Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között
204 CSERDI ANDRÁS mennyisége a többi hónapokban 15 000 csille felett volt. Március és október között a termelés 20 000 csille feletti mennyiség. A legtöbbet június és július hónapokban termelte az üzem, mindkét hónapban 24 000 csillénél többet. A szállítások alakulásánál június a kiemelkedő hónap, 19 056 tonna követ szállítottak el a bányából. Szeptemberben 18 063 tonnát, júliusban 17 353 tonnát, májusban 17 731 tonnát. A raktári készlet felsorolásánál még az előző évben találunk félkockakövet és kiskockakövet, mint eladatlan terméket. Ilyen anyaggal 1938-ban a raktáron maradt kőféleségek felsorolásánál nem találkozunk már, tehát arra kell gondolnunk, hogy azt a raktári készletet, amely ezekből a termékfajtákból évről évre nőtt, 1938-ban eladták, vagy ami valószínűbb, feldolgozták egyéb áruféleségnek, és így értékesítették. Az 1938-ban raktáron maradt kőanyag kevesebb mint az előző évi, 46 terméskőből 262 m 3 , zúzottkőből pedig 3834 m 3 volt az eladatlan mennyiség. 1939-ben a termelés is növekedett, de növekedett a szállítás is, az előző évinél több mint 2%-kal. Baranya vármegye megrendelése a megnövekedett mennyiségű kőből %-osan is jelentősen megnövekedett, az összes elszállított kőanyag 31%-át a Baranya vármegyei Államépítészeti Hivatal megrendelésére szállították. Az idegen törvényhatóságoknak, városoknak szállított kőmennyiség az előző évhez képes: %-osan csökkent, 1939-ben 36% volt. Az egyéb állami megrendelések az összes szállítások 15%-át tették ki, míg a magánfelek megrendelése 18% volt. 1939-ben a M. Kir. Államépítészeti Hivatal Pécsről 44 046,3 m 3 követ rendelt meg, Pécs városa pedig 884 m 3 anyagot. A M. Kir. Államépítészeti Hiva al Kaposvárról 25 976,94 m 3 követ kapott, a M. Kir. Államépítszeti Hivatal Szekszárdról 15 655,03 m 3 kőanyagot vett át. A Bajai Államépítészeti Hivatal 7176,29 m 3 , a Szentesi Államépítészeti Hivatal 1949,58 m 3 , a Székesfejérvári Államépítészeti Hivatal pedig 79,22 m 3 követ kapott. Szállított a kőbánya követ Budapestre, Szegedre, Majsra, Bácsalmásra, Szigetvárra többek között. A termelés és a szállítás havi bontását figyelve 1939-ben azt láthatjuk, hogy a termelés egyik hónapban sem volt 10 000 csille alatt, a decemberi mélypont 11 839 csille volt. Januárban 14 694 csille követ termeltek a bányában, március és szeptember közö-t pedig a termelés 20 000 csille felett volt. A legtöbbet április hónapban termelték, 24 282 csillét. A szállítás január (7758 t), február (10 122 t), december (9505 t) hónapokban volt a legalacsonyabb. A legtöbbet júniusban szállították el a kőbányából, 21 042 tonnát, júliusban 20 570 tonnát, áprilisban 46 Az 1938. évi statisztikai kérdőív házi példányai alapján. 18 431 tonnát. A többi hónapok szállítása 14 404 és 17 669 tonna között volt. A termelés szerkezete a szállítások alapján 1938ban és 1939-ben a következőként alakult: 1938. 1939. terméskő 2 789,8 t 466,1 t útalapkő 39111,9 t 43187,8 t hengerlési kavics 73 024,6 t 73 344,8 t hengerlési zúzalék 10 963,4 t 13 682,5 t fenntartási kavics 29 498,2 t 26 596,9 t fenntartási zúzalék 19 830,5 t 21765,6 t Összegezve a kőbánya eladásait kőféleségek szempontjából, megállapíthatjuk, hogy időszakunkban a zúzottkő-féleségek mennyisége a meghatározó. A kőbánya termelésével együtt nőtt az eladott mennyiség is, kitágult a kőbánya szállítási körzete, gyarapodott a megrendelőinek száma. VI. A Komlói Kőbányaüzem vezetése A Komlói Kőbányaüzem vezetésében a vizsgált időszakban bizonyos változások történtek. A kőbánya élén Szeép Zoltán oki. mérnök állt mindvégig. Fizetése havonta 1934-1936. között 433 pengő 33 fillér volt. 47 Ezt a pénzt 1937-ben 533 pengőre egészítették ki, 1938-ban 576 pengőre emelték fel. Ez az 576 pengő maradt a fizetése 1939-ben is. Szeép a fizetése mellett év végén általában szokott kapni jutalmat is, elég tekintélyes összegeket. Sajnos minden év jutalomösszegéről nincs adatunk, de pl. 1935-ben 4000 pengőt kapott, közel 10 havi fizetését, jutalomként. Zsuffa János, az üzem gazdasági vezetője, főkönyvelője, ki Szeép után a legtöbb jutalmat szokta kapni, 800 pengővel követte a kőbánya vezetőjét. 48 1936-ban Szeép Zoltán jutalma 4500 pengő volt, 1939-ben pedig 6500 pengő. 49 Ezeket az összegeket a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap kőbánya feletti felügyeletet gyakorló bizottsága szavazta meg. (A bizottság tagjai voltak 1936-ban: dr. Fischer Béla alispán-elnök. Öllé István főjegyző a vármegyéről, dr. Gács Ferenc vármegyei tisztifőügyész, Mándy Sámuel, Muszü István, dr. Szűcs Ernő, a segélybizottság tagjai, Puskás Elemér vármegyei főjegyző, a bizottság jegyzője, Igaz Lajos, a bizottság helyettes jegyzője, Eiser János, Teleki Sándor felügyelőbizottsági tagok, valamint Szeép Zoltán és Zsuffa János. A tagok névsora 1939-re valamit változott. így vitéz dr. Horváth István alispán lett az elnök, Mándy Sámuel helyett dr. Fischer Béla volt alispán lett 47 A vonatkozó évek statisztikai kérdőíveinek házi példányai alapján. 48 Jegyzőkönyv a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1936. január 14 i üléséről. 49 A továbbiakban a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap tárgyévre vonatkozó jegyzőkönyvei alapján.
