Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között
206 CSERDI ANDRÁS osztályok XI.-3. és VIII.-l. fokozata közé tartoztak. Az első besorolás és az előléptetés jogát a kőbányaüzem magának tartotta fenn. Háromévenként soros előléptetésben részesítették az alkalmazottakat. A szolgálat maximális határa 40 év volt. A kőbányai tisztviselők illetménye az alábbiakból tevődött össze: a) törzsfizetés b) lakáspénz c) családi pótlék A családi pótlék nagyságát a kőbánya szabta meg, azt bármikor módosíthatta is. Túlóra felszámolására azok igényt nem tarthattak, kiknek munkája az üzemvitellel szorosan összefüggött. Az üzemvitellel szorosan összefüggő munkakörben dolgozók ún. üzemi pótlékot kaptak, a zúzóműre feladott kékkő csilléi után 1/1000 fillért. Az elmondottak alapján a következőként alakult Súly Antal bányamester fizetése: a) törzsfizetés: 270 P b) lakástérítés: 91 P c) családi pótlék: 36 P összesen: 397 P Rankl Lajos fizetése a következő volt: a) törzsfizetés : 255 P b) lakástérítés: 91 P c) családi pótlék: 24 P összesen: 370 P Bár mindkettő tisztviselői munkakörben dolgozott a bányánál, az üzemi pótlék nagyságára adatokat nem találtunk. Ebben a fejezetben kell megemlékezni dr. Fischer Béla alispán (1877-1953) nyugdíjba vonulásáról is. Dr. Fischer Béla, Baranya vármegye alispánja igen sokat tett a komlói kőbányáért. 1928-ban sokallva a Badacsonyi Bazaltbányák Rt. által kért kőárakat, egy tárgyalásról úgy tért haza, hogy olyan kőbányát létesít a megyében, amelyik a megye kőszükségletét olcsó, jó minőségű kővel elégíti ki. Ezek után, bár nem rögtön esett a választása a komlói kőbányára, azt megvásárolva, fejlesztve, egyre inkább magáénak érezte az üzemet, ahol tudta, segítette. 1937. elején nyugdíjba ment. Az új alispán elhatározta, hogy ami a komlói kőbányát illeti, elődje nyomdokain fog haladni. Ezért beválaszttatta Fischer Bélát a kőbánya felett ügyelő segélyalapi bizottságba, tudva azt, hogy ezt majd Fischer Béla is szívesen veszi. A Horthy Miklós Segélyalap bizottsága érezve az alispán azon kijelentésének súlyát és igazát, hogy ő (tudniillik az alispán) élete legnagyobb, legjelentősebb sikerének a komlói kőbányát, annak fejlesztését tartotta, egy határozattal próbált köszönetet mondani neki. Nyugdíjba vonulása idején a Segélyalap bizottsága úgy döntött, hogy Fischer Béla nevét a Komlói Kőbányaüzem nevébe belefoglalják. A Segélyalap 1937. január 12-i ülésén 52 Mándy Sámuel bizottsági tag kérdést intézett az üléshez. Kérdése az előbb ismertetett határozatra vonatkozott; nevezetesen, hogy Fischer Béla nevét belefoglalták-e már a Komlói« Kőbányaüzem nevébe. Válaszában Szeép Zoltán kifejtette, hogy az (új) alispán még nem döntött a kérdésben, talán azért, mert a névvel együtt túl hosszúra nyúlna a kőbánya neve, amely a következő lett volna: „Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap Fischer Béla Komlói Kőbányaüzeme". Az ülésező bizottság is hosszúnak találta a nevet, és ezért úgy döntöttek, hogy a kőbányát röviden csak „Fischer Béla Kőbányaüzem, Komló" címmel kell majd jelölni. Ilyen feliratú díszes táblát kell majd elhelyezni a kőbánya bejáratához, s a kőzúzó homlokzatára majd az alispán nevét és tetteit kell felírni márvány táblára arany betűkkel. A bizottság ismertetett állásfoglalása után nem találkozunk olyan ténnyel, amely arra utalt volna, hogy a határozatot valóra is váltották volna. Tudtunkkal a feliratok és a táblák soha el nem készültek, ilyen módon nem örökítette meg semmi dr. Fischer Béla komlói érdemeit. (Azaz mégis,- egy forrás a kőbánya mellett, melyet Fischer Béla forrásnak hívnak az öregek még a mai napig is.) A kőbánya hivatalos pecsétje továbbra is a régi volt, hivatalos levelekben a régi nevét használta. A másik határozat 1939. január 10-én született, ezt is a bizottság hozta. 53 A Segélyalap érezve talán azt, hogy korábbi határozatát elhanyagolta, fogadta el az új határozatot. A bizottság ülésén az alispánelnök javasolta, hogy a bizottság az üzem alapításában, fejlesztésében „elévülhetetlen érdemei megörökítéséül"' festesse meg Fischer Béla arcképét, és azt az üzem igazgatói irodájában helyeztesse el. A bizottság a tervet el is fogadta. A kép elkészült. A 100x140 cm-es olajfestményt Horváth Károly neves pécsi festő alkotta meg. A kép előterében az alispán, Fischer Béla áll, mögötte a Komlói Kőbányaüzem zúzóműve látszik. A képen látható kisméretű alak Szeép Zoltán. Az elkészült képet az igazgatói iroda falára akasztották fel valóban, ahol 1948-ig lógott. Akkor a festményt, mivel az „reakciós" embert ábrázolt, leszedték, széttépték és elégették. A festményt azért ismerjük mégis, mivel szemtanúk beszéltek róla, valamint egy fénykép is megörökíti, és ez a Komlói Múzeum tulajdonában van (L. sz.: 2140.). 52 Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1937. január 12-i ülésén készült jegyzőkönyv alapján. 53 Jegyzőkönyv. Készült a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap kezelőbizottságának Pécsett 1939. január 10-én tartott ülésén.
