Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Rövid közlemények
RÖVID KÖZLEMÉNYEK 239 ez nem pillanatnyi dolog volt, de nem is a mérnök esetleges tévedése, bizonyítják még a következők: 1846. március 27-én Gadó Antal „az Ignátz kútján felett" vett telket (KÜ. 1122 sz.). 1847. március 5-én Kováts Mihály csere útján megszerezte „a Kálvária Utzában, az Ignátz csatornyája mellett" lévő, most 25 sz. házat (KÜ. 1046 sz.). 1847. július 30-án özv. Hübel Mariann vett házat „beym Ignati-Brunn" (KÜ. 3558 sz.). Hogy minden esetleges tévedés, félreértés kizárható legyen, érdemes megemlíteni, ezekben a szerződésekben a feltüntetett déli szomszéd „a Város fala". Érdekes lenne tudni, honnan eredt a kút Ignác neve. Mivel már egy évtizeddel korábban Szepesy püspökről kapta a nevét a belvárosi Ignác-kút, nem valószínű, hogy ezt is róla nevezték el. A másik lehetőség, hogy valamiképpen a jezsuitákhoz kapcsolódna, szintén nem, mert a jezsuiták birtokai a szigeti külvároshoz kapcsolódtak, másrészt amikor ez a kút készült, Pécsett már nem voltak jezsuiták. Ez a kérdés valószínűleg éppen úgy nyitott marad, mint az, hogy miért viselte egy ideig a mai Zrínyi utca az Arnold utca nevet. Az Ignác név azonban eltűnt az idők folyamán. A legújabb időkben olvasni lehetett a török kút megnevezést is. Ezt talán az a félig kifaragott - feltehetően törökkori - kő ágyúgolyó ihlette, melyet valahonnan, valaki melléje befelaztatott. De, hogy ez a kút törökkori lenne, kizártnak tűnik. A török alatt ez a rész teljesen lakatlan volt, tehát a kút léte értelmetlen volna. A kút a hajdani várárok külső szélén állt, amit várvédelmi szempontok nem igen indokolnak. Ellenben, amikor a várost rengeteg adóssága arra késztette, hogy minden lehetőt eladva pénzhez jusson, ezt a várárok részt is eladta háztelkeknek, még pedig igen olcsón. A Vak Bottyán utca déli, majd északi oldala gyors ütemben beépült, ami már indokolta egy közkút létesítését. így a kút megépítésének ideje az 1800 körüli évekre tehető. Tehát egy és háromnegyed évszázadon át létezett ez a kút, amíg 1980-ban le nem rombolták. Sajnos úgy, hogy nem csak a kőmedence és az ágyúgolyó tűnt el, hanem még megfelelő dokumentáció sem maradt róla. Ám jobban alakult a Nepomuki szent Jánosról elnevezett vízelosztó sorsa, melyet - mint láttuk - 1845-ben építettek a mai helyére. Ott maradt azután is, hogy a Czenger-kaszárnya építésekor - talán esetleges módosításokkal - az új épületbe belefoglalták és az épület nyugati végén, egy vasajtó mögött ma is megvan, úgy ahogy 1892-ben, szerepe megszűnésekor maradt. Fölötte, egy fülkében van Nepomuki szent János szobra, mely talán még az eredeti víztartalékról került oda. Madas József 1780-BAN KÉSZÍTETT TÉRKÉP A PÉCSI RÓKUS DOMBRÓL, KÁLVÁRIA-HEGYRŐL ÉS KÉT RÉGI MOHAMEDÁN TEMPLOMRÓL A mellékelt 1. sz. térkép eredetijét Joseph Georg Eisenhut, Baranya vármegye mérnöke készítette 1780-ban. A térkép egy lapon ábrázolja Pécs három kisebb részét. A felmérések elkészíttetésének az okát nem tudjuk. A kézzel rajzolt eredeti az Országos Levéltárban található; közelebbi jelzését nem ismerjük. Madas több munkájában hivatkozott már erre a térképre, de a pontosabb megjelölést ő sem közölte. 1, 2- 3 Tekintettel a Rókus domb körüli építkezésekre, a Kálvária-hegy alatti városfal és várárok-szakasz rekonstrukciójára, valamint a török kori Pécs épületei iránti érdeklődésre, a térkép leközlését indokoltnak tartjuk. Az eredetit szakadozott állapota és papírosának a megsötétedése miatt nem tudtuk lemásolni. Fetter Antal néhány évvel ezelőtt, más célból, fényképfelvételt készített az eredetiről, azt rajzoltuk át egy papírlapra és bocsátjuk az Évkönyv rendelkezésére. A papírlap bal felső sarkába Eisenhut a Rókus domb térképét rajzolta. Latin nyelvű feliratának a fordítása: „Szent Rókus kápolna a 13 zsellérházzal". A rajzba írt szöveg szerint a térkép a Szigeti kapu előtti külvárost ábrázolja. Idrisz baba türbéje mellett a „Capella S. Rochi" felirat olvasható, melynek fordítása: „Szent Rókus kápolna". A térkép bizonyára a 13 zsellérház körüli vita miatt készült; Eisenhut mind a 13-at megszámozta. A Bálicsból folyó, azóta már jórészt föld alá, majd a csatornába vezetett patak a Rókus dombtól nyugatra haladt, malmot is hajtott. A patak a város tulajdonába került Fonyó-féle, későbbi „Stock-ház" részben parkosított udvarán átfolyva csorgott le az országút alatti rétbe. Külön figyelmet érdemel a háromszög alakú keresztyén temető. Madas feltételezése szerint esetleg már a török korban is ide temetkezett a Szigeti külváros nem mohamedán lakossága. 2 A temető helye jó 50 évvel később beépült. A felparcellázásra 1834 után került sor. A város tanácsának az 1836. évi 1092. sz. közgyűlési jegyzőkönyve szerint a Szigeti külvárosban levő Ó-temetőt 5 házhelyre osztották és elárverezték. A vevők neve: Gelentsér Mátyás, Mikolits Mihály, Kovatsits György és a további két rész is Gelentsér Mátyásé lett. A fenti számú irathoz csatolva korábbi adatokat is találtunk. 1834. nov. 27-én kelt 2681. sz. közgyűlési jegyzőkönyv szerint a teirető felparcellázásába a
