Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT 199 pl. 1934-ben 72 748 csille volt, és ez a teljesítmény 1939-re 116 865 csillére növekedett

27

. Vajon miként hatott a növekvő termelés, a növekvő gépesítés a kőbánya termelési költségeire? Milyen áron tudta a kőbánya előállítani a követ? Ezek az árak az egyes években a következők voltak

2

*: Év terméskő zúzottkő 1934. 2,99 P'm

3 4,77 P/m

3 1935. 3.05 P'm

3 4,43 P'm

3 1936. 2,54 P/m

3 4,47 P'm

3 1937. 2.77 P'm

3 4,87 P'm

3 1<P8. 2,69 P'm

3 4,79 P'm

3 1939. 2,80 P/m

3 5,05 P'm

3 A kőáraknál a termeléshez hasonló hullámzás figyelhető meg. Ez jobban látható, ha hosszabb időre tekintünk vissza. A gazdasági válság időszakában, a kőbánya tennelési mélypontja utáni évben, 1933ban 3 02 pengő volt a terméskő, és 4 94 pengő a zúzottkő köbmétere. 1934-ben ehhez képest csökkentek az árak, majd a terméskő ára évenként váltakozva hol emelkedett, hol csökkent, a zúzottkő ára ennél egyenletesebben emelkedett; bár bizonyos hullámzás itt is megfigyelhető. A különbség a kétfajta kő áránál mégis az, hogy míg a terméskő 1939. évi ára a

1

atta maradt az 1934. évinek, addig a zúzottkő ára 1939-ben az 1934. évi árnál közel 30 fillérrel magasabb. A kőárak kétfajta változásából arra következtethetünk, hogy míg a terméskő előállításában nagyobb szerepet já

v

szó emberi munkaerő ára lényegesen nem változott, és így a kőbánya tud^a tartani az árszintjét, addig a zúzalékféleségek energiaigényesebb előállításához szükséges energia ára emelkedett. A termelés mennyiségi alakulása természetesen nem önmagától meghatározott dolog, egész sor más tényezővel függ össze. így mindazokkal a problémákkal és tényekkel, melyeket már ismertettünk, és összefügg azokkal a dolgokkal is, amelyek tárgyalására eztán térünk ki. Néhány, a termelést meghatározó tényezőre e fejezeten belül kell azonban rámutatni, mivel ide kívánkozik. A kőbánya 1934-re a gépi berendezései fejlesztésével elérte azt, hogy a bányaművelés területét kiterjeszthette, és minőségileg is képessé vált nagyobb mennyiségű I. a. osztályú kék andezitkő kitermelésére. Ez az andezitkőzet drágább, alkalmas hasított kőféleségek gyártására is, egyúttal jelentősen növelte a bányamű valóságos értékét is.

29 A kőbánya paxitfelhasználása emelkedett a vizsgált időszakban. 1934-ben 3876 kg paxitot használtak fel, 1935-ben 4220 kg-ot, 1936-ban 4655 kg-ot. 1937-ben 4977 kg-ot, 1938-ban 6208 kg-ot, 1939ben 6416 kg-ot. A termelés mennyiségi hullámzásától, esetleges csökkenésétől függetlenül, a paxit egyre nagyobb mértékben fogyott a kőbányánál. Míg az 1 kg paxitra jutó kőmennyiség 1934-ben bizonyos torzítással 24,5 m

3

, 1937-ben 17,5 m

3

, 1938ban 20,4 m

3

, 1939-ben pedig 20,7 m

3

. Nagyjából stagnált az egy csillére jutó villamos energia fogyasztása. 1933-ban 2,82 KWh fogyasztás jutott egy csillényi kőanyagra, 1934-ben 2,42 KWh.

30 Saját számításunk szerint, bár ez nem lehet teljesen pontos, hisz nem ismerjük a zúzómű fogyasztását, 1939ben 1 m

3 zúzott anyagra (ez nagyjából egy csille) 2,45 KWh fogyasztás jutott. Figyelembe véve a 19 villanymotort és egyéb fogyasztókat, úgy kell vélekednünk, hogy a csillényi mennyiségre jutó villamos energia fogyasztása nem emelkedett. 1935-ben a bánya 5 szinten dolgozott, fokozva ezáltal is a kitermelhető kőanyagot. 1937. végén a minisztérium olyan értelmű kijelentést tett, hogy a kőbánya árai irreálisan magasak, és kifejti, hogy a bányának az árait mérsékelni kell. A kijelentés mögött valószínűleg a kőkartell tevékenységét kell sejtenünk, hisz nekik jelentős befolyásuk volt Budapesten a minisztériumban. 1938. január 11-én

31 a megyeházán bizottság ült össze, megvitatni a minisztérium állásfoglalására adandó választ. A minisztérium a közelben fekvő Hosszúhetényi Állami Kőbányaüzem egységáraihoz hasonlította a komlói kőárakat, és így jutott el az ismertetett következtetésig. A bizottság tagjai a megbeszélésen okát adták a hetényi bánya olcsóbb árainak, magyarázva, hogy az állami bánya, így az államnak nem fizet adót, míg a komlói bánya megyei vállalkozás, adózik az államnak. Ez az adókülönbözet jelentkezik a két bánya termékeinek az árában is. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a kőárakon nem változtatnak, azokat továbbra is az addigi szinten tartják. 1938-ban azonban a minisztérium nyomására jelentékenyen estek a kőárak, 20% -kai, ami a bányának 32 090 pengő veszteséget jelentett.

32 E jelentős veszteség azzal együtt érte a bányát, hogy termelését az 1937. évihez képest több mint 20%kal, eladását pedig 38%-kal növelte meg. A növekvő kőszükséglet 1938-1939-ben már arra kényszerítette az üzemet, hogy ideiglenesen, nyaranta, mikor a legnagyobb a kőigény, 2 műszakban dolgozzanak a munkások. Hogy a sötétedés beállta a munkát ne akadályozza, világító reflektorokat szereltek fel, melyek a munkahelyeket kellően megvilágították, biztonságosabbá téve a munkát. A munka összehangolását segítette az a hangszóróhálózat is, amellyel a munkavezető hangját a bánya egész 27 A tárgyévek statisztikai kérdőíveinek házi példányai alapján. 28 Az egyes évek igazgatói jelentései alapján. 29 Az 1934. évi igazgatói jelentés alapján. 30 Az 1934. évi igazgatói jelentésből. 31 Az ülés jegyzőkönyve alapján. 32 Az 1938. évi üzemi jelentés alapján.