Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között
198 CSERDI ANDRÁS get is a minisztériumtól a kőbánya: akkor adnak a villamos energiára kedvezményt, ha az Annaakna és a villamos üzem közti szénbányai villamos vezeték tehermentesítése érdekében az emiitett két pont között a kőbánya saját vezetéket épít ki, a villamos központban saját kapcsolóval és mérővel. Mint korábban már utaltunk arra, gyakori volt a túlterheltség miatt mindkét üzemben az áramszünet, jelentékeny veszteségeket okozva. Most lényegében tehát ennek megelőzésére törekedett a minisztérium. Arról, hogy a vezeték megépült volna, tudomásunk nincs. A villamos áram ügyében a következő lépés, amelyről tudunk, 1939. január 30-án történt. A kőbánya levélben fordult a szénbányához, hogy az újítsa meg vele a villamosáram-szolgáltatási szerződést 23 . A szénbánya 1939. február 11-én közölte, hogy az neki nem áll módjában, ismét a minisztériumhoz, illetve a szénbánya központi igazgatóságához utasítja a kőbányát. A minisztérium intézkedése nyomán a szerződést most megújították, egyúttal a miniszteri állásfoglalás most lehetővé tette azt is, hogy mérsékeljék a kőbányának átadott villamos energia árát. 24 Az új árszabás szerint, amely 1940. január 1-től lépett életbe, a következő árakat kellett fizetni a villamos energiáért: 0-100 000 KWh között 13 aranyfill./KWh. 100 000 KWh fölött 11 aranyfill:/KWh. így lényegében pár évre a kőbánya villamos energia gondja megoldódott. IV. Termelés Az eddigiekben áttekintettük a termelés megalapozásához szükséges berendezések, gépek, energiaforrás 1934-1939 közti alakulását, azokat a tényezőket, amelyek alapvetőek a termelés szempontjából. Ezek ismeretében nézzük a termelés alakulását!^ félkockakő terméskő db q m 3 q m 3 q 1934. 1050 19 684 75 366 1935. 4127 412 17179 245 649 68 642 919 802 1936. 577 60,5 23 140 393 302 75 215 996 314 1937. 30 272 434 598 67 893 898 951 1938. 31451 448 620 95 683 1 273 4O0 1939. 31088 444 558 101 964 1 391 808 23 B. 677/939. sz. levél. 25 71 735/1935. sz. irat. Iparügyi Minisztérium. 25 A tárgyévek statisztikai kérdőíveinek házi példányai alapján. A táblázatban felsoroltakon kívül a kőbánya még foglalkozott kiskockakő gyártásával is, 1934-ben 65,5 m 3-t, 1935-ben 737 m 3-t, 1936-ban pedig 289 m 3-t termeltek, ezt követően erre vonatkozó adatunk nincs. A terméskő termelésének alakulása az 1934. évihez képest 1935-re kissé visszaesik, majd attól kezdve 1938-ig növekszik. Az 1938. és 1939. évek viszonylatában jelentéktelen csökkenés következett be. A zúzalék és zúzottkő termelése némileg hasonlóan alakult mint a terméskőé, ugyanakkor bizonyos mértékben hullámzóbb is. Az 1934-1935. évek viszonylatában igen jelentős csökkenés ált be, 1936-ban lényegében az 1934. évi színvonalon állt a zúzalékfélék termelése. A bánya ebben az évben próbál területeket szerezni a bányamüvelés kibővítése, a termelés fokozása érdekében. 1937-re a zúzalékfélék termelése jelentősen esett, igaz ekkor a terméskő mennyisége ugrott meg. 1937-et követően a zúzalékfélék termelése jelentősen növekszik. Összegében: a bánya termelése növekedett 1934 -1939 között. A termelés növelésével a kőbánya ráállt a terméskő és a zúzalékfélék termelésére, és az 1934-1936 között gyártott kockakövek termelését a vásárlói érdektelenség miatt abbahagyta. A növekvő termelést már a bánya növekvő elvi, évi kapacitása is jelzi. Eszerint a bánya 1934-ben a meglevő berendezései segítségével 80-100 000 m 3 követ tudott volna kifejteni. 1935-ben 100 000 m 3 , 1936-ban 120 000 m 3 , 1937-ben 130 000 m 3 , 1938ban 150 000 m 3 , 1939-ben 170 000 m 3 az az elvi mennyiség, amit az adott évek technikájával a kőbánya képes lett volna kitermelni. 26 Ezek az adatok a gépesítettség fokozódásával függtek össze. A hozzávetőlegesen 70-90%-os kapacitásnövekedést becsült adatként kell tekinteni, mégis érdemes azokra figyelni, hisz szakemberek korabeli becsléseit tükrözik. A növekvő lehetőségeket növekvő mértékben használta ki a kőbánya. A bányamű kapacitásának kihasználtsága a következő képet mutatja: az üzem 1934. évi kihasználtsága 75%-os volt, 1935-ben 80%-os, 1936-ban és 1937-ben ugyancsak 80% -os, 1938-ban 85%-os, 1939-ben pedig 87%-os. A kihasználtság tehát papíron 12%-kal növekedett az évek során. Figyelembe véve a bánya kapacitásának elvi növekedését, és a növekvő kihasználtsági %-okat, mint láttuk is; lényegében fokozódott elég jelentős mértékben a bánya termelése. A terméskő termelése a vizsgált évek viszonylatában 63%-kal növekedett, a zúzottkő-féleségeké pedig 73%-kal emelkedett. A zúzalék gyártásának erőteljes növekedése jelentős mértékben fokozta a zúzó- és osztályozóberendezések igénybevételét. A zúzómű teljesítménye 26 A tárgyévek statisztikai kérdőíveinek házi példányai alapján.
