhat. * * * A fentiekben vázolt szélesebb összefüggésekbe ágyazottan szeretnék foglalkozni Berze Nagy János népmesegyűjtő és népmesekutató tevékenységével. Szeretném azonban elkerülni az esetleges ismétlődéseket, á fedéseket, ezért nem foglalkozom behatóbban életének főműveivel, a Magyar meseszótárral, 17 a Magyar népmesetípusokkal 18 és az Égigérő fával. 19 Berze Nagy Jánosnak a meséhez való viszonyában ómen-szerű jelenségnek tarthatjuk azt, hogy publikáció-sorozata népmeseközléssel kezdődik. 20 Legelső nagyszabású gyűjtőtevékenységének is legnagyobb jelentőségű és terjedelmi gyümölcse a Népmesék Heves és Jász-Nagykún-Szolnok megyéből с gyűjtemény. 21 Ez a kötet több újszerű vonással gazdagította népköltési kiadványaink sorát. Egyik újszerűségének a létrejöttében látszólag a véletlen is közrejátszott. Ez ugyanis az első olyan MNGy-kötet, amely csak népmeséket tartalmaz, azért, mert csak e téren hozott - de itt nagyon gazdag - anyagot a gyűjtés. Erre a véletlen mellett (vagy helyett) Berze Nagy Jánosnak a népmesék iránt korán kibnotakozó érdeklődésében találhatunk megnyugtató választ: meséket, mesemondókat mindenkor könnyebben és hamarabb talált, mint nótafákat, balladaénekeseket. így jött létre a kötet másik újdonsága: egy szűkebb nyelvterületről ez a kötet nyújtotta az eddig legnagyobb számú népmesei anyagot, 88 mesét. A további sajátos elsőség: 65 mese egyetlen faluból, a gyűjtő szülőfalujából. Besenyőtelekről származik. A Népmesetípusok tanúsága szerint további 53 mese kimaradt a gyűjteményből, köztük 22 a besenyőtelki. A gyűjtéshez Katona Lajos „buzdítására és útmutatásai szerint" fogott hozzá; a kötet jegyzeteit is Katona Lajos készítette. Ezt a „kölcsönt" sajátos módon fizethette vissza Berze Nagy János Katona Lajosnak. Atyai jóbarátjának váratlan halála miatt ugyanis Sebestyén Gyula azokat a jegyzeteket használta fel Kriza János Vadrózsáinak az MNGY XI-XII. köteteiben való újra16 Berze Nagy János 1971. 57—67. a 36., 37., 38., 39., 45., 46., 47. sz. levelek. 17 Berze Nagy János 1977. 298. 27. sz. tétel. 18 Berze Nagy János 1957. 19 Berze Nagy János 1958. 20 Berze Nagy János 1900. 21 Berze Nagy János 1907. kiadásához 22 (1911), amelyeket a kötet meséihez Berze Nagy János és Kálmány Lajos készítettek. Mint az összehasonlító népmesekutatás országosan ismert szakemberét, Berze Nagy Jánost kérték fel az MNGY XIV. köteteként megjelent Nagyszalontai gyűjtés 23 mesejegyzeteinek a kidolgozására is. Nagy gonddal, tudományos igénnyel és mindenre kiterjedő alapossággal dolgozta ki 1917-ben Arany László Eredeti népmeséinek összehasonlító jegyzeteit. Sajnos ez az értékes, a Népmesetípusok kidolgozása szempontjából is nagy jelentőségű munka is csak posztumusz műként jelenhetett meg a Janus Pannonius Múzeum 1965. évi Évkönyvében publikált „Arany-tanulmányok" című közlemény egyik részeként. 24 A Baranyai magyar néphagyományok с impozáns háromkötetes kiadvánnyal 25 kapcsolatban itt csak annyit említünk meg, hogy második kötete majdnem teljes egészében meséket és meseszerű epikus néphagyományokat tartalmaz, gazdag összehasonlító jegyzetanyaggal. A népmesével foglalkozó elméleti munkái közül csak eggyel, a Magyarság Néprajza III. kötetében, 1936-ban megjelent Mese с tanulmányával 26 foglalkozunk kissé részletesebben. Mint minden nagyobb jelentőségű Berze Nagymű, a Mese című is az úttörők közé tartozik. Természetesen voltak előzményei: Berze Nagy János fel is használt számos, részletkérdésekkel foglalkozó előtanulmányt. Ezek már érintették a mesevizsgálat olyan területeit, mint: a mese esztétikája; a mese eredete, vándorlása; a mesék és mítoszok kapcsolata, ősvallási elemek a mesékben stb. De a maga teljességében először Berze Nagy János próbált minden részletkérdésre kiterjedő teljes képet adni a népmesékről. A Mese с munka legfőbb értéke, hogy benne az olvasó jól érthető megfogalmazásban azt találja meg, ami a mesére általában, a magyar népmesére különösen jellemző. A szerző nem annyira elvont megállapítások, hanem mesék, mesetertalmak és a mesék stílusához jól alkalmazkodó módon előadott példák bemutatásával ismerteti mondanivalóját. Állást foglal a mesével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. A mese genezise tekintetében azt az álláspontot teszi magáévá, hogy a mese ősvallási mítoszok utóda. A mítoszok mondákká süllyedtek, majd tovább csökevényesedtek és csak puszta epikai anyaguk maradt meg. Ebből lett a népmese. Ennek a véleményének megfelelően korrigálja Berze Nagy János azt az egyébként is csak ad hoc érvénnyel megfogalmazott korábbi megállapítását, 22 Kriza János 1911. II. k. 458. 23 Szendrey Zsigmond 1924. 24 Berze Nagy János 1965. 25 Berze Nagy János 1940. 26 Berze Nagy János 1936.
