Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT 209 1936 januárjában 4,60, áprilisban, júliusban és októberben pedig 4,48 pengő volt az előmunkások keresete naponta. Egy szakmunkás januárban 2,89, áprilisban 4,09, júliusban 3,28, októberben 2,61 pengőt kapott naponta. Az iparosok januárban 3,34 pengőt, áprilisban 3,62 pengőt, júliusban 3,60 pengőt, októberben 3,54 pengőt kerestek átlagosan. A napszámosok bére 2,57; 2,96; 2,75; 2,49 pengő volt a vizsgált hónapokban, természetesen naponta. A fiatalkorúak januárban 1,28 pengőt, áprilisban 1,46 pengőt, júliusban 1,39, októberben pedig 1,22 pengőt kerestek naponta. A gyermekmunkások bére 1,08 pengő volt januárban, 1,27 áprilisban, 1,11 júliusban, 0,94 októberben. 1937-ben az előmunkások 4,48 pengőt kaptak naponként januárban, áprilisban napi 4,68 pengőt, júliusban és októberben napi 4,70 pengőt. A szakmunkások januárban napi 2,99-et, áprilisban 4,26, októberben 2,14-et kerestek, míg júliusban kapták a legmagasabb napidíjat, 4,40 pengőt. Az iparosmunkások napi keresetének alakulása a következő volt: 3,67 januárban, 4,17 áprilisban, 4,31 júliusban, 4,16 októberben naponta. A napszámosok 2,17 pengős napibért kaptak januárban, 2,63 pengőt áprilisban, 3,40-et júliusban, 2,03-at októberben. A fiatalkorúak januárban 1,15 pengőt, áprilisban 1,34 pengőt, júliusban 1,92 pengőt, októberben 1,12 pengőt kerestek naponta. 1938-ban az előmunkások napi keresete januárban, áprilisban és júliusban 4,60 pengő volt, októberben naponként 4,50 pengő. A szakmunkások januárban 2,84-et, áprilisban 4,61 pengőt, júliusban 4,32 pengőt, októberben 4,15 pengőt kerestek. Az iparosok januárban napi 3,72 pengőt, júliusban 3,96 pengőt, októberben 4,14 pengőt, áprilisban pedig 3,87 pengőt kerestek naponta. A napszámosok napi keresetének az alakulása a következő volt: januárban 2,79 pengő, áprilisban 3,63 pengő, júliusban 3,53 pengő, októberben 3,04 pengő. A fiatalkorúak januárban 1,20 pengőt, áprilisban 1,58 pengőt, júliusban 1,81 pengőt, októberben 1,30 pengőt kerestek naponta. A gyermekmunkások júliusban 1,50 pengőt, októberben 1,30 pengőt kerestek. A jelzett évben egy női napszámosa is volt a bányának, 2,50 pengőt keresett naponta. 1939-ben a szakmunkások januárban 3,32 pengőt, áprilisban 5,70 pengőt, júliusban 5,09 pengőt, októberben 5,45 pengőt kaptak naponként átlagosan. Az iparosok januárban 4,96 pengőt, áprilisban 4,38 pengőt, júliusban ugyancsak 4,38 pengőt, októberben 4,63 pengőt kerestek naponként. A napszámosok keresete naponként januárban 3,20 pengő, áprilisban 3,73, júliusban 3,95, októberben 3,46 pengő volt. Az ifjúmunkások januárban és áprilisban átlagosan 1,18, júliusban 1,35, októberben pedig 2/11 pengőt kerestek. Az egyes napibérek átlagos nagysága sok tényezőtől függött, a ledolgozott munkaórák számától, vagy a dolgozók szolgálati idejétől stb. Az átlaghoz közelebb juthatunk, ha a közölt adatok figyelembe vételével kiszámoljuk az évi keresetek napi átlagát. CO -CU СП -m СП О t/5 -СО i fi 3 ГЛ 6 г^ CU ел ел > 3 s »о w В Я M СП N от а СО 2 3 в íTT

1 с -та F ^ CD fi >> В а В ел -со О В 1934. 4,80 3,15 — 2,70 1,17 — 2,76 1935. 4,51 3,32 3,13 2,86 1,33 1,29 3,09 1936. 4,50 3,33 3,52 2,69 1,33 1,10 3,03 1937. 4,64 3,44 4,09 2,55 1,38 1,13 3,08 1938. 4,57 3,98 3,92 3,24 1,47 1,30 3,62 1939. — 4,89 4,58 3,58 1,48 — 4,07 A vizsgált időszakban az előmunkások bére csökkent a bányában. A szakmunkások havi keresete növekedett, mégpedig 1937-től az előzőekhez képest nagyobb ütemben. Növekedett az iparosok keresete is. Erősen hullámzott, de növekedett a napszámosok keresete, az ifjúmunkások és gyermekmunkások napi keresete pedig elenyésző mértékben, de szintén növekedett. A vizsgált időszakba a kőbánya összes munkásának a keresete a napi átlagbérek alapján 47%-kal növekedett, ami elég tekintélyes mennyiség. Ez a növekedés nem jelenti viszont azt, hogy a kőbányának a vizsgált időszakban ilyen arányban növekedett a munkabérre kiadott összege, vagy azt sem, hogy a kő termelési ára ilyen arányban lett volna drágább. Hisz amíg a létszámában kevesebb szakmunkások napibére 1934—1939 között 1,74 pengővel nőtt, vagy az ugyancsak kisebb létszámú iparosmunkásoké 1,45 pengővel, addig a jelentősebb létszámú napszámosok bére 0,88 pengővel emelkedett csak, és amint láttuk is, a kőbánya a vizsgált időszakban egyre inkább a napszámosok létszámát gyarapította, nyilvánvalóan gazdaságossági célzattal. 4. A munkásság mozgalmai: A vizsgált időszakban a kőbánya munkásságának nagyobb arányú megmozdulásáról nem tudunk. Az 1936. évi híradás szerint: „A munkásság fegyelmezettsége és munkateljesítménye - dacára a környékbeli kommunista szervezkedésnek -, ez évben is mintaszerű volt."

50 1939. július 15-én is csak munkabéremelési kérelmet terjesztettek elő a kőbánya munkásai.

59 Kérésük a következőket tartalmazta: 1. A téli-nyári átlagban napi 5 pengős keresetet. 2. Kapjanak segítséget lakásaik építéséhez a kőbányától. A béremeléssel kapcsolatban Szeép Zoltán olyan értelmű javaslatot tett, hogy a munkások 0,38 pengő/csille szakmánybérét emeljék fel 0,40 pengő/csillére, továbbá a prémiumrendszer olyan bevezetését 58 Az 1936. évi igazgatói jelentés alapján. 59 Előterjesztési javaslat a Komlói Kőbányaüzem munkásai munkabérének megváltoztatására.